Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-08-26 / 34. szám

mig ugyan azon költség sokkal kisebb a gazda közönségnél, melynek kezében a vagyon és a föld jövedelme. Amaz minden esetre magasabb osztályba utalható, ennek joga van az alsóbb osztályú adót fizetnie. Amott az évi jövedelem és kiadás könnyen kinyomozható: itt semmiképen sem, mert a földmivelő ember ha termésmennyiségét tudja is: de háztartásáról naplót nem vezet s annak pontos költségeiről magának sincs fogalma sem. Ugy, hogy végre is nem marad egyébb hátra a presbyteriumnak, mint saját belátását és tetszését követni s kiróni egyikre ugy mint a másikra az osztályadót. Ez a valóság kendőztetlen képe. Köteles adózás abban a mérvben, melyben az egyh elöljáróság kívánja. A közönség ennyit ért meg az egészből. Szeremlei Samu. (Folytatása köv.) ISKOLAÜGY. A vallás- és közoktatási miniszternek báró Vay Miklóshoz, mint a ref. országos konvent elnökehez intezett levele a középiskolai törvény eletbeleptetése targyaban. Nagyméltóságú báró és elnök ur! A középiskolákról és azok tanarainak képesítéséről szóló 1883. évi XXX. t. c. befejező 74 §-sa engem bizott meg a törvéuy végrehajtásával, de kimondotta egyszersmind, hogy annak rendelkezései, az akkor folyó '(1882/3) tanévre nem alkalmazandók. A törvényhozás odanezett ez utóbbi kijelentéssel, hogy a tanév akkoriban már inkább előre haladt, mintsem uj intézményeket rögtönosen behozni célszerűnek látszhatott volna s különösen az érettségi vizsgálatokra nézve már meg lévén téve mind az állami, mind a felekezeti iskolákban az előkészületek, ez utóbbiakra nézve a törvény 22—24§-ainak rendelkezései a tett előintézkedéselc megzavarása nélkül kivihetők nem lettek volna. Az 1882/3 tanévnek bevégeztével, illetőleg az 1883/4 tanév megnyiltaval, vagyis folyó évi szeptember hó 1-ső napjával azonban beáll ártörvény életbeléptetésének időpontja s meg kell kezdődnie "a törvény végrehajtásának. E végrehajtás azonban különösen a felekezeti iskolákra nézve némely előintézkedéseket kíván, melyekre nézve Nagyméltóságodat, mint a helvét hitvallású öt egyházkerület egyetemes konventjének elnökét s általa ezen konventet mint a helvét hitvallású összes középiskolák főhatóságát a következőkben kívántam tisztelettel megkeresni. I. A törvény 8. §-ának második kikezdése szerint „a felekezetek által fenntartott tanintézeteknél a tantárgyakban az egész tanfolyam alatt elérendő végcélt és a tanítandó ismeretek mértékét, a tanrendszert, tantervet és a tankönyveket az illető felekezeti főhatóság állapítja meg és azt esetről-esetre a vallás és közoktatásügyi miniszternek bejelenti. Felkérem ennélfogva Nagyméltóságodat, méltóztassék a főhatósága alatti középiskolákban érvényben alló tanrendszert és tantervet (az osztályonkénti tárgy- és óra beosztással), mint a melyekből a tanítandó ismeretek mértéke és az egész tanfolyam alatt elérendő végcél megítélhető, ugy szintén a használt tankönyvek névsorát hozzám felterjeszteni. A mennyiben az eddig érvényben volt tanrendszeren és tanterven s az osztályonkénti tárgy és óra-beosztáson épen a szentesitett törvény követelményeihez képest akar a 3. és 4. §-ok szerint a rendes tantárgyakat illetőleg, akár a 16. § szerint a tanórák heti szamat illetőleg változtatások voinanak szükségesek : felkérem Nagyméltóságodat, hogy e változtatások idejekorán megtétele és a tantervnek a törvénynek megfelelő átdolgozása iránt intézkedni s hozzám az ekép megállapítandó tantervet méltóztassék bemutatni. Mivel pedig ugyancsak az előbb idézett 8. §. második kikezdése szerint a tanítandó ismeretekre nézve a megállapított mérték nem lehet kisebb, mint az, mely a közoktatásügyi miniszter rendelkezése s közvetlen vezetése alatt álló intézetekben alkalmazva van, ennélfogva van szerencsém Nagyméltóságoddal tudomás végett közölni -/.alatt a rendelkezésem s közvetlen vezetésem alatt alló gymnáziumok tantervét és órabeosztását a mint azt legközelebbről a törvény 16. §-ában meghatározott óraszámokra való tekintettel módosíttattam. Önként értetik, hogy ezen gymnáziumi tanterv s jelesen annak órabeosztasa Nagyméltóságodra, illetőleg a főhatósága alatti középiskolákra nézve nem kötelező, csakis a Nagy méltóságod által meghatározandó mérték és elérendő cél tekintetében szolgálhat mérvadóúl. II. A törvény 22 §-a szerint »az érettségi vizsgálat írásbeli és szóbeli és a vizsgálati utasitást a vallás és közoktatásügyi miniszter az illető felekezeti főhatóságok, továbbá az egyetemek illetőleg műegyetem tanári karának meghallgatásával állapítja meg.® Ezen utasítás érvénye természetesen ki fog terjedni valamennyi nyolc osztályú nyilvános gymnázium (illetőleg reáliskola) érettségi vizsgalataira, mert a dolog természetében fekszik, hogy az érettségi bizonyítványok mind egyenlő érvényűek lévén, ugy a főiskolákra való felvételre, mint az 1883 I. t. c.-ben meghatározott minősítő jellegökre nézve szükségkép egyenlőknek kell lenni magoknak az érettségi vizsgálatoknak is, tekintet nélkül az illető középiskolák jellegére. Ehez képest felkérem Nagyméltóságodat, hogy az érettségi vizsgálatok, ugy Írásbeli mint szóbeli tárgyaira valamint a vizsgálati eljárásra nézve méltóztassék tervezetet dolgozni, illetőleg dolgoztatni ki s azt a következő tanév folyama alatt minden esetre oly időben hozzám felterjeszteni, hogy én a második félév kezdetén az utasitást kidolgoztathassam s végleg megállapíthassam, hogy az már az 1883/4 tanévvégén tartandó érettségi vizsgálatokra nézve kötelezővé válhasson. A mi az érettségi vizsgálatok tárgyait illeti, a nélkül, hogy Nagyméltóságod nézeteit megelőzni, vagy azokra nyomást gyakorolni akarnék, megkívánom jegyezni, hogy az érettségi vizsgálat természeténél fogva nem kívánhat a VIII. osztály tantárgyainak egy szigorított vizsgálata lenni, hanem az egész középiskolában elért eredménynek, különösen pedig a nyolc osztályt végzett növendék érettségi fokanak megítélésére kell hogy irányuljon. Épen azért nézetem szerint nem a középiskola öszszes rendes tárgyaira, hanem csakis azokra terjesztendő ki, melyek épen az érettség megítélésére alkalmasak s