Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-02-11 / 6. szám

Elnöke : Nemes ; tagjai: Dr. Ballagi, Bokor; póttagok : Dr. Baczoni, V. Kriizselyi. Államtudományi államvizsgálati bizottság : Elnöke : Nemes ; beltagjai: Dr. Ballagi, V. Krüzselyi, Dr Baczoni; kültagjai: Matolay Etele, Zemplénmegye alispánja, He­gedűs László és Meczner Gyula orsz. képviselők. Jog­tudományi államvizsgálati bizottság : Elnöke : Nemes ; beltagjai: Emődy, V. Kriizselyi, Dr. Szánthó ; kültagjai : Hunyor Sándor, kir. törvényszéki biró, Németh László, Bizony Akos és Enyiczkey Gábor, köz- és váltó ügy­védek. KÖNYVISMERTETÉS. Néhai Tóth János, volt nemes dömölJci ev. lelkész és kemenesaljai esperes „Népszerű halotti beszédei.* Összegyűjtötte és kiadta Kiss Lajos, nagy alásonyi ev. lelkész. II. füzet. 1882. E beszédgyüjteménynek I. füzete a mult évben jelent meg. Dicséretére legyen a derék örökösnek, hogy vett annyi szabad időt magának, miszerint Tóth János szellemi termékeiből válogatva egy második füzetet ál­lítson egybe. Miután Tóth János »népszerű halotti beszédeinek I. füzetét szinte én ismertettem e becses lapok hasábjain ; azt hiszem, most, midőn a II. füzet bemutatására készü­lök, többet elhagyhatok, mit különben elmondanom kellene, a nélkül, hogy a munka becse lejebb szállana, így, teszem : Miben keresem és találom az egyházi be­szédek népszerűségét ? Mennyiben illik az ő beszédei mellé e jelző : népszerű? gondolom joggal elhagyhatom, mert multévi ismertetésemben erre különben is kiter­jeszkedtem. De egyet még sem érintettem, a mi pedig ugy a szerző, mint az ő beszédeinek közkedveltségét leginkább igazolja, tehát azt most adom elő. Mig job­ban szokásban volt nálunk provincián a fényes temet­kezés, minden vidéknek megvolt a maga funeratora. És e szerep annak személyében összpontosult, kit a vidék legnépszerűbb egyházi emberének tartottak. így nem történhetett meg temetés, ha valamely gyülekezet­nek jelesebb halottja feküdt halotti ágyon, a nélkül, hogy oda a vidék mindenki által ismert és tisztelt fune­ratora, mint fungens lelkész a helybeli mellé meg ne hivatott volna. Mint ilyen volt ismert Tót Jánosunk Kemenes vidékén. Innen van, hogy a kéz alatt levő füzetbe fölvett halotti beszédek is nem mind N.-Dömöl­kön, vagy annak számos filiáiban mondattak el, hanem, miként az egyes beszédek homlokzatára is följegyezve van, majd Hőgyész, majd Csönge, Boba, Ostfi, Asszonyfa, majd N.-Szöllős, majd Simonyi sat. szerepelnek, hol az egyes beszédek időnkint elmondattak Ezek pedig mind j oly egyházközségek, melyeknek maguknak is volt pa­rochusuk. Ez ma már a ritkább esetek közé tartozik, hogy külön funeratorra volna szüksége a bokros atyafi­ságnak, De mig e szokás járta nálunk, azt hiszem, az igy kitüntetett férfiú tartatott a vidék legnépszerűbb és legünnepeltebb szónokának. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy csakugyan az ő beszédeiben volt a legtöbb költői ér, mely sebes árkint magával ragad; hanem hogy az általa e'mondott egyházi beszédnek volt és maradt meg legtovább magát a szivekbe befész­kelő hatása. Mert ha a beszéd külső hatása tette volna a lelkészt funeratorrá, akkor Tóth nem lehet azzá, mert az ő beszédeiben minden lehet, csak külső szóvirág, csillogás, bombastok hiányzanak. Beszédei nem rohan­nak sebesen törtetve, mint a hegyi patak vize ; hanem csendes mederben tolydogálnak, mint a völgy ölén ki­gyódzó, sima tükrű csermely. Vidéken, ugy mint hely­ben nem az ő emberi bölcsességét, de a Jézus örvende­tes evangyéliomat prédikálja. Már pedig ki ne tudná, hogy az evangyéliom egyszerű ? De épen a maga egy­szerűségében lett oly fönségessé, hogy még Nikodemus is kivánja hallani, nem csak az egyszerű pásztor, ha­lász nép. A bemutatandó beszédgyüjteményben 31 halotti beszéden kivül, függelékül egy temetőt fölavató egyházi beszéd is foglaltatik. Tehát elég bő tartalmú, mit az is mutat, hogy e füzet 153 lapot vesz igénybe. A beszédek a halott kora szerint három kategó­riába vannak beosztva. Van ifjak, középkorúak és öre­gek fölött elmondott beszédekben elég bő választék. Nekem legjobban tetszenek a következő számok­kal jelezett beszédek: n, 12, 16, 22, 27 stb. Az első szól egyrészről a siralom, más részről a vigaszról, mely a korán elhunyt anyák koporsójánál fölhat és megnyugtat. A második azt tárgyalja: Miként teljesül az őz* vegyeken és árvákon e biztatás: „íme én meghalok, de Isten veletek marad ?' A harmadik tárgya : Isten kezében van életünk. A negyedik azt magyarázza : ki keres és ki talál maradandó jót e muló világban ? Az ötödik pedig arra felel : Minő érzelem nyilatkozik a kegyesek e sóhajtá­sában : Elég immár? Miként az első füzetet, ugy e másodikat is tanul­mányozás végeit tudom ajánlani. Elmondásra azért nem, mert ez már a plágium terére vinne bennünket. Ilyesmit pedig sem gyakorolni, sem ajánlani nincs természetemben. Még csak azt jegyzem meg, hogy e második fü­zet bizományba van elhelyezve, s 1 forintért Kókay La­jos urnái Budapesten kapható. Bognár Endre. BELFÖLD. B e I m i s s i ó. Nagy-Kőrös, jan. 15. Kecskemétről január 12-én vettem bucsut, a kecs­kemétiek azon jó kivánatai közben, »adja Isten, hogy N.-Kőrös harmadik Kisújszállás legyen \ *

Next

/
Oldalképek
Tartalom