Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-09-23 / 38. szám

2. Lelki fegyverház : Budapest (év nélkül) Rózsa Kálmán és neje, 8. r. 365. 1. 332. 1. Mivel már beestvéledett, vagyis : Maradj velünk mi Krisztusunk. 335. 1. Dicséretes a gyermek, a „Jó illatú rózsakertében 377. 1. 355. 1. A pünköstnek jeles napján, G.-ben 110. lev. 3. Krisztus atyojisága, Kókai Benedektől, Budapest, Bucsánszky — Rózsa Kálmán és neje. 1. Maradj velünk mi Krisztusunk. 2. Dicséretes a gyermek, 3. A pünköstnek jeles napján. 4. Énekes és imádságos ájtatosság, a váci megyebeli ker. kath. hívek számára, ujabb kiadás, Pest (év nélkül.) Bucsánszky, k. 8, r. 325. 1. 104. 1. Gyertya szentelöre: Az isten házába siet, Az áldott szűz Mária, megy a 42-ilc Zsoltár nótájára: Mint a szép híves patakra. 271. 1. Áldozói: A Krisztus mennybe fel méne, minden egeknek fölibe. G. ben a 107, lev. htl, itt 7. G.-ben 8 vers. 5. Mennyei igazság, Szabadka 1880. második kiadás. Krécsi György tulajdona, 8. 743 — 52. 1. 398. 1. Karacsoni : Nékünk sztileték mennyei király, G.-ben 92, meglehetősen elbérmálva, de rá lehet azonnal ismerni, refrain-je is u. a. 475. 1. Húsvéti : Feltámadt a mi életünk, ma nálunk 26. Pécseli Király Imréé. 486. 1. Áldozói: A Krisztus mennybe felméne. G.-ben a 107. lev. htl. Függelek: különféle énekek. 31. 1. Irgalmazz úr isten immáron én nekem, G.-ben 43, irta : István Deák, (Temesvári István, Telegdi oskola mester.) az 57-ik magyar Psalmus, még a dallama is: ^David prófétának imádkozásáról4

