Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-02-04 / 5. szám

fel, s ezeken se űzetnek mindig 50 krt, igy egy családnak IOO frtra se megy évi jövedelme. Csatlakozik Filóhoz, de 10 kron kezdve, 15 frtig emelkedve. Ugyan ily értelemben nyilatkozik Szász Domokos is. Kántor S. A kanonica visitatio egész hosszú listát terjeszt a szegény egyházak elé eddigelé is ; most újabb adó vettetik ki. Ő nem sokalta volna a 25 kr. minimumot, ha kellőleg ápoltatnék a vallásos buzgóság tüze ; de ez egyre lohad, kivált mióta az országházban is hallatszanak olyasféle hangok, mint ez előtt egy évvel hogy az iskolában nem szükséges a vallást tanítani. O 10 kron kezdődő osztályokat óhajt, melyekbe kiki saját tetszése szerint sorozza be magát. Tisza László. Sokszor szokták neki szemére vetni, hogy ábrándozó; de ezen ügynél éppen nem az s nem áltatja magát azzal a reménynyel, hogy ezt az uj adót talán nagy örömmel fogadnák a reformátusok; azért figyelmünket ne oda irányozzuk, hogy a nép kedvét felébresszük, hanem oly meglepő eredményt idézzünk elo, melyet azután örömmel üdvözölhet az egész református státus. Ezt pedig 10 kros minimummal nem érhetjük el;

ezért Kerkapolyval tart, vagy legfeljebb 20 krig enged; másfelől pedig a maximumot 20 frtra kívánja. Szabó I. A közalap ügyében hozott törvénynél nincs fontosabb törvényünk, de nincs nehezebb, a végrehajtásnál több körültekintést igénylőbb sem. Ezen törvény századok mulasztásait kipótolni, egyházainkat, iskoláinkat s missiónkat felvirágoztatni van hivatva. De a siker nagyrészt a végrehajtástól függ. Azon kell törekednünk, hogy ezen közalap terhének viselésébe lehetőleg mindenkit belevonjunk, ezért minél több osztályt kell felállítani, de egyszersmind kinek-kinek saját lelkiismeretére bizni, hogy melyikbe ossza be magát vagyoni állásához képest; e mellett azonban a hatóság ellenőrző jogát is épségben hagyva. O a 20 kr. és 20 frt között minél több osztályt óhajt. Benkő. A magyarországi viszonyokat nem ismeri, de azt tudja, hogy Erdélyre nem illik rá ma már a „boldog kincses ország® cím. Ó is óhajtaná, ha a régi mulasztást helyrehozhatnók, s a domestica templomát 3 nap alatt felépithetnők ; de Erdélyben nagyon sok oly családfő van, kinek évi keresete távolról sem közelíti meg a 250 frtot, azért ő IO krt 20 frtig óhajt. Kovács Ödön. Filó krajcáros és frtos osztályait szerencsés gondolatnak tartja, csak hogy ő is 10 kron óhajtja kezdetni, mert igy reménylhetjük, hogy ezt megkapjuk, ha ellenben a bizottság javaslata maradna, akkor a kis gazdára is, a napszámosra is 25 kr esnék, ez utóbbi pedig nem tartaná az egyenlő terheltetést, s inkább semmit sem fizetne. Baksay. Ajánlja Filó javaslatának, mely köré a lelkészek nagyobb része csoportosulni látszik, elfogadását. O bár megengedi, de nem tudja azt, hogy Mózes az önkénytes adózást rendelte volna el ; de azt tudja, hogy megparancsolta a sz. siklus fizetését. Hogy a siklusnak mi volna a mai értéke nem tudja, de ugy sejti, hogy az körülbelül megfelelt a mi 20 krosunknak, azért ő ezt, mint a melynek bibliai alapja is van, minimumul ajanlja. Fent pedig a 8 frt maximummal ő megelégszik; hiszen csak a magunkféle állású ember is mennyi mindenféle terheit köteles a társadalmi életnek viselni, hát még a nagy uraknak ! Végűi gr. Lónyay terjesztett elő egy közvetítő javaslatot. O, úgymond, már az 1843-iki országgyűlésen ugy tapasztalta, hogy az emberek sehol sem hazudnak oly sokat, mint a pénzügyi dolgok körül. Mikor Szécsényi a két garasos adójavaslatot előterjesztette és ekkor a megyéket anyagi helyzetük szerint osztályozni akarták, majd mindegyik megyét, azok követei a legnyomorúságosabb szinben tüntették fel. O kétli, hogy a mi népünk oly igen szegény volna. De hát mi nem is tehetünk most egyebet, mint a törvény azon rendeletét, hogy az egy-ezred részt kivessük. Állapítsunk meg tehát 20 krt a legalsó osztályra, ezt könnyű lesz behajtani, ha kimutatjuk, hogy ezáltal megvetjük egy nagyszerű intézmény alapját, ha felmutatjuk a domestica fontos 5 célját. Miért is ő ajánl 10 osztályt 20, 30, 50, 70 kr. 1, 2, 4, 6, 8, 10, 20, 40 frttal. Ezen javaslat elfogadtatott, valamint a rendszabályok többi pontja is apró módosításokkal, egyet kivéve, mely felett már a bizottság sem tudott egy véleményre jutni, s erre nézve két véleményt terjesztett be. A bizottsági többség Kerkápoly s három társa indítványa szerint az ezen egyházi adóból bejövendő összegnek csak 50%-tólija adatnék át a közpénztárnak, 25 — 25°/0

