Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-07-15 / 28. szám

felsőbbekben kéthetenként kívántatnak. Óra szám osztályok szerint: I. oszt. 4 óra; II. 4; III. 4; a három alsó osztályban anyelvtan hefejezendő ; IV—VIII. 3—3 óra; összes óraszám 26 (az állami tantervben 30) Hoszszabb vita volt a bizottságban az 5. és 6. osztály tananyagának megállapításánál. A megállapodás az lett, hogy az 5. osztályban a szónoklattan, 6-ikban pedig a költészettan adassék elő, és nem fordítva, mint a s.-pataki tanterv kívánja. Latin nyelv. Itt is, mint a magyarnál házi és iskolai dolgozatok felváltva készítendők hetenként, illetve két hetenként. Óraszám I. oszt. 7 óra ; II 7. III—VI. 6—6 óra ; VII. VIII. 4—4 óra. Összes óraszam 46, az államiban 48. Görög nyelv az 5. osztálytól kezdve mindegyikben heti 5 orán, tehát összesen heti 20 órán taníttatik. Olvasandók a VI. osztályban Aesop meséi és Xenophon anabásisa; Vll-ben Herodot és Homér Odysseája; VlII-ban Xenophon memorabiliái és Homér Iliása. Németnyelv a III. osytálytól kezdve taníttatik, az állami tantervtől csak lényegtelen eltérésekkel heti 18 órán (az államnál 19). Történelem tanítandó IV,—VIII. osztályokon 3—3 órán, összesen 15 órán. — Földrajz I.—III. osztályokban 3—3 órán; az államnál 12 óra adatik. Természetrajz III.—IV. osztályokban 3—3 órán. Természettan VII,—VIII. osztályokban 4—4 óran. Mennyiségtan az I.—II. osztályokban 4—4, III.—VlII-ban 3—3 órán. összesen 26, az államnál 29. A mennyiségtannál az a lényegesebb módosítás tétetett, hogy a gömbháromszegtan eddigi terjedelme korlátozva lett, az elemzőmértan pedig kihagyatott. Ezen tárgyak az állami tantervben megvannak, de mint reménylik, abból is kihagyatnak. A philosóphiából csak a lélektan és logika vétettek fel a VII—VIII osztályokban 2—2 óran. Ezen röviden vázolt terv szerint hetenkint az I. osztálynak 22, II. 22, III. 26, IV. 26, V.—VIII. 28 órája lenne, bele nem számítva a tornát és szépirástant. Az egyet. tan. biz. az itt vázolt tanterveknek érdemleges megvitatásába nem bocsátkozott, hanem, mint emiitettük, albizottsági véleményként kinyomatni s a conventi közoktatásügyi bizottsághoz áttétetni rendeli. — Más tárgyakkal az egyet. tan. bizottság ez idő szerint nem foglalkozott. Bizottsági javaslat. A m. országi ev. ref. egyház theologiai akadémiáinak berendezése felöl. Bizottságunknak rendelkezésére állották a debreceni, sárospataki, budapesti, pápai és nagyenyedi theologiai akadémiák tanárkarainak az illető ft. püspök urak elnöklete alatt, vagy azok megbízásából készített javaslatai. Ezen javaslatok egyes részletekben eltértek ugyan, de a legfontosabbnak látszó kérdésekben már előre is megegyeztek és igy a közös megállapodás annyival inkább lehetséges volt, mert javaslatunk készítésénél előre kimondtuk: I. hogy nem célunk oly részletes berendezés tervét készitni elő és ajánlani, melynél az egyes egyházkerületeknek és akadémiáknak már csak az executio szerepe maradjon. A theologiai tanfolyam a tudomány egyetemi magaslatán álló tanfolyam. Ennél fogva itt nem szükség, sőt a tanszabadság zsinatilag kimondott elvénél fogva nem is volna helyes, a tanrendet apró részletekig előírni és egyformásitni. Igyekeztünk csakis annyira szorítkozni, a mennyi elkerülhetlenül szükséges arra, hogy ez egység itt is 1-ör kifejezve, 2-or fenntartható legyen, azaz hogy papjaink kiképeztetése atlag egyforma magaslaton álljon és ugyanazon főbb tananyagot ölelje fel, és hogy egyik intézetből a másikba átmem i vagy szigorlatot tenni nagyobb nehézség nélkül lehetséges legyen. Az itt hiányzó részleteket kifogják egészíteni, illetőleg az itt megadott általános irányelveket és meghatározásokat részletezni és alkalmazni fogják az egyes egyházkerületek autonom jogaik szerint és az akadémiák tanárkarai, illetőleg az egyes tanárok a tanszabadság elvének megfelelőleg. 2. Általános körvonalokban tartott ajánlatainknál is szándékosan óvakodtunk a tudományos elméletekből kiinduló meghatározásoktól és indokolástól. Ez a tudományos rendszer feladata és ebben — tudvalevőleg — tudományosan jogosult és szavazattal másra nem erőszakolható nézetkülömbségek uralkodnak. A mily kívánatos ezen különbségek elméleti vitatása, ép oly gyümölcstelen, sőt veszélyes volna vitatásukba bocsátkozni vagy éppen szavazattal dönteni felettök itt, hol a gyakorlati eljárást szabályozó positiv törvény alkotásáról van szó. Hogyan határozható meg a theologiai akadémiák célja elméleti és gyakorlati szempontból; hogyan határozható meg maga a theologia, mint tudomány ; hány részre oszlik ; minő összeköttetés van az egyes tudományágak között; mikép határozható meg egyik vagy másik tudományág alakilag és tartalmileg stb. stb. mindezek a külömböző tudományos álláspontok és elméletek szerint tudományos vita tárgyai lehetnek. Hiszen még az egyes tudományágak elnevezése is élénk vita tárgyat szokta képezni. Mi meg sem kísértők és hisszük, nem is lett volna célhoz vezető megkisérteni, hogy ily nemű tudós vita tárgyát képező kérdések eldöntésébe bocsátkozzunk. De a lehető eltérő álláspontok és elméletek mellett is megkísérthettük és mégis kisértettük ; megnevezni (még pedig a legszokottabb hagyományos néven) azon tantárgyakat, melyeknek felölelését bármely szempontból nézve is elkerülhetetlenül szükségesnek ítéltük ; kimutatni azon sorrendet, melyet előadásukban és hallgatásukban lehetőleg követni kell; az aproximativ óraszám kitevése által jelölni azon szerepet és fontosságot, mely a theologiai tudományos és gyakorlati kiképzés egészében őket megilleti; jelölni, hogy hány tanárt tartunk szükségesnek az ajánlatba hozott tananyag eltanitására ; végül némely mas gyakorlati fontosságú intézkedések ajánlása mellett, nyilatkozni a felől is, hogy a szoros értelemben vett theologiai szaktudományi és gyakorlati lelkipásztori kiképzésen kivül, tekintettel részint az általános miveltség kívánalmaira, részint a lelkész közéletbeli szerepére, miféle melléktudományokat tartunk tanitandóknak. Megjegyezzük, hogy csaknem szükségfelettinek tartjuk külön kifejezetten is mégemliteni, hogy bizottságunk itt, hol protestáns papok elméleti és gyakorlati tudós kiképzéséről van szó, percig sem gondolt egyébre, mint a prot. egyház ősi törekvésének és a pap ősi jellegének megfelelő legfelsőbb fokú egyetemi színvonalon álló tudományos elméleti és erre támaszkodó gyakorlati lelkipásztori kiképzésének feltételeire. A mondottakból kifolyólag következő részletes és