Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-07-15 / 28. szám

Tartsd meg e haza békességét, Nyelvét, határit, törvényeit; Oltalmazzad ennek épségét, Mint a te szemeid fényét. (Lengyel József a 220. énekben.) Kérdem már most: melyikben van több és iga­zibb istenes és hazafiúi érzés, e versekben-e, vagy azok­ban, a melyekben a pápista poéta elénekelteti a sze­gény tudatlan községgel, hogy péld. László király mi­csoda csudákat tett a szarvasokkal, kövekkel, forrás vizzel. a mikből pedig egy árva szó sem igaz. Sőt még a királyt elsiratjuk, — ha meghal — eképen. Sírjatok árván hagyott nemzetek ! Sión leányi gyászba öltözzetek ! Legyenek az ő érte hullt könyek. Emlékezetét fenntartó könyvek : Sziveteket formáljátok oszlopnak, Melynek betűi soha le nem kopnak. (Lengyel a 221. énekben.) Hasonlókép absurdum az ilyen is 1 (57. 1.) „A hit­ujitds első századában Sztáray Mihály által készített s énekelt zsoltári énekek léptek az eddigi magyar és latin (l. a Cantus Catholici régi kiadásaiban a „Más régi ének'1 cim alalt levő egyházi énekek), hazafias énekek helyébe ; ezeket minthogy nem voltak megbízhatók, mert sok értelem zavaró hibákkal bővölködtek, (l. Révész Imre 20 l.) a szenczi Molnár Albert-féle zsoltárok egy század múlva teljesen kiszorították.4 Először: tudjuk már mik azok a Cantus Catholici­ban foglalt „Más régi énekek.4 2-szor Sztáray és a többi reformátusok magyar Zsol­tárai (miket Cantus Catholici, Kúdi, Kájani elplagizáltak) mellett épen azok a »Más régi énekek4 énekeltettek, s azok a zsoltárok megvoltak a sz. Molnár A.-félék mel­lett a Cantionaléban 1806-ig, ma is megvan három, de a y>Más régi énekek% is megvannak. 3-or Révész az idézett 20. lapon nem azt mondja Sztaray zsoltárairól, a mit B. ur — könyv nélkül — állit, hanem egészen mást, mit most rövidség okáért nem irok ide, — tessék megolvasni. De betetéző absurdum e mondása is B. úrnak, 57. 1.: „Midőn a Molnár-féle zsoltárok a XVIII. sz. kö­zepe táján uralomra jutottak, a régi latin hymnusok for­dításai képviselték a magyar protestánsok egyházi énekei­ben a magyar nemzeti elemet. A zsoltárokból alakultak az u. n. „isteni dicséretek/ vagy „zsoltárokból való di­cséretek4 , melyek különösen az 1778-iki debreceni és az 1778-iki kolozsvári vagyis erdélyi énekes könyvben csak­nem teljes számban lépnek előtérbe.4 Szegény emberi meg voltak azok már a XVI. században. Emliti B úr azon szomorú kort is (58. 1.) „midőn a kath. hívek lelkipásztoraiktól megfosztva a protestán­sok templomaiba jártak, — honnét őket Náray szép ma­gyar egyházi dalaival igyekszik elvonni.4 Nem ugy volt az uram ! tudjuk már mik voltak azok a „szép magyar egyházi dalok.4 Emiitettem a múltkor épen B. úrnak a Francius farkasát ki zöldellő fűzágat visz a kecskegödölyék közé. Úgy volt az 1 Miut áti már mindezekkel ily könnyen elbánt volna B. úr a 62. lapon, így szól:„ A magyar dal és zene sajátsága, a keleties szingazdag pompa, a komoly mél­tóság, lelkesedés és öröm, a lemondó fájdalom, szóval az édes-bús magyar hangok első sorban a kath. Mária énekekben zendülnek meg.4 Itt aztán idéz Bozóky­ból egy „Más régi éneket4 , mely ugyan réginek nem régi, mert az előző századokban nincs