Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-12-16 / 50. szám

Kertscher Ede lelkész mondotta az ünnepi beszédet, kiemelvén a nap fontosságát, s azzal kapcsolatban előadván az egyház történetét. Az egyház 1574 körül keletkezett, 1873-ban lett anyaközséggé, sakkor épült önkénytes adakozásból a templom, mely 1832-ben a tüz martalékává lett; romjaiból azonban csakhamar fölépült, s már 1858-ban tornyot is építettek hozzá. E beszéd után a bazini férfi dalkar az ,Isten dicsőítése4

és >

y

Ez az ur napja1 egyházi éneket adta elő. D. u. 2-kor társas ebéd zárta be az ünnepélyt. * Iskolai alapítvány Ágtelken. Petrovay Addmné sz. báró Horváth Ida, f. litkei és Jdrmy Ödönné sz. báró Horváth Anna nyíregyházi lakosok, ő méltóságaik, némi emlékeiil annak, hogy Agtelek községében birtokosok voltak, az ágteleki ref. egyház iskolájára 280 o. ért. frtot kegyeskedtek alapilványozni, oly kikötéssel pedig, hogy ennek kamataiból az ágteleki ref. egyház népiskoláját látogató, kifogástalan magaviseletű szegénysorsu tanulók téli ruhával látassanak el. Fogadják a nemes szivii alapitványosnők egyházunk forró köszönetét, azon jótékonyságért, melyet községünkkel, a népnevelés érdekében, ez alapitványnyal soha meg nem szünőleg éreztetni méltóztattak. Ez alapítványban bírni fogják ő méltóságaik azon édes öntudatot, mely a jótékonyság gyakorlásából kél. Közöttünk pedig élni fog örökké a b. Horváth család emlékezete. Abrahámi István ref. lelkész * A veszprémi ev. egyházmegye tevékeny felügyelője Purgly Sándor lelkesült szózatot bocsátott ki a lelkészek családjainak felsegélésére. Tagadhaílan, úgymond, hogy a társadalom és az egyház, a haza és anyaszentegyház legtevékenyebb munkásai s leghívebb napszámosai az ev. lelkészek irányában, a mai kor igényeit tekintve, a legszűkebben gondoskodik. A régi időben megállapodott hiványok csak gyengén gondozzák a lelkészeket a családi élet küzdelmei között. A tanítókat felkarolta az országos törvény, de ki gondoskodik a lelkészi özvegyek és gyermekekről ? A buzgóság ezen esdő szózatara eddig 974 frt 67 kr. gyűlt egybe, melyhez járulták Purgly Sándor 150 frt., Ajkay Imre 150 írt, Ihász Lajos 100 frt, Ihász Imre 100 frttal. A gyűjtés az alaptőkére 10 éven át eszközöltetik és csak ezután lesznek j a kamatok folyóvá téve. Pest és Buda III. Károly korában c. a. Ballagi Aladár egyetemi nyilv. rk. tanár f. hó 13-án este a kereskedő itjak helyiségében levéltári adatok alapján felolvasást tartott, melyből egyebek közt megértettük, mi az oka annak, hogy a fővárosban és környékén oly roppant túlsúlyban van a r. kath. lakosság ? Baliagi ur szerint ugyanis, Budapest és környéke jelenlegi lakosainak ősei csaknem kivétel nélkül III. Károly alatt telepedtek be az országba, s az akkori telepítésnél alapelvül volt kimondva, hogy külföldről csakis német és egyszersmind r. kath. gyarmatos fogadható be. Ez okozta, hogy a fővárosba és tájékára csupa frank niai, sváb, bajor és osztrák telepedett, mert e népségek egyesitik magukban a kivánt tulajdonokat, lévén nemcsak németek, hanem jobbára katholikusok is. A kamara, továbbá a budai szent-klára-rendi szüzek, Eugen savoyai herceg, a gr. Zichy, Grassalkovich, Ráday, Szunyógh és Muzslay család birtokain ekkor alakul Soroksár, Becse, Csép, Csepel, Budafok (akkori tulajdonosáról >Promontorium Eugenii« név alatt) Budaörs, Hidegkút, Budakeszi, Solmár, Pilis-Csaba, Boros Jenő, Békásmegyer, Bogdány stb. mely helységeket kizárólag délnémet katholikus lakosság ülte meg ; másfajta külföldi nem is jelentkezett, miután csakis Dé'németországban hirdették ki, hogy hat évig adómentes az, aki a magyar Kanahánra telepedik. Az ily elemekből álló gyülevész lakosság türelmetlen; látszik, hogy idegen földről szakadt ide mi hozzánk, hol a türelmetlenségnek sohasem volt igazi otthona. Az uj polgárok türelmetlenségét még inkább fokozta, hogy császári katonasággal laktak együtt. Igy történik, hogy a görög nemegyesültek Pesten 1721-ben nagy nehezen fölvétetnek ugyan a polgárok közé, de már 1739-ben ismét kitaszittattak azok sorából. Az utolsó magyar kálvinista (városi jegyzőkönyvek szerint »der Calvinist«) I7i6ban a szerviták föllépése következtében, házát eladni, s a városból eltávozni kényszerült. A zsidók pedig, kik a török-világban a várat s annak környékét lepték el, ottani lakhelyeikről kiűzetvén, valamennyien a kamarai községet képező Ó-Budára internáltattak; esti 6 órán túl nem maradhattak se Buda, se Pest falai között. * A bánáti ev. esperesség lieblingi virágzó gyülekezetében, Luther négyszázados születési ünnepélye alkalmából jLuther-Fond^-ot alapítottak, mely eddig 100 frtra szaporodott. Kamatjaiból bibliákat fognak hozatni, melyek évenként a népiskolai közvizsga alkalmával a dékán jelenlétében fognak a szegénysorsu gyermekek között kiosztatni. * A hátszegi ref. templom és iskola, adóhátralék fejében lefoglaltatott. Az egyházközség, hogy szent épületeit az elárverezéstől megmentse, IOOO frtnyi kölcsönt vett föl az erdéiyi áll. igazgatótanácstól. * A Piski melletti ipartelepen a nagy műhely helyiségében magasztos ünnepély folyt le f. hó 8-án. A dévai ref. és a szászvárosi ev. lelkész, együttesen tartották meg a Lutherünnepélyt. Mindketten szónokoltak az egybegyűlt munkás nép előtt", egyszerű szavakban fejtegetve az ünnepély mély jelentőségét. * A berlini Frigyes-Vilmos-tudomány egyetemen, a mint lapunknak onnan írják, a téli félévben 45 magyar tanuló iratkozott be. Az egyes karok szerint így oszolnak meg : Református és ágostai evang. hittanhallgató 8. Joghallgató 6. Orvostan hallgátó 3, Bölcselethallgató 28. Van még ezenkívül egy horvát bölcselethallgató is. Az egyetemnek 5960 hallgatója van. A műegyetemen csak egy magyar diak van beirva. * Hódmezővásárhelyt a ref. felső leányiskola nagytermében f. hó 2-án unitárius istenitisztelet tartatott. Egy zsoltár eléneklése után, Nagy Bálint ref. segédle kész tartott, a Vásárh. és Vid. szerint »talpraesett predikációt* a nagy számmal megjelentek előtt. Ezután egyházi ének következett, melylyel az istenitisztelet véget ért. Óhajtanánk ez ügyben bővebb felvilágosítást nyerni; mert alig hihetjük, hogy ref. káplán állandóan végezhetné egy unitárius pap funktióit. Pedig ugy látszik, ez van tervben. Mert ámbár Vásárhelyt unitárius papi állomás nincs rendszeresítve ; mégis azt olvassuk, hogy a következő unitárius istenitisztelet karácsony masodnapján s jövő évtől fogva, minden hónap első vasárnapjan fog tartatni. A legközelebb eső unit. egyházak Budapest és Kolozsvár. Onnan pedig aligha fog minden hónapban s épen vasárnap eltávozni a messzefekvő Vásárhelyre az unit. pap. Kombinatiónk tehát helyes, hogy t. i. ref. káplán fungál majd allandóan mint unitárius pap! Akar van igazunk, akár nincs, nem ártana e tekintetben az illetőknek megnyugtatni a közvéleményt. * A miskolci ref. egyház presbyteriuma f. hó 6-án határozatilag kimondta a harmadik lelkészi állomás megszüntetését. A presbyterium ugyanis a véleményezés szempontjából kiküldött szűkebb körű bizottság javaslatát fogadta el, s ennek értelmében Miskolcon két lelkész lenne s a harmadik lelkészi állomás javadalmazása, részint a két lelkész fizetésének gyarapítására fordíttatnék, részint