Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1883-07-01 / 26. szám
esnék átlag egy-egy egyházra 410 lélek. Azonban tényleg ugy áll, hogy 3 egyházban a lélekszám megközelíti a 1200-at, i-ben a 900-at, i-ben a 800-at, 4-ben a 700-at, 1 épen 600, 7-ben a lélekszám megközelíti a 600-at, 13-ban az 500-at, 23-ban a 400-at, 1 épen 300, 16-ban a lélekszám megközelíti a 300-at, 5-ben a 200-at. E szerint van 45 egyház, melyek lélekszáma egyenként 400-an alóli, összesen 13,019 (448 lélelekkel több mint a kecskeméti egyházban és 4161 lélekkel kevesebb mint a nagykőrösi egyházban). S e 13,019 lélekre esik 33 lelkész és 3 7 tanitó fenntartása s e mellett járulniok kell az egyházmegyei, egyházkerületi és a zsinat óta az egyetemes közköltségekhez is.!! Hogyezekaz egyházak íundatiókéspatronusok í nemlétében bárcsak tengődve is fennállhatnak, ez csak úgy lett lehetővé, hogy a hívek egyházi adója az országos polgári adót messze túlhaladja s hogy a magyarországi reformatio e bölcsőjében a népnek vallásához, vagy a valóságnak megfelelőbben szólva, egyházi institútióihoz való ragaszkodása olyan, hogy egy-egy olyan kicsi egyház hívei elmennek többször egy évben egyetemben közmunkára, hogy ennek keresményéből az egyház szükségeit fedezzék, Most e szegény egyházakra közalap címen uj adó súlyosodik, mely a fentebbi kulcs szerint ki íog tenni évenkint 1476 forintot, és — mert vallásuk iránti hűségük nem engedte, hogy desolata ecclesiákká váljanak, a közalap központosított kezelése mellett még arra sem lehet nagy kilátásuk, hogy abból egyhamar részesülhessenek. Valóban nagy a hite annak, ki a viszonyok olyatén alakulása mellett még azt várja, hogy a közalap életbeléptetése az egyháznak erősödésére, áldására fog válhatni. Lássuk már most, hogy alakulnak majd a viszonyok a kezelés decentralizatiója esetén. A íentebbi kulcs szerint fizet a dunamelléki egyházkerület közalap címen mindössze 38,785 frtot. Ennek 25°/oa 9.696 frt, mely összegből levonván a tőkésitendő 25%-ot, maradna a kerület dispositiójára 7272 írt. A felső-baranyai egyházmegye pedig fizet összesen 3444 ftot; ennek 25%-a tesz 861 ftot, levonva ebből a tőkésítendő negyed rész, maradna a megye dispositiójára 646 ft, Tekintve már most, hogy a dunamelléki egyházkerületben a felső baranyain kivül mindössze még csak 18 olyan egyház van, melyben a lélekszám a 400-at el nem éri: azt hiszem nem hibázom, ha fölteszem, hogy a segélyre szánt kerületi quotának legalább egy negyede : 1818 ft. a baranyai 45 szegény egyház segélyezésére fog fordíttatni, j ehhez pedig hozzáadatván a megyei 646 ft. a f. baranyai szegény egyházak évi segélye lenne 2464 frt mely összeg csaknem kétszerese annak, a mit ők fizetnének, ugy hogy közvetlen magukon tapasztalnák, hogy ennek az adónak voltaképen, célja nem egyéb, mint a tehetősebbek magadóztatása a tehetetlenek javára, a mi aztán humanitási irányzatánál fogva, ha az egyeseknek nem is — mert a rossz adófizető minden körülmények között az marad — de a nagyközönségnek mindenesetre rokonszenves indulatával találkoznék, és a közalap ügyét hatalmasan előmozdítaná, föltéve, hogy a közönségnek alkalom nyújtatnék az ország legkülönfélébb vidékein hasonló tapasztalatokat tehetni, mi azonban, a mint kimutattam, csak akkor lehető, ha a kezelés decentralizáltatok. Azonban Sz. B. úr szerint mind az nem nyom semmit, mert a törvény törvény; ez pedig nem hiába nevezte el a domestikát közalapnak. Nézzük hát, mily biztos támpontot nyújt az én használtam domestika elnevezés helyébe a törvénybe iktatott ,,közalap" kifejezés. Gyöngyösy Sámuel ur, kinek értelmiségét jeles prédikációi után Ítélve bizonyára senki kétségbe nem vonja, a szóban forgó tárgyról szintén irt, s a Sárospataki Lapokban egy cikksorozatot tett közzé, melynek fejtegetései a következőkben culminálnak : „Ha a közalap szétosztatnék úgy, a mint a többség javaslatában áll, következő eredmény mutatkoznék: Az évi bevételbe előirányzott 180,000 forintnak 4°/0 kamatja tenne az első évben 7200 forintot; ennek 1 /i része 1800 forint, a tőkéhez csatoltatván, maradna 5400 forint. Ugy de a nyugdijalapnak mindenesetre külön és együtt kelletvén kezeltetni, erre okvetetlen levonandó a kamat egy ötödrésze 1080 frt. Ennek az 5400 írtból történendő levonásával maradna 4320 frt. Ennek 50%-ka, tehát fele maradna a convent rendelkezésére, tehát 2 160 frt. Az egyházkerületek és megyék közt szétosztandó lenne a másik 2160 frt. Figyelmen kivül hagyva az egyházkerületek és megyéknek az osztalékból leendő részesülésök arányát, egyenlően osztva szét ezen összeget: az öt egyházkerületnek az ő 2 5°/0 -juk szerint jutna 1080 frt, azaz egynek-egynek 216 frt. A másik 2 5 °/0 az öt egyházkerületben levő 56 egyházmegyének összesen 1080 frt, tehát egyenként 19 frt 28 kr. Hátha még az én számítási alapomat az eredmény úgy összetöri, hogy felényi sem fog befolyni a közalapra, mint a mennyit én fölvettem, akkor az egyházmegyéknek alig fog jutni egyenként 10—10 frt. Hát érdemes-e ezért bojgatni a közalapot, érdemes-e ezért megakadályozni annak izmosodását, nagyobbmérvű tevékenységét r Bizonyára nem \l c Mi ugyan mindnyájan tudjuk, hogy a törvény midőn azt rendeli, hogy a közalapra évenként befolyó jövedelmeinek 3 /4 -e a kitűzött célokra fordítandó, x /á -e
