Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1883-08-26 / 34. szám
kezében papírtekercsek, melyre írva van : „reddite quae Dei snnt Deo.® A négyszögű zárda-kastély szűk udvarán levő kápolnában, az oltárképen sz. István kezében levő papírtekercsen ugyanaz olvasható. Hőke Lajos. Egy megfejtett s egy megfejtendő magyar prot. irodalomtörténeti kérdés i. tíeltai agenda jának első kiadása melyik évben jelent meg ? Heltai agendájának csak második, 15 59-ki kiadását ismerjük, az első kiadás napjainkban már nem található Hogy létezett, az bizonyos ; hogy 1550 és 1553 között kellett megjelennie, az a második kiadás előszavából egész bizonyossággal megállapítható. (Szabó K. régi magyar könyvtár 17. 18 1.) De a négy évi időköz a kutatót még nem elégítheti ki, igyekszik határozottan megállapítani a kijelölt hatarban egy pontot, a négy év közül egy évet, melyet az első kiadás megjelenésének évéül teljes joggal kimutatni lehet. Ezt igyekszem én most a következőkben megtenni. Az 1612-ki keresztúri és az 1650-ki somorjai lutheránus agendák, mig egyfelől annyira egyeznek egymással, hogy az utóbbit méltán mondhatjuk az előbbi második kiadásának, — másfelől mindkettő annyi szerkezeti és szövegbeli hasonlóságot tanúsít a Heltai agendája második kiadásához, — de viszont irányzatra nézve mégis határozott különbséget tüntetnek fel (a mennyiben a Heltai második kiadása határozottan református színezetű), hogy a nevezett, Keresztúron és Somorján megjelent agendákról egész bizonyossággal állithatjuk, hogy azok Heltai agenda ja első kiadásának, mely bizonnyal lutherán irányzatú volt, utánnyomásai. Hogy Dunántúl a régi kolozsvári nyomtatványokat újra lenyomták, erre nézve szintén a R. m. ktár szolgáltát számos példát. *) Nem tartom szükségesnek ez állításomat most és itt a szóbanforgó három agendából vett egymásmellé helyezett idézetekkel bizonyítgatni,, mert ez egy később megírandó s másutt közlendő dolgozatom feladata leend. Csakis meg kellett e tényt említenem, mivel ez ad kulcsot a cimiil feltett kérdés megfejtéséhez. Ugyanis a Somorján Í650-ben az agendával együtt és egyszerre megjelent kánongyűjtemény végén van egy latinnyelvü ünnepsorozat. A Heltai agendája második kiadásanak végén szintén találunk egy a latinnyelvühöz tökéletesen hasonló szerkezetű, de mar magyarnyelvű ünnepsorozatot. E két ünnepsorozatok csak a következőkben tér el egymástól: Az 1650-ki több oly ünnepet tartalmaz, melyek az 1559-kiben nincsenek meg. Ezek : Laureu., Martyr., Assumpt., Mariae ; Natív., Mart., Confess., Cathar. festum., Nicolaí Conf., Innocentium puerorum. 2. Az 1650-ki Urszine változását helyesen augusztusra teszi, mig az 15 59-ki hibásan juliusra. V Az 1650-ki sorozat márciusra teszi húsvétot, májusra áld. csütörtököt és pünköstöt; mig az 15 59-ki áprilisra teszi húsvétot, májusra áld. csötörtököt és juniusra pünköstöt. Közönségesen tudva van, hogy változó ünnepek bármely naptárban vagy ünnepsorozatban mindig azon időpontokra vannak feltéve, a mely időpontokra azon ünnepek azon évben esnek, mely az illető naptár vagy ünnepsorozat megjelenésének évére következik. Ebből Lásd i. m. 247. 263. 2Ó5. 271. számok alatt. megfordítva következik, hogy a mely évre szólnak az ünnepsorozatba felveit változó ünnepele, a könyv, mely e sorozatot tartalmazza az ezen évet közvetlen megelőző évben jelent meg. Legjobban bebizonyítja és felvilágosítja ez elég nehézkesen kifejezett szabályt a.példa. Vegyük fel épen az 1560 ik évet. Ebben húsvétnak áprilisban, ald. csütörtöknek májusban, pünkösdnek pedig júniusban kellett lenni, mert e hónapokra teszi ez ünnepeket az előző évben, 1559-ben (a Heltai agendájával) megjelent s ösmertetett ünnepsorozat. Csakugyan bármely chronologiai műből kiolvashatjuk, hogy 1560-ban húsvét ápril 14-én áld. csötörtök május 23-án, pünkösd pedig junius 2 án volt. Ugyanezen szabály szerint 1651 ben az 1650-ben megjelent ünnepsorozat rendjében kellene előjönni a változó ünnepeknek, azaz húsvétnak márciusban, ald. csütörtöknek májusban, és pedig oly módon, hogy húsvétnak mindhárom napja márciusban legyen, de e mellett húsvét első napja és márt. 25-ke (gyümölcsoltó boldogasszony ünnepe) közzé még nagypéntek és nagyszombat ís beférjen. Az 1650-ki ünnepsorozat m. rciusi része ueyanis igy van : IN MARTIO. 1. Annunciatio Mariae. 2. Magna quinta feria. 3. Magna sexta feria. 4. Paschae festum. 5. Feria secunda Pascliae. 6 Feria tertia Paschae. Már most számítsunk. Csak két eset lehet: Március 25. Gyüm. o. boldogasszony. 26. Nagypéntek 27, 27 Nagyszombat 28, 28. Húsvét első napja 29, 29. » második napja 30, 30. D harmadik napja 31. K ovidén szólva : az 1650-ki ünnepsorozat szerint 1651-ben húsvét ünnepének március 28. vagy 29. napjára kellett volna esnie. Már pedig l65l-ben ápril 9-én volt húsvét, vagyis az 1650-ben megjelent ünnepsorozat nem a következő 1651. évre szolgai, tehát valamely előbbi évben megjelent könyvből vagy könyvvel együtt nyomtatták azt le. De honnan nyomhatták tehát le ez ünnepsorozatot ? A Heltai agendájanak második (155Q-ki) kiádásából épen nem, mert mint láttuk, az itt található ünnepsorozatban az 1560-ik év rendje szerint vannak feltéve az ünnepek. De mivel az 1650-ki ünnepsorozat szerkezetére nézve tökéletesen egyezik az 1559-kivel s mivel továbbá ily szerkezetű ünnepsorozatot más müvek mellett nem találunk : egyedül azt lehet s azt kell feltennünk, hogy a Heltai-féle agenda első kiadása, mellett is volt ily ünnepsorozat s ezt nyomatták újra 1650-ben Somorján is, nem ugyan az agenda, hanem az ezzel kapcsolatban megjelent kanonos könyv végére. Ha tehát az 1551-től 1554 íg eső négy év valamelyikében csakugyan március. 28-ra vagy 29-re esett húsvét első napja, akkor egy csapással mind az ünnepsorozat eredete, mind a Heltai-féle agenda első kiadásának éve meq lesz határozható Az 1551-ik évben csakugyan márc. 29-re esett húsvét első napja, s igy bizonyos, hogy a kérdéses ünnepsorozat, illetőleg a Heltai agendájának első kiadása 1550-ben jelent meg, és igy egyik legelső terméke volt az ugyanazon évben felállított kolozsvári nyomdának. II. Ki Írhatta a „Falsitas ver itat is-«t f Bársony György váradi püspök s szepesi prépost hírhedt »Veritas toti mundo declarata* cimü munkájára