Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-08-26 / 34. szám

sipéki kath. pap panaszkodik, hogy mikor lutheránus filiába kijár, ezek által boszantatik. Megneveztetnek azon kath. mesterlegények és cselédek', kik prot. gazdáknál vannak; nincsenek-e az áttérités csábjainak kitéve? A füzes-gyarmati kath. cselédek panaszkodnak, hogy ref. gazdáiktól pénteken csak kenyeret kapnak, vagy meghív­ják maguk közé, hogy egyenek velők liust. Egy helyen panaszoltatik, hogy egy apostata asszony, kinek t. i. kath. vallásra kellett volna térnie, a vármegye által egy évi börtönre Ítéltetett, de ez ítélet nem hajtatik végre ; s hogy Csalón egy oly apostata cigány is van, ki elébb lutheránus volt, azután katholikus lett, most megint visz­szatért. (Száz év előtt Csalón egy ilyen embert meg­égettek.) Állandó rovatot képez, minden egyháznál: van-e remény, hogy az evangélikusok a kath. vallásra térje­nek ? A felelet is mindenütt ugyanaz : nincs 1 Fölemlít­tetik, hogy a megyei börtönben hat evang. rabot átté­ritni sikerült. Idegen jöttmentek közt is akadt egy-két áttérési példa: de a törzslakosság állhatatos maradt. Legszebb rovata a könyvnek, hogy Báthon kivül, hol két részeges ember, és öt rossz nőszemély, kiket a né­met katonák vittek oda, egész megyében,, egy cégéres életű sem találtatott. A lelkek szamára nézve érdekes lenne párvonalt tenni az akkori és mostani népszám közt; de akkor, az evangélikusok száma mindenütt mellőzte­tett. Sajnos azonban a tapasztalas, hogy a nép akkori és mostani szama közt csekély a különbség, néhol pe­dig mint Selmecbányán, közel io.ooo-rel kevesb; egye­bütt is, kivált a magyar falukon alig tapasztalható a sza­porodás. 19. A parochia kiterjedése. 20 A parochia egyéb körülményei, kápolnák, imolák. 21. Az ágostai és helvéthitvallásuak. Ezen canonika visitatió alkalmá­val, a két felekezetű evangélikusok papjai is megexa­mináltattak, és pedig a pásztói és perőcsényi, maga a primás által Börzsönyben; a bori és maróthi: Szántón, a főesperes által. A füzes-gyarmatiban egyéb hiba nem találtatott, mint, hogy a katholikusoknál tiltott időben is esketett. 22. Mas hitfelekezetiek, u. m keleti görög szertartásuak csak gyéren találtatnak, öt-hat család egész megyében. Zsidóknak a bányamegyében tartózkodni sza­bad nem lévén, csak Maroson, mint kincstári helyen kilenc lakott. 23. Kegyes alapítványok. Legrégibb 1617-ből, Balassa Borbaiától, a devicsei eklának magyar nyel­venadományozott földbirtok. 24. Végül: Combinatorium : egybehasonlitás az ezen 1779-kit megelőzött 1754-ki canonica visitatioval, mi változások történtek azóta az egyház állapotján, s a fönntebbi pontokon. XI1. Történeti jegyzetek. Kevés megye van az országban, mely a föld- s embertannak, az őstörténeti kő- és bronckorszaknak, a gall-római-avar, majd török uralkodásnak, de kivált a megyealapitó Hunt-Pázmánok által terjesztett keresztyén magyar művelődésnek, román s góth stilu templomok s kápolnákban annyi emléket mutathatna föl, mint Hont­megye. Itt csak az utóbbiakból kívánunk néhányat föl­jegyezni. Az ötvenes években négy román stilu XII. és XIII. századi templom pusztult el a megyében : a n.-csa­lomjai, melyről a falu egy 1244-ki okmányban Igházas-Cholomiának iratik ; a f.