, mely a 30-ik magyer Psalmus volt. G.-ben 18. 1., dallama kitűnő magyar. 32. 1. A jó hitű ember szelid e világon, a 86. magyar Ps. volt, G.-ben 54. lev. SzJcaricsa Máté-é ugyanazon dallamra. 34. 1. Jer örvendezzünk, a 95. m. Ps, volt, G.-ben az 58. lev. itt a Bethlen Gábor éneke nótájára van, G.-ben a I2i-ik Ps. nótájára, igy tehát világos, hogy a Bethlen Gábor énekének nótája is a XVI. százból való. \ 36. 1. Mint a ?zép híves patakra, szórol-szóra mind a hét versével. Fölibe ez van irva : »lásd a N-Szombati régi.* A mint már kimutatám, ott is a Goudimél-íéle dallam a nótája. A tulajdonos szava után irom, hogy midőn e gyüjtümény a kalocsai érsek-hatóság elé terjerztetett, Haynald érsek úr eltiltotta e függelék kinyomatását, s a primáshos folyamodtak, s ott engedtetett meg a kinyomatás 1 Haynald hihetőleg, (vagy talán a secretariusa) nem tudta, hogy ezek a régi kálvinista énekek, már benne voltak a XVII. százi első magyar pápista énekgyüjteményen (1651.) kezdve, valamennyiben llly és István »Zsolt ári énekeit* még a legújabb korban is nyomják, — nalam van 1874-ből az Egyetemi nyomdából egy példány. Egy kérést végül : én kimutatám a magyar ref. énekeket, gyűjteményeket a XVI. századból, a menynyire csak tehetségemben állott. Legyen szíves most Bogisich úr vgyan a XVI. százból kimutatni a pápista énekeket és gyűjteményeket. Az lesz ám szép ! Kálmán Farkas. KÖNYVISMERTETÉS Suraklini Petrovics Péter jelleme. — Mutatvány »Petrovics Péter és kora« cimű kéziratos műből. — Nem elég azzal indokolnunk Petrovics jellemét, a Zápolya-ház iránti hűségét illetőleg, hogy ő azzal rokonságban volt. Igaz, hogy e körülmény áll s befolyásolta is őt, de magában véve nem kielégítő indok. Számos példát mutat arra a történelem, hogy a rokonság épen az ellenkezőre adott alkalmat. Igy például II. Románus görög császár saját atyját Constantinus Porphyrogennétát megmérgezte 959 ben, mivel már nem győzte várni annak halálát; I. Szelim török császár 1512-ben megölette atyját, fivérét s annak gyermekeit, hogy ő, és pedig teljes biztonsággal uralkodhassék. Árpádházi királyáinknál, I. István uralma végétől elkezdve, az utolsó Árpádig: melyik király az, ki testvéreivel, rokonaival, vagy épen fiával, s megfordítva : szüleivel viszálykudásban, sőt ellenségeskedésben nem élt volna, mely néha emberietlen kegyetlenkedéssé fajult, mint ezt Vazul, Álmos, Vak Béla s több mások tragicus sorsai bizonyítják? — Még a Habsburgház történetében is van reá példa, hogy egyik testvér a másikat letaszította a trónról, nevezetesen II. Mátyás Rudo fot 1608-ban. Nincs ugyan rá több példa ; de ez az egy mégis van. — Általános igazság, hogy a rokonsági egybeköttetések, ha az önérdeket sértik, az ellenségeskedés kútfejévé válnak. Noha azonban Petrovicsra nézve a Zápolya-házzal való rokonsága az efféle árnyalatoktól tökéletesen men-és tiszta volt s ő önzetlenül ragaszkodott a Zápolya-házhoz : mindazáltal az azíránti hűségének s ragaszkodását nak más rúgója volt, tehát nem egyéni érdek, nem magán ügy, hanem a haza és nemzet egyetemes közjava s biztosítása, mit e szavakkal fejezhetünk ki: »a haza minden előtt!4

Bízvást állithatjuk, hogy ha a Zápolya-ház alkotmanytipió, vagy nemzetgyilkos önös célok kivitelére kívánta volna felhasználni Petrovics államférfiúi eszélyét s erélyét: ő szakitott volna azzal, s nem hordozta volna vele együtt a hontalanság maró súlyát öt éven át! (155 1 — 1556). Mit az 1552-dik évi országgyűlés azzal tetézett, hogy az ő általa alkotott 23-ik törvénycikk által, a Petrovics adomány leveleit (minő volt pl. az Izabella királyné által 1547. junius 7-én Tordán kelt adománylevél, mely által több várat és helységet adott Izabella Petrovicsnak Arad, Temes, Krassó és Szörény megyében) megsemmisítette, őt magát pedig száműzte. Petrovics jellemszillárdságának, hajthatatlanságának legfőbb és valódi okát abban kell keresni, hogy ő szabad népet akart a szabad hazában, kapcsolatban a szabad egyházzal. O a különálló erdélyi fejedelemség fenntartásában látta, az akkori körülmények és viszonyok közt, biztositva a magyar állam és nemzet jövőjét. O szivén viselte a magyar nemzet ügyét, nem tágított attól semmit, alkut nem ismert s bar az ő saját érdekeit sértette a Mártinuzzi c.-elszövénye s Erdélynek osztrák kézrejátszása, de inkább elhagyta birtokait, várait (melyekért koránt sem volt ám megfelelő kárpótlás Munkács vára) és az Erdélyből kiküszöbölt Izabellával s fiával inkább elment Lengyelországba s viselte a hontalansag s számkivetés terhét öt évig, mintsem osztrák alattvaló legyen. A loyális magyar országgyűlés — mint imént láttuk, — meg se várta, hogy egészen meghűljön a Petrovics helye a hazában, roppantál sietett birtokaínak — tényleg már eszközölt elkobzását, — törvénycikk által is megerősíteni és szentesíteni.