Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-07-22 / 29. szám

örökittetett. A vagyon a pénztárnoknak adatott át, va­lamint határoztatott, hogy az elnökség vezetése alatt, dr. Lorx, Justh, Gerlach, Marschalko és Gresch tagokból egy bizottság alakuljon, melynek feladatához tartozand, a végrendeletben meghatározott elvek szerint évenként a a segélypénzeket az esperességi gyűlés jóváhagyása mel­lett kiosztani. Alólirt, mint az esperességi iskolai bizottság el­nöke benyújtja a jelentést. E szerint van az esperesség területén 14 felekezeti iskola 28 osztállyal, 27 tanítóval és 976 tanítványnyal, 10,199 iskolai mulasztás között 787 nem volt kimentve. Az iskolai év, 2 községet kivéve, 10 hónapból állott. Az iskolai épületek egy szűk tante­rem kivételével, valamint a taneszközök mindenütt meg­felelők. Ezen felekezeti iskolákon kivűl az esperességben még 5 községi iskola Leibitzon, Bélán, Szepes-Szombaton, Olaszin és Felkán áll fenn, mely 587 ev. tanulótól láto­gattatik. Itt a vallást részint a lelkészek, részint a tani­tók tanítják. A mulasztások száma itt 2197, azok között ki nem mentett 238. A főgymnáziumot Iglón 494 tanuló látogatta. A bizottsági tagok 3 évre újra megválasztat­ván, a választási urnából kerültek ki: Székely, Weber, Wittchen lelkészek, Münnich, Hirtz, Székely felügyelők és Böhmisch, Gerlach, Fuhrmann tanitók. A kerületi gyűlésre, mely aug. 14—15-ikén Lő­csén fog tartatni, kiküldettek az elnökségen kivül Mück, Weber és Justh lelkészek. Aug. 13-ikán ugyanott este 5 órakor a gyámintézeti isteni tisztelet fog végbe menni. Valamint tavaly Klein Ernő bártfai lelkész 50 éves jubileuma alkalmából, ugy az idén dr. Vandrák András­nak szeptemberben bekövetkező 50 éves jubileuma meg­ünneplése céljából, az esperességi elnökség bízatott meg a megfelelő lépések megtételére, annál inkább, miután esperességünk sok tagja az érdemes férfinak tanít­ványa volt. A tiszai kerületi uj egyházszervezet, coordinátió megvitatása céljából az esperesség jelenti, hogy az egy­ház észrevételei már egy előkészítő tanácskozásban figye­lembe lettek véve és külön dolgozatban a gyűlés elé terjesztetnek. Miután e dolgozatban azon elvek nyertek kifejezést, melyek a szabad választásra, önmegadóztatásra és vagyonkezelésre vonatkoznak, a gyűlés e dolgozatot elfogadta és mint veleményét és szavazatát ez ügyben a kerületi gyűlésnek beküldendi. Indítvány tétetett ugyan az iránt, hogy némely esetben a nagy község a presz­byterium kijelölése nélkül szabadon választhasson, de ezen indítvány heves vita után, szavazásra kerülvén a dolog, kisebbségben maradt. A jövő évben Szepes-Bélára hivatott meg az es­perességi gyűlés. Weber Samu. Tudósítás a Nyíregyházai ref. uj templom felszentelési ünnepélyéről. T. szerkesztő úr ! Nyíregyházán ma úgyszólván a mívelt világ figyelme függ; a tiszaeszlári bűnper részletei foglalják el a hazai lapok hasábjait, számos hír­lapíró izzad naponta a tárgyalási terem 30° meleg le­vegőjében kiváncsian lesve a tanúvallomások legkisebb részleteit is annyira, hogy a helybeli ref. egyház való­ban lélekemelő magasztos ünnepélyéről majdnem egé­szen megfeledkezett a sakter ügybe egészen belemelege­dett hírlapirodalom. Jelen közleménynek az akar feladata lenni, hogy bár halvány vonásokban köztudomásra hozza az emiitett templomszentelési ünnepély élvezetben és magasabb örömökben gazdag részleteit. Már a jul. 3-ikát (a mely a templomszentelési ünnepély napja volt) megelőzőleg szokatlan élénkség és