Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1883-08-12 / 32. szám
a mi Romeo- és Júliáink minden érzelmei együtt véve sem nyújtanak oly szerelmet, csodálatot és költészetet, mint az egyetlen Énekek Éneke. Szereted Lochlin leányát fájdalom-dalával, az ősi bárdokat ködös homályos énekökkel? csak Sión leánya, csak Babylon szomorú füzének hárfái múlják azt felül. Szereted a nagyot s az istenit? Homer legistenibb magassága oly alant marad a zsoltárok költészetétől, mint az ember szelleme az Isten szellemétől. Mondja La Harpe. A zsoltár-költészet múltban és jelenben, gyönyörben és keservben, szabadságban és rabfájdalomban, fényben és homályban, mennyben és pokolban felülmúl minden emberit, eddig megérti még a kisded is, s megisteníti a lángelméket is. Im egy indoka az embermilliók azon hitének, mely szerint e költemények szerzője nem emberi erő, hanem isteni Lélek. írói az emberiség legelső látnók al, költői, királyai. Legtöbbjét Dávid irta. Minden századok s művelt nemzetek óhajtják saját költészetöknek megszerezni. Ós izrael halhatatlan büszkesége, Róma rítusának legdrágább gyöngyszeme, az uj reformationak páratlan ékessége. Leghíresebb, legmagasztosabb mű, mely a századok folyamában, a nemzetek költészetében valaha megjelenhet. Hazánk s költészetünk ezredéves oltárainál ki nem óhajtaná az öröklét e költészetét birni s látn; , mint kelnek föl négyezredéves árnyaikból az őskor lelkei, látnokai, félistenei, hogy költészetünk ifjabb Geniusával kezet szorítsanak. Fönt jelzett mű, Dávid király neve alatt összegyűjtött mind a százötven zsoltár magyar fordítása, a m. tud. akadémia f. é. febr. h. szépirodalmi osztály -gyűlésén kifejezett óhaj szerint sajtó alá rendeztetvén, legközelebb meg fog jelenni. Nem idézhetem szerénytelenség nélkül bírálóm magasztalásait, csak röviden utalok a kitüntetésre, melyben fordításomat egy Greguss Ágost, Gyulai Pál, Szász Károly, Tárkányi Béla, Tumor Ferenc, legjelesebb kritikusaink, szépészeink, műfordítóink, szakavatottak, egyesek és társulatok, élükön maga a magy. tud. akadémia részesiték. Ezredévi ünnepünk előtt mint ünnepi áldozatot fogadd hát nyájas olvasóm, a költészet első és négyezredéves forrásából az örökkévalót. Hogy pedig e mű mielőbb mint ünnepi, már mint újévi ajándék megjelenhessen, a megrendelést mielőbb, a gyüjtőiveket f. é. szeptember hó végéig, s a kb. 20 ivnyi kötet árát, 2 frtot a könyv utánvételével kérem beküldeni. Gyűjtőknek tiz után tiszteletpéldány küldetik D.-Adony, Fehér megye. 1883. aug. havában. Kálmán Károly. A Franklin-tarsulat kiadásában megjelenő Olcsó-Könyvtárból legújabban a 156—164. füzet került ki a sajtó alól. Ezek a következők : A pártütők, vígjáték 3 felvonásban, Kisfaludy Károlytól. Ára 20 kr. — Szilágyi és Hajmási; költői beszély Gyulai Páltól. Ára 20 kr. — Pál és Virginia. Irta Bernardin de Saint-Pierre, franciából fordította Ács Zsigmond. Ára 30 kr. — Élet és irodalom, Kemény Zsigmondtól. Ára 30. — Petőfi Sándor beszélyei. Ara 30 kr. — A sánta ördög. Irta Le Sage Alain René. Franciából fordította Varga Bálint. Ara 60 kr. — Dugonics András följegyzései. Ára 30 kr. — Árulás. Regény, irta Gréville Henrik : Franciából fordította Huszár Imre. Ára 80 kr. — Wallenstein halála, szomorújáték 5 ielvonásban. Irta Schiller Frigyes, németből fordította Hegedűs István. Ára 40 kr. Gyásztisztelet nagyernyei Kelemen Benő koporsójánál SZUCÍágban, 1883. jun. 5-én tartotta Ferencz József unitárius püspök. 14 lapra terjedő hangulatteljes, a szerző szónoki hírnevéhez méltő becses halotti beszéd ez, azon áldozatkész férfiú fölött, kiről találóan mondja a szerző, hogy »ha Jákób fiai között Benjámin a legkedvesebb volt: úgy nekünk is felette kedves volt a mi Benjáminunk. Egy egyszerű unit. pap fia, mint Augustinovics Pál, egyházunknak szintén halhatatlan nagy jóltevője ; egy égyszerű unit. pap fia, ki egy húszassal ment az iskolába, alig többel lépett ki abból, egy hosszú pályát becsülettel megfutott, szerzett magának vagyont tisztességgel, alapított szép családot, kivívta magának a közelismerést, áldozott sokat és célosan s most mindnyájunktól: gyászoló családjától, e községtől, rokonaitól és barátaitól, ismerőseitől és tisztelőitől, az egész egyháztól megsiratva, de egyszersmnid mint halhatatlan üdvözölve, távozik körünkből.« KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Lapunknak írjak, hogy a hódmező-vásárhelyi ref. főgymnázium tanári pályázatok és választások eredménye az lett, hogy a presbyterium e hó 7-kén vallástanárnak 27 pályázó közül Bányai Lajos kőros-tarcsai segédlelkészt, — latin- és görög tanárnak pedig Sinlca Sándor nagy-szalontai gymn. okleveles tanárt választotta meg. — FleiscJihaclcer Mór, az ágfalvi ev. lelkész és főesperes derék fia, ki tavaly csurgói ref. gymnáziumi tanárból a soproni állami főreáliskolához helyettes tanárul neveztetett ki, ez állomásán mint rendes tanár véglegesittetett. — Holuby József nemes-podhrágyi ev. lelkész és trencséni alesperes, m. hó 16-án 14 szavazatból 12-vel a trencséni ev. egyházmegye főesperesévé választatott. — A földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. miniszter Bakay Péter ocsovai ev. lelkészt, Zólyommegye nagyszalatnyai járására nézve, Veres Ferenc bágyi ref. lelkészt Udvarhelymegye homoródi járására nezve, az állandó gazdasági tudósitói tiszttel bizta meg. — Berzsenyi Dezső újonnan választott kemenesaljai ev. esperességi felügyelő, jul. 18-án Hegyes-Kis-Somlyón, az egyházmegye közgyűlésén, ünnepélyesen beiktattatott hivatalába. Elődeihez méltó fényes eredmény koszorúzza az uj felügyelő munkásságát! * A nógrádi Lapok Balassa-Gyarmat végleges megmagyarositásáról érdekes vezércikket közöl, mely minket protestánsokat közelebbről érdekel. »Senki sem vonhatja kétségbe, — úgymond, hogy Nógrádmegye székvárosa, mely 7000 lelket számlál, a magyarosodás érdekében igen sokat tett. Állított kisdedóvót, polgári iskolát ; van jól berendezett állami elemi róm. kath. hitfelekezeti, s izraelita iskolája. Ezen iskolákban kizárólag magyar nyelven tanítanak, s igy azon másnyelvű növendékek, kik ezen iskolákba bevezettetnek, egy év alatt elsajátítják a magyar nyelvet. Ennek azon Örvendetes következménye van, hogy a hajdan német és tót iparosokból kolonizált város egy évtized alatt annyira magyar lett, hogy csakis a földészek között lehet tót beszédet hallani. B.-Gyarmaton tehát csak a földészek, kiknek száma pedig ez utóbbi időkben nagyon leapadt, tótnyelvüek. Ézeknek a megmagyarositásáról volna szó, hogy Nógrádmegye székvárosa tiszta magyar város legyen. Ennek következménye természetesen az is lenne, hogy az ev. tót egyház is ezáltal magyar egyházzá változnék át. Az egyház és a modern nevelést nélkülöző evang. hitfelekezeti iskola, mely a leg-szánalmasabb helyzetben van, — gyengék ezen hivatásra, s altalában nem felelhetnek meg sem az itteni tót földészek erkölcsi életének javítására, sem pedig arra, hogy ezen tót oázt megniagyarositsák. Tekintsünk be