Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-01-21 / 3. szám

íme, a zsinati törvények megvannak. Jók, rosszak; de azok már nekünk törvényeink, melyeknek §§-ai bennünket köteleznek. Az egység a magyar ref. egyházban megvan De a törvény mitsem érő holt betű marad örökre, ha abba az intézők, a végrehajtók, nevökön szólítva őket: a reform, lelkipásztorok lelket nem öntenek. Az egyesülés is csak papiron marad mindaddig, mig a legfőbb tényezők, az egyetemes magyarországi református papság közt valami közös, szellemi összetartó kapocs nem jő létre; hogy igy ne egyedül csak azt tudjuk, hogy a hol a lélekszám 500 — 1000 közt változik, ott országszerte minden egyházközségben 12 presbyter van ; hanem tudjunk valamit az értekezleti jegyzőkönyveknek közlése által egymás szellemi életéről és mozgalmairól is. y

A lélek az, a mi megelevenít és összetart, nem a betű.* Tudják ám ezt a római és gör. kath. atyafiak lelkészei; s legalább magukra, a lelkészi karra alkalmazzák is s fenntartják maguk közt a szellemi összeköttetést a lelkészi értekezletek alkalmából való összejövetelek által Ott az esperesi körökben megtartatnak szorgalmatosan, évenként az összejövetelek. Igaz, hogy nincsenek kerületnek is beillő esperességeik, mint nálunk; de ezen mi is segíthetnénk, itt Szabolcsban segítettünk is hajdanán, a lelkes LitkH Péter idején, vidéki körök szervezése által. De nekünk ném kell se vidéki, se megyei, se kerületi, se egyetemes, országos lelkészi értekezlet. És valóban oda jutottunk, hogy évente alig egyszer-kétszer hallunk hírt, itt-ott egy lelkészi kör működéséről vagy létezéséről. Alig, vagy egyáltalában nem is. « De hát jól van-e mindez igy ? Hiszen, ha igy maradunk, nemcsak a világtól maradunk el, hanem elveszünk, a haladó idő, a korszellem által tulszárnyaltatunk minden egyházastul papostul. A §özön nem tartja meg egyházunkat. A megnyugvás, megállapodás annyi, mint a halál, pedig a reformatiónak is, a ref. egyháznak is feladata az élet és életre hatni. Igy tehát nem maradhatunk. Ezen az állapoton lendíteni kell valamit. Lendíteni! De hogyan, mikor fentebb már láttuk, hogy a nagyok félrevonulnak és gyanuskodnak s gyanúsítanak, a helyett, hogy az ügynek élére állottak volna az alkalmas időben, vagy állanának legalább ma. A kisebbeknél, saját kifejezés szerint szegényebbeknél pedig (mintha volna köztünk gazdag meg gazdagabb), ezer a mentség Szegénység, önfenntartási küzdelmek, halaszthatlan gazdálkodási teendők. Mintha csak az Ur vendégségébe hivatalosok mentegetőzését hallanók: ^igavonó barmot vettem, nem mehetek,* ^szántóföldet vettem, nem mehetek. 4

A minthogy igen sok esetben, a szegénység kiabálása dacára is ugy is van, hogy adnak-vesznek. Egyik-másik lelkész atyánkfia, kocsin jár; értékes, drága lovakat tart; saját gazdálkodásában ispánt tart; a heti- és országos vásár egy nagy vidéken az övék; de azért örökös, kifogyhatlan szájukból a panasz a nagy szegénységnek miatta; egyetlen egyházi lapot nem hordatnak; sőt ingyen sem olvasnak el: hát a lelkészi értekezletekre hogyan érkeznének menni ? Szóval se nagy, se kicsi, se boldog, se szegény, nem igen öli magát az értekezletért. Az ám; de most veszem észre, hogy ugy járok ezen beszédekkel, mint szoktunk járni a szószéken a dorgáló praedikatiókkal: a kiknek szólana, nincsenek ottan, nem hallják; a kik ott vannak, azokat nem illeti, a dorgálás. Itt is, a kiket szemrehányásom illetne, azok e sorokat nem olvassák; a kik megolvassák, azok a buzgók s lelkesek; azokat meg nem illeti. De mit tevők legyünk hát, ha mindenkinek van mentsége ? Sok azok között a kopasz mentség. Ne üljünk mindig fel neki. Hanem az esperes urak hassanak oda, hogy az e. megyei értekezletek szervezkedjenek, azután meg a kerületiek s igy létrejő majd az országos értekezlet is, mint a fentidézett javaslat tervezte s lesz egy kis szellemi életünk is, a törvényen felül. Az ér tekezlet tárgyait Lévay barátom szépen össze szedte ; csak előre, fel a tettre! Görömbei Péter. ISKOLAÜGY. A magyar irodalmi oktatasról prot. tanintézeteinkben. A magyar irod. oktatása gymnasiumokban lényeges változáson ment keresztül, e változást megérezték prot. tanintézeteink közül is néhányan, de nem minden. Sok van, hol a régi rendszertől nem akarnak eltérni, stilistika, rhetorika, poétika, irod. történet mai helyes alak-