mozgalom színhelye volt a templom előtti tér, a templom­kert rendeztetett nagy gyorsasággal és élénkséggel je­lezve, hogy az egyház ünnephez készül. Jul. 2-án a vas­pályához vezető úttól a ref. parochiáig zöldágak lettek párhuzamosan felállítva ; a templom előtt pompás diadal ív fölállításával és ékitésével voltak elfoglalva az ahhoz értők, mig bent a templomban a gyöngéd női kezek foglalkoztak, a lelkesedéssel összehordott virágözönből díszes füzéreket kötözve; a templom hátsó részén a be­járattal szemben élővirágokból gyönyörködtető Ízléssel 2 és V2 öl magasságban virágok voltak elhelyezve, az álltány alja fenyő galyakkal volt díszesen takarva, az ablakok élő cserepes virágokkal és folyondárokkal let­tek ékítve, a karzaton és a bejáratok felett ékes virág­füzérek pompáztak, az úr asztala vasrácsozatán belőli térség élővirágokkal volt mintegy kertté varázsolva. Ily munkák között jött el a délutáni 5 óra, mi­korra a nagy közönség a ref. parochia előtt gyűlt össze, hogy együttesen indulhasson a kedves vendégek mélt. Gráfl Józsefné, szül. báró GyörfTy Róza mint templom­szentelési örömanya és ft. Révész Bálint püspök úr fogadtatására a vasúthoz ; a helybeli ipartársulat és ifjú­sági önképző egylet minden felszólítás nélkül, önként zászlósán jelentek meg elnökeik vezetése alatt, belátha­tatlan hosszú kocsisor szállította ezenkívül az érdeklődő közönséget az indóházhoz, a perron és az indóház udvara teljesen tömve volt; de megérkezett a vonat, mely főpász­torunkat hozta körünkbe; szűnni nem akaró »éljennels fogadta a közönség a koc.siból kilépő püspököt, s Kovács Gergely főjárásbiró és presbyter által szívélye­sen üdvözöltetvén: Révész Bálint elérzékenyülve adott hálát Istennek, hogy megengedte érnie az időt, midőn azt a templomot, melynek alapkövét 10 évvel ezelőtt ő tette le, most már Isten dicsőségére felszentelheti. E közben berobogott a miskolcz felől jövő vonat is, mely a templomszentelési örömanyát mélt. Gráfl Jó­zsefné, szül. báró Györffy Rózát hozta körünkbe. A női kellemekben gazdag előkelő urnő arcán annyi szivjóság derengett, midőn kocsijából kilépett, hogy a közönség szűnni nem akaró »éljen4 -zésbe tört ki, melynek csilla­podtával Lukács Ödön helybeli lelkész-esperes üdvözölte a kedves vendéget, melyre a bárónő annyi szivjósággal és bájjal válaszolt, hogy a közönségnek az első pillanat­ban kedvencévé lett, megindult most a menet, élén az ipartársulattal lassú lépésben s a sokaság »éljenzése közben vonult a városba; a ref. parochia előtt, hova a püspök úr szállva volt, szinte nagy közönség várta a kedves vendégeket, azonban a báróné férje szállására hajtatván, itt már a püspök úr a főispán úrral jelent meg; midőn a püspök úr megérkezett, a közönség utat nyitott s elragadó látványt engedett a fehér ruhába öl­tözött ártatlan kis leánykák hosszú sorára, kik közül mindenik egy-egy virágcsokrot tartott kezében, a kis leányok kedves »isten hoztá*-val üdvözölték a püspököt, ki velők nyájas leereszkedéssel társalkodott, ezek pedig elhalmozták virágözönnel a főpásztort ugy, hogy kísé­rete is alig volt képes a szebbnél szebb virágcsokrokat emelni; itt a presbyterium nevében Nagy Lajos járásbiró és presbyter üdvözölte, mely után a főpásztor a szobába vonult, hol azonnal megkezdettek a szokásos tisztelgé­sek. Elsőbben a helybeli felekezetek küldöttségei: a tan­felügyelő^ város, a megye, amaz a polgármester, emez az alispán vezetése mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom