Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-12-16 / 50. szám

János puszta szentlászlói és Czuppon Sándor nagygeresdí segédlelkészeket jelölte ki. — Czipótt Rezsó' pucinci lelkész és Benkő Ferencz pucinici egyház felügyelője Vasmegye bizottsági tagjaiul választattak. * Az eqyetemes tanügyi bizottság Kis Áron esperes korelnöklete alatt e hó 19-én hétfőn d e. kezdte meg a debreceni coll. uj épületében a tanácskozást. Elnökké választatott Révész Bálint püspök. Ezután az albizottságok alakultak. A középisk. tanterv s érettségi bizottság Filó Lajos elnöklete alatt. A rendtartás és fegyelmi bizottság Kiss Áron esp. eln. alatt. A zsinati javaslat s az orsz. tantervet összehasonlító bizottság dr. Lengyel Endre elnöklete alatt. A gymnaziumí tankönyvek bizottsága Békéssy Gy. eln. al. A népisk. tankönyvek biz. Kiss Áron elnöklete alatt. A felsőbb oktatás és tanárképezde bizottság Tóth Sámuel elnöklete alatt. Tárgyalási alapul a közepisk. tanterv bizottsága az egyet, tanügyi bizottság múltkori munkálatát fogadta el. Most hétfőn este 8-kor már magyar nyelvnél (5-ik oszt.) vagyunk. Az I. II. s a VII. oszt a pesti ref. gymn. terve szerint fogadtatott el. * A Solti ref. egyházmegye ordasi gyülekezetének uj lelkipásztora Kiss Benő ur, Török superintendens volt káplánja, f. hó 2-án ünnepélvesen iktattatott be uj hivatalába. Erről szól egy magánlevele, melyet szerkesztőségünk egyik tagjához intézett. Azt hisszük, nem követünk el indiskretiot, ha az ifjú lelkésznek ama leveléből kiemeljük s közzétesszük a beiktatására vonatkozó következő sorokat: »A nép, melv közé az isten vezérelt, igazán jóravaló, munkás, egyházát szerető nép. Midőn megérkeztem, csötörtökön az egyházi és községi elöljáróság fogadott, s látszott arcukon, hogy szivből mondanak „isten hozott*tat, még addig nem látott, nem ismert uj papjuknak. Vasárnap, azaz dec. 2-án megtelt a diszes, bádoggal födött, toronyórával ellátott templom, melyet a község a mult évben 4500 forintért megujittatott. A beiktatási szertartást Dobos László Szalk-Szt.-Mártoni lelkész ur. nekem régi jó ismerősöm végezte, szép és igazán megható beszédet intézve ugy a gyülekezethez, mint hozzám. Azután én beszéltem »Pál. Romai, levele I-ső rész 15-ik verse alapján, »kész vagyok nektek az evangveliumot prédikálni*. Istenitisztelet után, bejött az egvházi és községi elöljáróság, hogy üdvözöljön, mint beiktatott rendes papját és meghívjon a diszebédre, a mely persze kedélyesen folyt le. Most tehát pap vagyok, előttem széles mező nyílik meg a munkálkodásra, ha isten segít, tenni, dolgozni fogok, mert a lélek kész bennem * Zsivora György végrendelete van előttünk, melyről lehetetlen a legnagyobb megindulás nélkül szólani. A boldogult majdnem egész vagyonát köz- és jótékony célokra hagyta. És pedig hagyott a magyar tudományos akadémiának százezer forintot; a budapesti protestáns árvaháznak, a budapesti ev. főgymnáziumnak, a budapesti ev. magyar gyülekezetnek és a soproni ev. tanitó képezdének egyenkint tizezer forintot: a soproni ev főgymnáziumnak és a bonyhádi ev. gimnáziumnak öt—öt ezer forintot; a sárszentlőrinci ev. hitközség iskolájának négyezer forintot; továbbá a Bethesda ápoló intézetnek, a jogászegj létnek, a nemzeti szinház nyugdíjintézetének a képzőművészeti társaságnak, a Kisfaludi-társaságnak, az írói segélyegyletnek és a történelmi társulatnak egyenkint ezer—ezer forintot. Az adományok összege 161.000 frt. Zsivora végrendeletében dr. Ártner Kálmán ügyvédet bizta meg hagyatékának rendezésével, mely legnagyobb részt értékpapírokból áll. Ily terjedelmű hagyományokat ett a férfin, kinek