-turi, melynek széthányt alap kocka köveinek néhányán arab fölírat tűnt föl, a teszéri, melyet Teszér és Udvarnok evang. lakosai századokon át, mígnem magoknak külön templomokat épitének, kö­zösen használtak és a szoko/ai ref. templom. E falu ha­taraban volt azon templarius monostor, hol László, honti­főesperes 1236 ban IV. Béla atya- és V. István fiu ki rályokat kibékítette 1849-ben a szokolai ref. papot, Ár­kai Kancsur Andrást, Plajnau főbe lövette, mert a gue­rillák egy általuk lelőtt, s kifosztott cs. őrnagy holmiát nála tették le. A csali és hébeci sokáig romban hevert templomok ma kiépitvék ; az elsőről, mint máig viszá­lyosról, e lapokban 1868-ban volt emlékezet. A Szikince völgyén, az imént emiitett s katholikusok által vissza­foglalt háti, bakabányai és füzesgyarmati góth stilu temp­lomok mellett még állanak a varsányi és garankissalLói ref. román stilu templomok, amaz még szilárdan, emez mar roskadozva. Emennek közelében, de a Garan jobbján van a nagyszerű bányi avargyőr. hol Hunt vezér I. István királyt a Garanba állítva, német módra lovaggá iité ; e győr közepén állmáig épen a Hunt Omodé által 1217-ben épített premonti monostor. E tájon irta Marcus Aurelius római császár „Elmélkedései* első könyvét : íratott u. m. a Granna partján a kvadok elleni táboro­zásban. E tájon, Kr. ut. 174-ben lehetett a csata, hol a regényes keresztyén legio fulminatrix a kvádokat leverte. Góth stilu prot. régi templomok : a pribeli és kö­zéppalojtai. A perőcsényi ref. templomnak már csak a tornya mutatja régiségét; 1858-ban újra épült temploma husz év múlva összeroskada. Peröcsény (Martirius eszter­gomi érsek 11 56. évi adomanylevelében : Pricsham) ha­tárában érdekes, a Krisztus előtti galldruida korbeli, egy 10 öl magas négy oldalain 3 öl széles monolith-sziklá­ból faragott oszlop, az itteni nép nyelvén jellemzőleg, u. n. Oltár-kő, Angliában u. n. stone heng. A Huntfiak által e megyében alapított monosto­rok közt említendők : az ipoly-pásztói és zebegényi bence­apátság, s az ipolysági és bozoki premonti prépostság. A pásztói apátság első nyoma IV. Béla 1138-ki dömösi alapitó levelében mellékesen fordul elő; 1546-ban, a sá­gival együtt, országos költségen erőddé átalakitasa ren deltetik. Régi temploma átalakításokkal, most a refor­mátusoké. A zebegényi apátság részben sziklába vájt épitvénye, ma rom. Az ipolyságinak román stilu kapu­zata, a mostani kath. templomba van beépítve. A bo­zoki prépostságot Lambert nádor I. László király só­gora 1135-ben alapitá ; ki Losoncznak, az oroszok által 1849-ben fölégetett ref. templomát is épité. Megöletett fiaval együtt 1136-ban az aradi vérengző országgyűlé­sen. E prépostságot a hozzá tartozó tíz faluval együtt 1530 ban Balassa Zsigmond erővel elfoglala, s prot. utó­daiban birta másfélszáz évig. Ekkor a clerus, a kir. fis­kus által halálra kínozta az uradalom birtokosait, Fáncsi Pált és nejét Balassa Mária Sidoniát, mint kik unoka testvérek lévén vérfertőzésben élnek. A királyi kegye­lem fölmenté ugyan őket a kereset alól, de az öreg nőt a jezsuiták rábirták, hogy az uradalmat hagyja rá­jok, illetőleg az altalok vezetett nagyszombati papnö­veldére. Szóhagyományból hallottam, hogy a haldokló özvegy nő, az uradalombeli falu biráit maga elé rendelé, s a sötét teremben, az ágy alól e szók hallattak : »én az üdvözítő kath. vallásban halok meg : akarom, paran­csolom, hogy ti is megtérjetek.4 De az áttérités, mely 1673-ban vette kezdetét, a Tököli és Rákóci mozgalmak miatt nem egy hamar történt, mígnem ezt Nároi Pál uradalmi tiszttartó a szatmári békepontok ellenére erélye­sen végrehajtotta. A kik az evang. vallásban megma­radtak, őseik lakát elhagyva, Békés-Csabára költöztek. Az átalakítva máig látható bozóki kastély termeiben ott függnek mult századi eszményi képekben az alapitó Lambert, neje Zsófia és fiók Miksa alakjai, sötét kék mentében, az asszony tarajos magas fejkötőben, velők átellenben az ötszáz évvel fiatalabb Balassa Sidonia, piros arccal, vállal, a fehér inges kézbokán piros sza­laggal; Fáncsi Pál, karmazsin vörös mente-dolmánban ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom