Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1883-02-04 / 5. szám
meg ; ugyanazért felhivatnak az egyházkerületek, hogy legközelebbi gyűléseiken, ezen bizottsagba egy-egy rendes és egy póttagot válaszszanak s majd ha a tagok minden kerület által meg lesznek választva, felkéretik az egyet, konvent elnöksége őket alakulás végett egybehívni. Ezen megalakulandó állandó végrehajtó bizottság kéretik fel a pénzkezelés szabályainak kidolgozására s annak kieszközlésére, hogy valamelyik hazai nagy pénzintézet vállalja el az egyházi közalap kezelését. Addig pedig, mig ez megtörténnék, Török P. úr kéretett fel a begyült és begyülendő összegek kezelésére. Minthogy a népiskolai tanitók helyzete is a konvent kiváló figyelmének tárgyát képezi, felhivatnak a kerületek, hogy a népiskolai tanitók számáról, koráról és helyzetéről, az érdekükben netán létező nyugdíjintézetekről s azok állásáról adatokat terjesszenek be. Ugyancsak ezen bizottsági javaslat értelmében az egyházi épületeknek tűzkár elleni biztosítása ügyében az önbiztositás elve alapján az egyesülés felettébb kivanatos lévén, felhívatnak a kerületek a biztosításra vonatkozó adatok beszerzésére, hogy t. i. mi az egyházaknak s egyháziaknak összes biztosított értékük, mi volt az utolsó 10 évben a tűz által okozott kár, mi a biztosítási tétel, mennyire megy a biztosításért fizetett összeg, hol van collectiv biztosítás, s mi azon összeg, mi a collectiv biztosításból a kerületeknek, megyéknek visszafizettetett ? Végül ezen javaslat értelmében felkéretett az egyetemes convent elnöksége, hogy a közalap magasztos célját kimutató felhívást intézzen a gyülekezetekhez az áldozatkészség fokozása céljából. Ezután a »rendszabályok* tervezete került tárgyalás alá. Az i. §. szerint a közalaphoz való járulás kötelezettsége f. 1883 ik év január i-jével kezdődik. Ez ellen Kun Bertalan hivatkozva arra, hogy egyházaink s fensőbb hatóságaink nincsenek az uj törvények szerint szervezve, és igy jelenleg még nincsenek a közegeink a domestikához szükséges intézkedések megtételére, 1884. jan. i-jét ajánlja elfogadtatni. De gr. Lónyay felemlítvén, hogy ezen nekünk nem lehet változtatnunk, mert hiszen a törvények kihirdetésük alkalmával érvé nyesekké válván, érvényesekké lettek a közalap iránt hozott §-ai is a zsinati törvényeknek; de meg, hogy kár is lenne egy egész évet elszalasztanunk, meghagyatott az eredeti szöveg. A 2 ik §. tartalma: Azon zsinati törvényben kimondott elv alapján, hogy a közalaphoz minden családfő köteles vagyoni és kereseti viszonyahoz képest bizonyos évi járulékot fizetni, s hogy az évi járulék legalább is megfelelő legyen amaz érték egy ezredrészének, melyet egy család évi fenntartása igényel, hogy az évi járulék megállapítása osztályba sorozás által történik, 8 osztály állapittatik meg, melyeknek egyikébe minden családfő vagy család nélküli önálló egyháztag köteles magát bejegyeztetni. A 3 ik §. szerint pedig az első osztályba sorozott családfő fizet évenkint 25 krt, a 2-ik osztályú 50 krt és igy feljebb 8 frtig, melyet a legmagasb osztályban levők fizetnek. Először is Kovács Albert szólalt fel, egyfelől sokalva a 25 kr. minimumot, miután szerinte sok oly család van innen és még inkább tul a Királyhágón, melynek évi jövedelme nem megy 250, sőt alig 100 frtra, és igy több követeltetik az ilyektől mint jövedelmük egy ezredrésze, másrészt keveselve a 8 frt maximumot, ezért ő 10 osztályt javasol, az elsőbe tartozók 10 krral, a legmagasabba tartozók 