-tóliját pedig az illető egyházmegyék és kerületek fordítanának a közalap által is gyámolított célokra. A kisebbség gr. Lónyay és Ritoók az összes jövedelmet a közalap pénztárába kívánja beadatni. Ezen pontnak tárgyalása részint az idő előre haladottsága miatt, részint az eszmék érlelődése iránti tekintetből a következő napi ülésre halasztatott. Jan. 30-iki ülés. Az előbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Török P. szólalt fel. A közalap ügyében kiküldött bizottság jelentéséből még csak egy pont van hátra ; a bizottsági többség és kisebbség külön véleménye felett kellene határoznunk. Engedjék meg nekem öreg, s hoszszas tapasztalatokra hivatkozható embernek, hogy egy kérelmet terjeszszek elő. A közalap létesítésével felettébb fontos és üdvös feladat valósítása vár reánk : segélyezni a szegény lelkészeket, megmenteni a sinlő egyházakat, gyámolitni a missziót stb. Nekem az a hitem, hogy ezen magasztos célokat csak ugy érhetjük el, ha a konventi tagok között minden szakadást kerülünk, ha egyetértéssel, szeretettel intézkedünk. Azért most, midőn az elterő indítványok felett kellene döntenünk, halaszszuk el ezen pont felett a határozathozatalt máskorra, a mikor már ezen megindított munkálatunknak némi látható eredménye is lesz. Kerkapoly : Szerette volna, hogy indítványa elfogadtatván, az egyhaztagoknak a közalap iránti lelkesedése azon tudat által is fokoztatott volna, hogy adomanyaiknak egy része saját egyházmegyéjük és kerületük hatósága alatt marad : de ő is óhajtja a siker érdekéből is, hogy a konvent tagjai teljesen megnyugtatva, minden keserűség érzete nélkül oszoljanak el, azért belenyugszik az elhalasztásba. Gr. Faday : Kénytelen ellene nyilatkozni a zsinati törvények szentsége iránt való tekintetből, melyek e kérdés felett már határoztak, s melyeket a konventnek nem áll jogában megváltoztatni. Gr. Lónyay : E határozat elhatározása által a közalap ügye semmi késedelmet nem szenved, mert hiszen a rendszabályok elfogadtattak, s megkezdődik a működés. Másrészt nem szabad felednünk, hogy ama nagy dolgok, melyeket a zsinat teremtett, csak ugy lesznek áldásosak, ha azokat a konvent óvatosan, az egyetértést meg nem zavarólag hajtja végre. Az idő megérleli az eszméket; ő egész életében azon igyekezett, hogy a skrupulusok nem leszavazás, hanem meggyőzés által szüntessenek meg. A nagy többség a halasztásba belenyugodott. A javaslat értelmében a hívekhez mihamarabb egy