egész élete a filozófiai emelkedettség a legnemesebb emberszeretet és jótékonyság közt oszlott meg. O páratlan volt az evangéliumi egyszerűség és az emberszeretet nagyságában. Szükséglete jóformán semmi volt. Elvesztvén családját, melyet a leggyöngédebben szeretett, csakis a jótékonyságnak élt. Abban kifogyhatlan volt egészen az önfeledésig. S mily nemes volt eljárása a jótékonyságban ! Arról nem is szólunk, hogy nem jelenhetett meg adakozási felhívás lapunkban, melynek mindelejétől fogva buzgó olvasója volt, hogy ne emlékezett volna róla Zsivora György legelőször. Szinte biztosak voltunk benne, hogy mihelyt lapunk valamely ily felhívást közöl, néhány óra múlva szerencsénk lesz a szelíd képű öreg úrhoz, aki nyájas mosoly kíséretében hozta meg adományát. S e feltevésünkben sohasem csalódtunk. Mindenekfelett az árvaházak s a szegény tanulók élvezték az ő jótékonyságát. Minden árvaház pénztára bizton számithatott adományára, a prot. országos árvaház növendékeinek ő egymaga ünnepélyeket rendezett. Az utóbbi időkben mindenről lehetett beszélni, csak árva gyermekről nem. Amint egy árva gyermek nevét előtte kiejték, könny gyűlt szemébe. A tanulókat nemcsak segélyezte, hanem azt mondhatni: nevelte. Összesen 32 tanulót nevelt fel, az alsó gymnázíumi osztályoktól kezdve az egyetemig, ellátva őket mindennel. Egész életmódját tanulói szerint osztá be. Hogy velük ebédelhessen, maga is mindig pont 12-kor evett, asztalánál naponkint 6—8 tanuló volt, kiknek előhaladásában gyönyörködött, kik között maga is megifjodni látszott. * A nyitrai kereskedő ifjak olvasókörében, mely a magyarságnak kereskedői körökben való terjesztése végett keletkezett, mult hó 30-ikán,

??ms2;/í;a származású anabaptista hitszónok tartott német nyelven értekezletet a bibliáról, a mi meglehetősen csehül üfött ki. Fejtegetéseit azzal kezdte, hogy a bibliát sem Mózes, sem Józsua, sem a próféták és egyéb zsidónáció nem irta, hanem irta maga az Atyaúristen. Hogy a biblia isteni eredetű — mondá — bizonyítja, hogy abban több helyt maga az Ur szól, hogy a középkorban az összes(l) bibliai példányokat égő zsarátnokok közé dobták, mindazáltal ma millió és millió példányban van elterjedve, úgy, hogy nincs korcsma, nincs kávéház (sic !), melyben bibliai példányokat találni nem lehetne. Szónok ezután egy szuszra beszélt még a teremtés művéről, a lélek halhatatlanságáról és Darwinizmusról, határozottan protestálván az ellen, hogy ő majomivadéknak tartassék. Szóval csak úgy dobálódzolt a nagy eszmékkel, hanem egyiknek sem bocsátkozott fejtegetésébe. Ilyen előadások után az anabaptista hitszónok, ki már kétszer vette fel a keresztséget, megérheti, hogy valahol még harmadszor is megkeresztelik. * A zólyomi á<?. hitv. ev. főesperesi hivatalra újból nt. Mockovcsák János T., besztercebányai ev. lelkész egyhangúlag választatott meg. * Tisztelettel felkérem azokat a nt. Esperes urakat kik az énekes könyvhöz kiadott „Kaláuzt^-t Can. visitájuk alkalmával a könyebben hozzátérthetőség végett szívesek lesznek magukkal vinni, hogy a küldendő példány mennyiségéről vagy engem vagy Kókai Lajos kiadó urat értesíteni méltóztassanak.*) Drávafok, 1883. dec. 9. Hetessy Viktor, ref. lelkész. * Á bazini németajkú ev. egyház Pozsonymegyében f. hó 2-án az ünnepelte temploma felszentelésének százados évfordulóját. Áz ünnep előestéjén fényárban úzsott a toron)', honnan ezer meg ezer csillár szórta szét ragyogó fényét. Másnap, a virágokkal díszített oltárnál, melyen az alapító és II. József arcképe volt elhelyezve, * E sorok felvételére tisztelettel kérem minden egyházi lap szerkesztőségét. H. V.