Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-09-09 / 36. szám

megvendégelte. A már emiitett Vass Ferenc, Kirinyi La­jos és Kiss János urakon kivül ott voltak : Farkas Balint harasztkerekii körjegyző, Sántha Karoly sz.-haromsági birtokos, Madaras János szövérdi ref. pap, Jánosi György tompái pap, Kertész József pap, Vizi László malomfalvi birtokos, Nagy János birtokos és Madaras Zsigmond, birtokos, Molnár Ábel ref. lelkész urak, valamint a de­rék házi gazda neje és Kirinyi Berta kisasszony, Kirinyi Lajos kedves leánya. A viszontlátás örömétől athatott tarsaság derült hangulatban tölté a délutánt. Végezetre, Kirinyi indítványára gyűjtést rendeztek egymásközt, hogy alapot teremtsenek a m.- vásárhelyi ev. reffőtanoda I-ső gymnáziumi tanulók közül a legjelesebb növendék meg­jutalmazására s e célre indítványozó az adakozók sorát 50 forinttal nyitotta meg s őt tehetségük szerint a töb­biek követték. * Decsy Denes makádi ref. lelkész ellen a kir. ügyész kettős házasság megkötése körüli gondatlanság miatt emelt vádat. Az e set az volt, hogy egyik híve engesztelhetlen gyűlölség alapján valópert indított neje ellen s a pestvidéki törvényszék a mult év szeptember 5-én tartott ülésében ezt a házasságot végleg fel is bon­totta. Ez ítélet alapján Decsy lelkész november 21-én háromszori kihirdetés után a nejétől elvalt férjet össze­eskette egy más nővel. E közben azonban a királyi tabla, hová a hazasságvédő az ügyet felebbe^te, az első bíróság ítéletét feloldotta s azt uj ítélet hozatalra utasí­totta. Igy tehát egyszerre két neje volt a makádi em­bernek. A dolog a közigazgatási hatóság tudomására jutván, a feljelentés megtörtént s a házasságkötő lelkész ellen a büntetőtörvénykönyv 253. §. alapján meginditta­tott a bűnvádi eljárás. A vádlott a mai végtárgyalason mindent beismert. A törvényszék ennek folytán Decsy Dénest a házasság megkötése körüli gondatlanság vét­ségében mai aszta ta, d_' tekintve fed'etlen előé!et< t, szá­mos tagból álló családját, szerény jövedelmet nyújtó hi­vatalát és azon körülményt, hogy a háromszori kihirdetést teljesítette, a 92. §. alkalmazásával 30 forint pénzbirságra ítélte. Az ítéletben ugy a vádlott, mint a királyi ügyész megnyugodott. * A trencseni Svornost az uj iskolai év alkalmá­ból hazafisági szempontból vizsgálja a felvidéki iskolá­kat s ugy talalja, bár a kormány erélye által a pánszlá­vizmus fészkei, a turóc-szt. mártoni, n.-rőcei és znióvár­aljai gymnáziumok bt z írattak, dacára annak a hazafiat­lanság (a panszlavismus) az iskolákból még sincs teljesen száműzve, a mennyiben találkoznak iskolák, melyeknek egyes tanárai a turóc szent-mártoni panszlávokkal tartanak. * A szászvárosi ref. Kun-tanoda f. hó 3-án, ün­nepet ült, abból az alkalomból, hogy gr. Kun Kocsárd az áldozatkész derék főúr, az iskolához uj szárnyépületet építtetett. Az ünnepélyen a megye színe-java és a város intelligenciája volt jelen. A grófot küldöttség hívta meg az ünnepélyre. Nagy Péter ref. püspök meleg szavakban üdvözölte a derék főurat, ki meghatottan valaszolt, hang­súlyozván a tanoda nagy fontosságát mind nemzetiségi, mind pedig vallási szempontokból. Az éljenzéssel foga­dott beszéd után a jelenvoltak a ref. templomba vonul­tak, mely azonban szűknek bizonyult a jelenlevők befo­gadására. A felavató ünnepélyt a szászvárosi dalárda éneke nyitotta meg, ezután Nagy Péter püspök imát mon­dott, majd Deák Gerő igazgató tartott alkalmi beszédet, — kiemelve a tanoda jóltevőit. Ezután ismét karének kö­vetkezett, mire az ünnepély végett ért. Délben lakoma volt a Széchenyi-fogadóban, mely után bál következett. A tanodai kórház 100 frtnál többet kapott a bál jöve­delméből. Este a tanodát kivilágították. * Baptista keresztelés volt f. hó 2-án reggel a helybeli baptista gyülekezet dohány-utcai imatermében, melyet Mayer Henrik baptista lelkész végzett. Az imahaz­ban több mint száz hivő volt jelen, ami azt mutatja, hogy az uj vallás a fővárosban mind nagyobb tért hó­dit, s igazolja ezt az egyház anyagi emelkedése is. Ed­dig ugyanis a kellő helyiség hiányában az újpesti Du­naágban végezték a kereszteléseket. Nemrég a szekta dohány-utcai imatermében közvetlen a szószék mellet ke­resztelő-medencét készíttetett s most már kellő hőmér­sékü vízben végzik a kereszteléseket. Ezúttal két hivőt vettek fel az egyházba: egy Székely nevü középkorú ácsmestert és egy Kovács nevü már őszbevegyült mol­nármestert, kik hosszú földig érő tiszta fehér talárban a szószék melletti első padsorban foglaltak helyet. A szer­tartást isteni tisztelet előzte meg, mely után a lelkész, az áttérőkhez hitöket megerősítő kérdéseket intézvén, le­szállott a szószékről, s az egyik áttérővel belépett a ke­resztelő medencébe. Ezalatt a gyülekezet a megfelelő éneket énekelte, miközben a lelkész víz alá merité az illetőt, ugy hogy néhány másodpercig feje a viz alatt volt. Ugyanezt téve a másikkal is, mire a két megke­resztelt visszavonult a szomszédszobácskába s ezzel a szertartás véget ért. * Az alsó-zempléni ref. egyházmegye e hó 29-én tartotta Sárospatakon alakuló közgyűlését. Az egy­házmegyei tanácsbirói karban, ugy a papi, mint a világi részről, a régiek maradtak nagy részben. A papi tanácsbirák közé ujtagnak választatott : Zombori Gedö me­gyaszói ref. lelkész és ismert nevű iró, a világi tanács­birói kar pedig Kóczdn Miklós és az egyházi élet iránt mélyen érdeklődő Szinnyei Gerzson főiskolai tanárral egészíttetett ki. A lelkészjelölőbizottságba papi részről Terhes Barna s.-pataki lelké z, fő- és aljegyzőnek Tóth Lajos sajó hídvégi és Nagy Igndcz nyerték el a közbizalmat. Kimondatott elvileg a papi értekezleti körök megalakí­tása — társadalmi uton — kényszer nülkül. Örvendetes tudomásul vétetett, hogy az esperes és világi gondnok ez évben meglátogatnak egy járást s ugy utána a töb­bit, hogy az egyházmegye minden egyházának viszonyai­val megismerkedjenek. Bizottság neveztetett ki, mely az „isko'a látogatásihoz hasznára és korszerű átalakítására tervezetet adjon. A tavaszi közgyűlésre még egy papi aljegyző fog választatni. A világi jegyző és egyh. me­gyei ügyvéd a higgadt gondolkozású és páratlan buzgó­ságú Végh Bertalan ügyvéd lett. Vita tárgya volt, hogy a halotti anyakönyvekbe be kell-e irni az apáé mellé az anya nevét is. Ez utolsónak volt több pártolója, r. I. * Gyászhirek. Id. Zatkalik János 53 éven át orosz­lányi ev. tanító, 73 éves korában m. hó 26-án elhunyt. A népes oroszlányi egyházban csak 3 egyén van, kit nem a bolgogult tanított. — Kocsi Sándor ismert fővá­rosi könyvynomdatulajdonos, f. hó 5-én délután 4 óra­kor tevékeny élete 74-ik évében, gyomorhurut követ­keztében elhunyt. A boldogult, mint buzgó ref. ember, a ref. egyház és iskola számara teljesített munkákért pénzt nem fogadott el, s egyebekben is éreztette jó in­dulatát fővárosi ekklézsiánk iránt. Ó nem mint kiadó szerzett nevet az irodalomban, hanem mint »Kocsi bácsi«, egy nyugodt, vidám öregségbe jutott kedves em­ber, a legmelegebb szivek egyike, mely mindig vonzó­dott az írók felé és az ifjúsághoz, s azok társaságában tölté agglegényi estéit. Debrecenből való volt, s meg is maradt igazi kálvinista typusnak, bár félszázadja, hogy végkép elszakadt szülővárosából. Ott, a városi nyom­dában tanulta a nyomdászatot, és 1840. végén különös ajánlattal ment Bécsbe, magyar ruhában, sarkantyusan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom