Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1883-08-12 / 32. szám
ezen hitfelekezeti, u. n. tót lutheránus iskolába. Az iskolateremben (télen, mert őszszel és tavasszal a földészek gyermekei szétszélednek) 90—ioo földészgyerek van összezsúfolva; az iskola tele van sárral és piszokkal, mit annyi gyerek összehord ; a terem sötét, a pad kevés, tehát a gyermekek a teremben szerteszét hemzsegnek, a felszerelvények miserabilis állapotban vannak. A közepén meglátják a tanitót, aki küzdődik, viaskodik tótul, magyarul; aki tanitja az abc-ét és a polgári jogokat, a kátét és a földismét, a bibliatörténetet és a magyarok történetét, reggel 8-tól este hatig. Ez a tanitó már 64 éves kipróbált régi erő, mert különben ilyen chaosban megbolondult volna. Ilyen tanitó érdemkeresz tet érdemel ! De ezen fáradság meddő, a nevelés hiányos, s a tót csak tót marad. Ezen tanügyi miseria az, melyre fel akarjuk hivni a közfigyelmet. A tanfelügyelő ur, mint halljuk, rendeletileg is intézkedett a tekintetben, hogy ez iskola berendeztessék. De ki fogja ezt berendezni ? Az egyház erre alappal nem bir, s a város annyira szegény, hogy még a tanitó fajárandóságát is megrövidíti. Pedig ezen iskolát utóvégre is fenn kell tartani, mert a földészelc más iskolába nem mennek, más iskolától irtóznak, mivel ott kátét és egyházi éneket nem tanítanak. Ezen iskolára kell tehát mindenünket fordítani, mert ettől függ B.-Gyarmat, a megye székvárosának végleges megmagyarosodása. Milyen reform kellene ezen iskolában ? Nem egyéb mint még egy terem felállítása, és egy segédtanítói állomás rendszeresítése. Az 600 forintba, ez pedig évente 2 — 300 forintba kerülne. Tehát ezen összegtől függ ezen fontos ügy! De hát ez is sok, ha nincs. De van a megyének nemzeti intézete, s ennek élén Pluszár László ur, a kiről meg vagyunk győződve, hogy a magyarosodás ügyét szivén viseli. Ehez intézzük most szavunkat és kérjük, hogy a nemzeti intézet bizottságával vegye napirendre ezen ügyet, hasson oda minden erejével, hogy B.-Gyarmaton a tót földészek iskolája berendeztessék, s erre a szükséges összeg a nemzeti intézetnél kiutalványoztassék. Nem sok, amit ezen iskola berendezése igényel, de ezen iskola az, melytől a megye székvárosának végleges megmagyarosodása függ/ * A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceumban a beiratások az i883 /+ iskolai évre september hó i-étől kezdve september hó 4-éig történnek és pedig az első osztalyba való felvételt illetőleg az első két nap alatt mindkét protestáns hitfelekezetü és általában helybeli más vallású, a többi napokon vidéki nem protestáns hitfelekezetü tanulók számára. A javító,- pótló- és magánvizsgalatok augusztus hó 30 án és 31 én tartatnak. A tanév ünnepélyes megnyitása september 4-én lesz ; az előadások september 5-én megkezdetnek. Á tápintézet september i-én megnyittatik. Az igazgatóság. * Nyilványos köszönet. *) A mai nap öröm napja a kisújszállási ref. egyháznak, mely arany betűkkel maradandólag lesz beírva történetének könyvébe. Ugyanis azon 800 hold földet, — mely összegre a régibb iskolai föld- és törvényes 1% ot a birtokossáq egy része (az alperesség) még a mult évben önkéntesen kiegészíttetni, « ingyen iskoláztatási célra a ref. egyháznak átadatni határozta; mely fennkölt szellemű határozatot azonban az arányositási ítélet, — tekintettel a birtokosság másik részére (a felperességre) érintetlenül hagyott: ma az összbirtokosság a nevezett népoktatási célra nagy lelkesedéssel egyhangúlag felajánlá, illetőleg átadományozá. *) Kéretnek a népoktatás iránt érdeklődő lapok e közlemény átvételére. Midőn