még meg, ma­gyarnak, pedig olyan össze vissza kúszált, már t. i. így, a mint B. úr adja, hogy abból semmi tisztességes ma­gyar rhythmust kivenni nem lehet, úgy van t. i. be osztva : Megváltónknak | anyja | ó szentséges | szühüz Mária- | a-Szivünknek a- | ranya ) menyország fé- | nyes kapu- | ja-Egeknek esil- | laga | szüzesség vi- | rága, Tisztaság zöld | ága | szűz Mári- | a. Tápláld szive- | inket, | utáljuk meg bűnein- | ket. Mint fentebb bátor voltam mondani, B. úrnak nem nagyon erős oldala a »magyar rhythmus*, pedig mindig azt emlegeti. Nézze meg csak azokat a Kúdi, Kájoni, liléi, Szelepcsényiben levő „Más régi énekek*-et, azok egé­szen más magyar rhythmust adnak. A 65. lapon levő (s a Lyra coelestisben 22. lapon álló) Mária énekről (mar t. i. a melyekből leginkább kitűnik az ősi magyar zene) ezt mondja : „Rhythmikai beosztás, üteny s merengő csendes dallam menete által kitűnik Náray Györgynek költői szép Mária éneke.4 A legcsufabb német dactylus a világon, 3 /4 ütemben, mit B. úr eléggé maszkírozni akart ugyan, de a harmadik ütemben már nem birt, egyenesen ki kellett irnia a né­met dactylus zenei kifejezését, a „liliom4 szónál, beoszta pedig igy: 3|4 Oh nemes | ékes | liliom | szép és Gyönyörű i rózsa j mári- | a Ki szent ma- | lasztal | mint gyöngy har- | mattal Nevelte- | tél ó 1 Mári | a. Isten ne- | vele | s téged ked- | vele Isten fi- | a óh | Mári- | a. Imé ilyenek B. úr „keleties szingazdag magyar énekei l4 A 68. 69. lapokon a „Szivünk vígsággal im be­tölt4 régi német prot. éneket is citálja Maróthyból. Kégyeskedjék megolvasni B. úr ez ének történetét a kolozsvári »Protestáns Közlöny* 1882. évi é. f. 208. lapján s egyúttal megmondani Liszt Ferencnek is, hogy kik használtak először. Beosztása épen úgy el van rontva, mint az erdélyi énekesben. A 70 lapon a legszebb anapaesticus magyar ref. ének: „E világ miolta4 két első sora a legkegyetleneb­bűi el van forgatva. A két utolsó sort ennyi errores-ek után hogy tudta ugy eltalálni B. úr ? ez már magyarul van, épen ugy mint Sz. Molnár Albert nyolcas sorai a 102. zsoltárban. Azt mondja a 72. lapon: „kedves magyar hangok zendülnek meg az úgynevezett katechismusi énekekben4 van ilyen Náray 6. oldalán, tehát ilyen ez a kedves ma­gyar hang : Ohó | gyermekgyermekmondmegmilegyenazegy ? Egyamiurunkistenünk ! Kiélésuralkodik. Menyekbenésmindenütt. Azért irtam igy össze, mert igy van t magyaruU beosztva. A 74. 1. közlött karácsonyi énekről is a sok me­lisma és a 3 |4 ütem letöröl minden magyar bélyeget! A 75. 1. kezdődő ének jól megegyez ezzel a régi jó verssel: Vitézek | mi lehet | e széles | föld felett | szebb dolog a | végeknél, de a zenei kifejezés oly borzasztó rossz, hogy merőben ellenkezik a vers rhythmusával, hiszen ez dactylicus vers s a hetesben choriambus jön rá. A 77. 1. levő ének szövegének rhythmusa igaz ma­gyar, de a dallam és a beosztás (3 j4 ütem) teljes idegen. 78. 1. Jákób siralma: igaz magyar, szép choriambus, teljesen ugyanazonos a „Nagyidai veszedelem4 e sorá­val: »Te dzsalomász, dúti gálcse4 ! Ne tessék nevetni, nagyon szép „magyar nóta4 az, de elrontja B. úr a 2. és 4. sort az anapaesticus beosztással!4

Next

/
Oldalképek
Tartalom