Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-01-21 / 3. szám

tében ennek is leszállítása iránt, de azért egy jó rész fenn maradand, miután az alapítvány nem csupán humanitási célokra tétetett, de annak jövedelmeiből a superintendensek és szegény lelkészek fizetései is pótoltatnak. Egyenértéki adó alá is felvétetett már a birtok, de ezen teher csak IO év múlva fog az alapítványra háramlani. A több rendbeli vízszabályozási társulattal szemben is sok baja van ezen alapítványnak, jelentékeny öszszegekkel terheltetvén hol egy, hol más oldalról, és a mellett az alapítványt kezelőknek folyvást résen kell állniok, hogy az alapítvány jogait és érdekeit megvédelmezzék. Ezen jelentés felolvasása után tárgyalás alá vétetett a végleges szervezés iránt készített javaslat. Ennek nyomán kimondatott, hogy az alapítvány felett a főhatóságot az alapítványi közgyűlés gyakorlandja, mely 22 tagból álland, vagyis minden kerület választ 2 rendes I és egy póttagot 3 évre. Ezen közgyűlést az igazgató bizottság elnöke hívja össze évenkint egyszer, de szükség esetén többször is Budapestre, a közgyűlés elnökét azonban, valamint jegyzőjét is, maga a közgyűlés választja évenkint. A közgyűlésen nem kerületenkint történik a szavazás — mint többen sürgették, — hanem egyénenkint. A közgyűlés felülvizsgálja az igazgató bizottság számadásait, az ez által készített költségvetést, a bizottság javaslatai felett tanácskozik és határozatot hoz, az e. kerületek által felterjesztett észrevételek és határozatok felől nyilatkozik. Az alapítvány közvetlen kezelése egy a közgyűlés által 3 évre választandó kilenc tagú igazgatóbizottság feladata leend. Ez képviseli a polgári hatóságokkal szemben az alapítványt, végzi a vagyonkezeléssel járó összes teendőket, ez választ jog- és jószágigazgatót, vagy esetleg külön jószág-igazgatót és ügyészt, ennek, illetve ezeknek évi rendes fizetését megállapítva. Az alapítványi pénzek kezelésére továbbra is a magyar földhitelintézet fog felkéretni. Ezen szervezet megállapítása után az eddig működött bizottság által előterjesztett javaslatok vétettek tárgyalás alá. A mult tavaszi előterjesztés szerint mintegy 8000 frt pénztármaradék mutatkozott az 1882-ik év végére, melyre nézve még azon előterjesztés feltette a kérdést, hogy az kiosztassék-é a kerületek között, vagy ez is az alapítványt terhelő tőkeadósság törlesztésére fordittassék ? Most ez a kérdés némileg feleslegessé vált, miután az átiratási illeték ezen maradékot nagyon is felemésztendi. De azért mégis kellett határozni a felett,, hogy az alapítvány jövedelme mikor fordittassék az alapítványi célokra. Egy pár kerület azt óhajtotta volna, hogy az alapítványt terhelő adósságok hordozásában osztozkodjék a jövő nemzedék is, és csak az 1883-ik évi jövedelmek fordíttassanak a tehertörlesztésre, aztán pedig a jövedelmek egy része osztassék ki a kerületeknek. De a nagy többség, sok mindenféle eshetőséget figyelembe véve, idegenkedik attól a gondolattól, hogy a kerületek nyakara adósságot hagyjon, azért kimondták, hogy addig, mig minden teher le nem lesz törlesztve, a mire még három, negyedfél év kívántatik, az összes jövedelem adósságtisztázásra fordítandó. A javaslat második pontja szerint ezen alapítványnak folytonos növelésére kellene törekedni, ezért a jövedelemnek folyóvá tétele után is, annak bizonyos százaléka az alapítványhoz lenne csatolandó. Egy rész az ezen ügyben való határozat hozatalát a jövedelem folyóvá tételének idejére kívánta halasztani, bár annyit eleve is kifejezett majd mindegyik tag, hogy legalább egy tartaléktőkéről okvetlen szükség leend gondoskodni. A többség pedig már ez alkalommal jónak vélte legalább az elv felett dönteni, vagy is azt elfogadni, úgy azonban, hogy ennek keresztülvitele, és az alapítványhoz csatolandó százaléknak megállapítása iránt csak a terhek letisztázása után határoznak. Az átiratási illeték mennyiségére való tekintetből szükséges lesz megállapítani, hogy az alapítvány jövedelmének hányadrésze lesz a superintendensek fizetésére fordítandó. Ennek meghatározására azonban ezen közgyűlés nem tartotta magát illetékesnek, hanem felhívja a kerületeket, hogy az iránt ők határozzanak mihamarabb, hogy azután határozataik alapján a kiszabott illeték lejebbszállitása iránti folyamodványt kellőleg támogatni lehessen. Ezzel kapcsolatban kimondatott az is;

hogy az alapítvány jövedelmeiből az egyes kerületeknek esendő összegek hova fordítása iránt, de természetesen az alapitványozó által kitűzött határok között, maguk a kerületek jogositvák intézkedni. A január 19-iki ülésnek fő tárgya a 9-es bizottság megalakítása volt. Titkos szavazattal megválasztatott elnöknek gr. Dégenfeld Imre, jegyzőnek Győry Elek; bizottsági tagokul: Beöthy Zsigmond, Fabinyi Theofil, Hajós János, b. Kochmeister Frigyes, gr. Lónyay Menyhért, b. Prónay Dezső és Török Pál. Gr. Dégenfeld Imre, agg korára való hivatkozással, ismételten kijelentette az elnöki székről való visszalépési szándékát, de a közgyűlés megújított szives kérése folytán ezen szándékától elállott és az elnökséget elfogadta. Farhas József. Az e. e. e. gyámintézet állása az 1881/2 számadás szerint. A nemrég megjelent egyetemes ev. gyámintézeti évi tudósítás szerint az Ínséges egyházakat és iskolákat segélyző intézet állása e következő : I. Egyetemes töke. Mult, 1881 év végén volt 36,311 frt 51 kr., jelenleg van 37,030 frt 34 kr. Szaporodás 718 frt 83 kr. Vagyona : magánkötvények, földhitelintézeti záloglevelekbe, földtehermentesitési kötvényekbe, államsorsjegyekbe, vasúti részvényekbe, ezüst járadékba és takarékpénztárba van helyezve. A vagyon kimutatásában hibáztatandó, hogy csupán 6