ezt köztudomásra hozni kötelességünknek tartjuk : egyszersmind nem mulaszthatjuk el, hogy hálás köszönetünket ne nyilvánítsuk a közbirtokosságnak, mely e magasztos ténnyel a népoktatás érdekében eddig tett áldozataira a koronát féltévé; kérvén a népeknek Istenét, hogy midőn a nevezett birtokosság a legdrágább arany magot veté az életnek földébe: *láttassék meg az ő munkájának gyümölcse a nemzedéken és annak fiain századokról századokra,. * A ref. egyház nevében: Illyés Bálint, lelkész-elnök. Mészáros Hyés, főgondnok. Szabó Károly kolozsvári egyetemi tanár, ki a Régi Magyar Könyvtárban az 1711-ig megjelent magyar nyelvű nyomtatványok cimeit gyűjté Össze, e műve kiegészítése végett, ujabban a Mátyás király korától fogva 1711-ig megjelent magyar vonatkozású, de idegen nyelvű nyomtatványok címeinek összegyűjtésére vállalkozott. E célból tett tudományos kőrútjában felkutatta a brassói ev. gymn. könyvtárát; jul. 25-én Sepsi-Szt-Györgyre érkezett, hogy 26-án a ref. tanodai elöljáróság felkérésére felülvizsgálja a Székely-Mikó-tanoda újonnan rendezett könyvtárát. A fáradhatatlan tudós kora reggeltől késő estig dolgozva, a legrészletésebben megvizsgálta e könyvtárt és az alapmunkálatra nézve megelégedését nyilvánította, a Jánosi Gábor segédtanár munkáját megdicsérte. Másnap a ,Székely nemzeti muzeum* könyvtárát és kéziratgyüjteményét tekintette át. 28-án Segesvárrá, onnan Medgyesre utazott, hogy az ottani ev. gymnáziumok könyvtárait átkutassa közelebbről kiadandó emiitett bibliográfiái müvéhez. * Nagy-Korösön, mint nekünk írjak, mult julius hó 31-én érdekes és ritka vendége volt Filó Lajos reform. lelkész s egyházkerületi főjegyző urnák: Dr. theol. Herm. v. Tardy, az osztrák örökös tartományok helv. hitvallásuak bécsi főfelügyelője (Oberkirchen-Rath) személyében, ki Debrecen felé utazván, kevés kitéréssel alkalmat vett magának, hogy a már híréből ismert híres magyar lelkészt személyesen is megismerhesse anynyival is inkább, hogy az utóbbi időben levelezésben állottak. Megelégedve szemlélte az egyszerű, de csínnal berendezett ref. templomot és a híres nagy temetőt. Egy napi szíves vendéglátás után Debrecen felé utazott, Beretyó-Ujfaluban, majd Eperjesen levő, még nem látott rokonai meglátogatására. Nagy körútját, melyen Boroszlót és Csaslaut is útba ejti, — hol a helv. hitv. tanitóképezdét szándékozik megtekinteni, — e hó utolján végzi. Érdekes tudni róla, hogy magyar sz.ármazásu ; egyik őse a 17-ik században szántói ref. pap volt, miként ez Lampe Egyháztörténetének 583. lapján megörökítve van : s Georgius Tardi, P. E. Santoviensis, et Sen. circa A. 1611. ut liquet ex visítatione temporis ejus peracta, ín fragmentis M. Sc. * A ritka vendég nagyatyja szintén magyar pap volt s mint ilyen, később Csehországban telepedett meg. Sohasem volt még ősei egykori hazájában. * Ritka temetés. Nagykőrösön, mint lapunknak Írják, e hó 2-án Filó Lajos reform, lelkész s egyházkerületi főjegyző, egy ifjú zsidó nő temetésén, a gyászoló felek felkérése folytán gyászbeszédet tartott. A remek kidolgozású és bensőséggel előadott, szívhez szóló beszéd, az igen nagyszámú értelmiségből álló gyászközönség ugy izraelita, mint keresztyén részének minden igényeit várakozáson fölül kielégítette. A beszéd kiindulási pontját képezték azon tapintatosan választott pon tok, hol a keresztyénség és zsidóság találkozik a lélek s a szív dolgait illetőleg. Majd megható vonásokkal ecsetelte az ifjú férj s kicsinyke árvák, az özvegy édes anya s szerető testvéri szív őszinte fájdalmát. Nem volt szem könnyezetlen. De különösen a beszéd azon része,
