Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-07-15 / 28. szám

Az albizottságnak ezen röviden ismertetett javaslata felolvastatván, Kiss Áron h. elnök kérdést intéz, hogy tekintettel a convent 66. sz. a. végzésére, mely szerint a tantervkészítő bizottság javaslata a convent elé terjesztendő, óhajtja-e az egyet. tan. bizottság annak részletes tárgyalását. E kérdés eldöntését Kilo Lajos is első sorban elintéztetni óhajtja. Dr. Kovács Ödön szerint igaz ugyan, hogy a bizottságot a convent küldte ki javaslatkészitésre, de azért az ügy érdekében nem tartja szükségtelennek, ha a javaslat tárgyalásába a tanügyi bizottság is bebocsátkozik. Antal Gábor hivatkozik a zsinat által alkotott köznevelési és közoktatási szervezetre, mely szerint az egyetemes tan. bizottság a convent ox-ganuma, s a diskussiot helyén levőnek tartja. Balog Ferenc hasonértelmű felszólalása után az albizottság beterjesztett javaslatának tárgyalása elrendeltetik. Gönczy Pál bár általánosságban és részleteiben is elfogadja a beterjesztett javaslatot, mindazáltal külön is hangsúlyozni kívánja, hogy a lelkésztanitók tanítói oklevelére okvetlenül szükség van, mert ezt az állam megkívánja, de a nyugdíjtörvényre való tekintetből is szükséges, tehát utasíttatni kívánja azokat, kik tanítással akarnak foglalkozni, hogy oklevelet szerezzenek. Liló Lajos örömmel hallgatta végig ezen ugy tartalmi mint alaki tekintetben oly kiváló dolgozatot. Igen helyesnek tartja a bizottség elfoglalt álláspontját, hogy a lelkészképzés ügyében nem akart egyformásitó eljárást követni, s az egyes egyházkerületek autonom jogait fenntartani ohajtotta. Ezen javaslatnak célja csak az lehet, hogy a lelkészképzés általános színvonala minden akadémián egy legyen, s az átmenetei egyik intézetből a másikba nagyobb nehézség nélkül eszközölhető legyen. Megjegyzi azonban, hogy minden egyes pontban nincs egy véleményben a bizottsági javaslattal. A mi a theol. tanintézetek egyetemi jellegét illeti, elismeri, hogy mint általában minden felsőbb iskolában, ugy a theol. tanintézetben is a tanításnak egyetemi színvonalon kell állani, de figyelembe vétetni kívánja, hogy a mi intézeteteink a gyakorlati elet számára képezik ifjainkat, s bizonyos tekintetben seminariumi jellegűek. A vizsgálatokat illetőleg is vannak észrevételei. A colloquálás, mely a javaslatban contempláltatik, nem pótolhatja a vizsgálatot. Bár nem kiván gymnáziális zárvizsgát, de szükségesnek tart oly vizsgálatokat, melyeken a szaktanáron kivül mások is résztvesznek, a minthogy az egyetemeken is vannak u. n. szakvizsgálatok. Dr. Kovács Ödön megjegyzi, hogy Filónak e vizsgálatokra vonatkozó nézete nincs ellentétben a javaslattal, melyben szinte hangsúlyozva van a szakvizsgálat szüksége. A bizottság azonban a szakvizsgálat rendszerének részletei kidolgozásába nem bocsátkozhatott, mert ez a képesitővizsga kérdésével szoros kapcsolatban áll. Dr. Ballagi Mor is igazolja a bizottság eljárását, felemlítvén, hogy a vizsgálatok kérdése szóban forgott s javasoltatott, hogy 2 év végén a növendékek u. n. alapvizsgára szoríttassanak, de a Kovács Ödön által kifejtett okból ennek részletezésébe nem bocsátkozott. Antal Gábor is ilyen értelemben szólal fel s az egyet. tan. bizottság jegyzőkönyvében világosan kifejeztetni kívánja, hogy a 2. év végén alapvizsgálat, a 4. év végén pedig szakvizsga tartassék és a növendékek csak azután bocsáttassanak képesítő vizsgára. A tanárok számát illetőleg megjegyzi, hogy a zsinat legalább 4 tanszék felállítását kívánja, a kerületeket tehát többre kötelezni nem lehet. Balogh Ferenc a tanárok szamára nézve felemliti, hogy egy jól berendezett s a tudományos igényeknek megfelelő theol. akadémia 5 tanszék nélkül nem is képzelhető. Ez azonban csak javasolva van, s az egyes kerületekre nem kötelező. Az egyet. tan. bizottság ezek után kimondja, hogy a benyújtott javaslatot elfogadja s a convent figyelmébe ajánlja, de aj. könyvben hangsulyoztatni rendelik a szakvizsgálatok szükségét és a tanitói oklevél megszerzésének szükségét azokra nézve, kik tanítással foglalkoznak. A theol tantervjavaslat letárgyalása után a bizottság, Kis Áron b. elnök felhívására, a szervezkedéshez fogott, a minek elsősorban kellett volna megtörténni. Az 1880-ban megalkotott szabályzat alapján a bizottság elrendelvén az elnök és jegyző Választasát, elnökké egyhangúlag Török Pál püspök, és jegyzővé Tóth Sámuel választatott meg. A jul. 8-án tartott rövid ülésen, a mult ülés jegyzőkönyvének felolvasása után, a tanitóképezdéknek a cultusministerium jelzett intézvénye folytán szükségessé vált újjászervezésére vonatkozó albizottsági javaslat vétetett targyalás alá. A javaslat az állami tanitóképezdék tantervétől és berendezésétől csak egyes lényegtelen vonásokban tér el. Általánosságban kimondatott, hogy a tanfolyam mindenütt 4 évre kiterjesztendő s legalább négy tanszék állítandó fel. A tantervben javasolja a bizottság, hogy a német nyelv, szemben a zsinat által megállapított köznevelési és közoktatási szervezettel, legalább fakultative tanittássék, de a házi ipar előadása mellőztessék. Az egyet. tan. bizottság azonban ragaszkodott a zsinati közoktatási szervezethez s a német nyelvet tö. rölte, mert oly kevés órán, mint javasolva van, különben sem lehetne sikeresen tanítani. A tanitóképezdei tankönyvek ügyében azt határozta a bizottság, hogy az egyes egyh. kerületek felhivandók, hogy a praeparandiák részére célszerű vallástani tankönyvekről gondoskodjanak; a többi tantárgyakra nézve azonban nem tartja szükségesnek intézkedni, mert más tárgyakra igen számos és használható tankönyvek kaphatók. Jul. 9-én a középiskolai albizottság terjesztette elő a középiskolai tantervre vonatkozó jelentését, bár az előadók — Szinyey Gerzson és Parády Kálmán — az idő rövidsége miatt minden tantárgy indokolásával nem készülhettek el. Az albizottság egész tanácskozási menetén meglátszott, hogy mily zavarólag hatott az egyet, tan. bizottság nagyérdemű elnökének váratlanul közbejött betegsége. A bizottság épen azért, mert sok tekintetben a teendőkre nézve tájékozatlan volt, csak a tanterv megállapítására szorítkozott s ugy a tanárképzés és érettségi vizsgálatok kérdését, mint a használható tankönyvek feletti véleményezést ez időszerint mellőzte. Ezen utóbb említett kérdésekre, valamint a beterjesztett tantervre nézve az egyet. tan. bizottság 10-én tartott gyűlésén kimondatott, hogy a tanterv, mint albizottsági vélemény kinyomatandó s a bizottság elnöke, Török Pal felkérendő, hogy annak revideálásánál, valamint a többi tárgyakra nézve véleményes javaslatok készitéséról még a legközelebbi convent előtt gondoskodjék, mint halljuk, oly módon, hogy a convent ülései előtt par nappal a conventi közoktatásügyi bizottság fogja tárgyalni. Az albizottság által alkotott tanterv különös tekintettel van az állami tantervre s attól csak ott és annyiban tér el, hol és a mennyiben iskoláink állása és a helyes didacticai szempont az eltérést kívánatossá tették. Á tanterv főbb vonásait a következőkben ismertetjük. Vallástan. 1880-ban az egyet. tan. bizottság által megállapított tanterv fogadtatott el. Magyar nyelvtan. Mindegyik osztályban fősuly fektetendő ugy iskolai, mint házi dolgozatok készítésére. Ilyen dolgozatok az alsóbb osztályokban hetenként, a