100 forinttal lennének megadóztatva. Kerkápoly indokolja a bizottság javaslatát. Az olyanoknál, kik napszámból élnek — mondá — bajos az évi kereset összegét kimutatni, de a szegődött cselédeknek, béreseknek, kocsisoknak, juhászoknak az évi bére, persze mindent beleszámítva, felmegy legalább is 250 frtra, sok helyütt 300—3 50 frtra is, és igy a 25 krt megbírják. Nem hiszi, hogy volna család, mely 100 frttal kijön. De meg az ilyen műveletnél nem a ritka forintra, de a sűrű krajcárra kell tekintettel letmi, s oda kell törekedni, hogy a nagy tömeget vonhassuk bele. Ha a 25 krt leszállítjuk, csak 10 re, ezzel az a szegény ember nyer két hónapban nem egészen egy krajcárt, melyet ő meg sem érez, mig ellenben a közalap ezen 5 krajcár levonással legalább is 1 /i 0 részszel károsodik. Filó szinte módosíttatni kivánja a bizottsági javaslatot. De nem is tartja igazságosnak Kovács osztályozását. Ha p. o. valakinek 20.000 frt. jövedelme van, fizetne 20 frtot, de ha már 21.000, akkor 50 frtot és igy azon ezer forint többlet miatt csak annyit fizetne, mintha 50.000 frt jövedelme volna Ez se nem igazságos, sem nem keresztyéni. Peterdy hőn óhajtaná a közalapnak minél gyorsabb s minél nagyobb mérvű felviragozását, de ismerve a határszéli népnek nyomorult helyzetét, s tudva, hogy egy 5 — 6 holdas gazda egyházi és iskolai adó fejében most is fizet már 20 — 25 frto t évenkint, óhajtja, hogy a minimum szállitassék le 10 krra, igy a napszámos is örömmel fog ahhoz járulni. Filó szintén módositatni kivánja a bizottsági javaslatot. Legyen krajcáros és forintos rovat; amaz kezdődjék 20 krral és 10 krjával fokozódjék, emez egy forinttal s emelkedjék 10 frtig. Ezen javaslat nagy tetszésre talált a dunántúli, tiszai s erdélyi kerületek képviselőinél, csak hogy ezek a minimumot 10 krra kívánták alászállitani. Szentpétery. Óhajtaná, hogy ez ne legyen kényszeritett adó, melynek behajtása talán zsandar által eszközöltetik, hanem legyen a szív és lelkiismeret adója. Ne az egy pro mille elvből folyó számokat tekintse a konvent, hanem számítsunk a vallásos buzgóságra. Ne keserítsük a kedélyeket se fel-, se lefelé. Ő náluk a 10 kr. is sok, de azt azért elfogadja. Mondják, hogy az a 10 kr. = zero. Igen, de ha 400.000 család 300 év óta csak ennyit áldozott volna is, hol volnánk ma ? Koldusoknak hagyott minket ez a magyar haza, melynek pedig nálunknál hívebb fiai nincsenek. Krisztus kedvesen vette a szegény asszony fillérjét, Mózes is önkénytes adakozásra hívta fel a zsidókat : mi is az önkényt s örömest nyújtandó adományokra alapítsuk ezen közpénztárt. Gr. Ráday. O is a nép között szerzett tapasztalataira hivatkozik, s mondhatja, hogy a 25 kr. minimum nem sok. Ennek behajtása nem a Peterdy által említett s az egyházi terhek viselését megszokott szegény népnél fog resensust költeni, hanem inkább az u n. gazdag egyházakban, hol az emberek vagy semmi, vagy igen csekély egyházi adót fizetnek. O még 9-ik és 10 ik osztályt javasol a 8-hoz csatoltatni, s az ezekhez tartozókra 10 illetve 20 frt vettessék ki. Csonka a minimalis összeget 10 krra óhajtja leszállitatni. Másutt nem ismeri a nép anyagi viszonyait, de a dunántúli részen mind a napszam, mind a cselédbér nagyon csekély. Körmendy. Dunántúl szegények a cselédek is, de vannak még ezeknél szegényebbek is, t. i. a kik nem szegődhetnek el, kiknek nem kerül helyük. Ezek napszámból élnek s megesik, hogy csupán a családfő keresetképes. I Egy évben legfeljebb 200 napszámos napot vehetünk
