Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-01-21 / 3. szám

jukban nem fordulnak elő, vagy egészen hiányzanak keretükből. Prot. tanintézeteinkben a halasi gymnáziumot kivéve, stilistikával nem találkozunk, pedig egyedül a szerkezettan útmutatása képesítheti az iljut jó dolgozatok készítésére, az ismerteti meg vele a tétel természete szerint a logikai elemeket, azon egyes szempontokat, melyek a tárgyat minden oldalról megvilágitják s eszközli, hogy az ifjú nem kapkod, hanem a tárgy természetének felismerése után (a Szerk. utmutatása alapján) azonnal tudni fogja azon egyes pontokat, melyeken keresztül haladva a tétel kifejtéséhez szükséges gondolatokat összegyűjtheti (pl. a leírásnál előforduló szempontok : i, azon érzéki sajátságok, melyek szerint a tárgy előttünk jelentkezik ; 2. a tárgy keletkezése, neme, fajai, részei 3. helyzete s viszonya; 4. hasonlósága s különbözősége, 5. szépsége, rútsága, tartóssága, 6. célja, hatása, haszna stb.) A szerkezettan II. része megtanítja az ifjút a feltalált tartalom célszerű beosztására s a részek helyes kapcsolására ; míg a harmadik specialiter ismerteti meg az előadás általános formáit, feltüntetve bennök az előző részek alkalmazását. Mindezeket vagy épen nem, vagy csak nagyon is hiányosan foglalják magokban az intézeteinkben használt kézikönyvek, melyek legnagyobb részén az ujabb életre való haladás épen nem észlelhető. Névy L. saját művét az írásművek elméletét önálló részekre bontotta s ezen önálló műveiben elég világos szabatos nyelven helyesen kezeli az adott anyagot. Szvorényi Ekesszólástanában mindent összekever irályban, szónoklattant, költéstant (de mitsem tud Szerkezettanról) s helytelen fogalmakkal van telve ; hasonlót mondhatunk a többi leginkább Szvorényi nyomán készült u. n. Ekesszólástanokról, melyek még tellengős irályról is tudnak s melyekből az ifjú épen nem ismeri meg az ékesszólást; s mily gyarlók a régebbi poétikák, melyek a Greguss által alaposan kifejtettekről mitsem tudnak s igy helytelenül adják elő az írod. e legkedveltebb részét: nem szólunk a minden ujabb kutatás eredményét ignorálo s csak életrajzokat adó írod. történeti kézikönyvekről. Hiányzik továbbá a használatban levő kézi könyvekből az egyes műfajok története; erre pedig nagy szükség van, hogy igy az ifjak előzetesen megismerkedjenek az irod. történeti egyes szakaszaival, az egyes műfajok történeti fejlődésével, fő képviselőivel; hogy annál több idő maradjon az irod. történet egyedül képző tanítására, t. i. az irod. korok szellemi életének feltüntetésére, az írók aesthetikai álláspontjaiknak méltatására, az irod. s társadalomra gyakorolt hatásuk ajzolására. De hogy az irodalmi oktatás sikeres legyen, tekintettel kell lennünk az olvasmányok helyes kezelésére s a divó osztályrendszernek elhagyására. Manap, midőn az egyes tudományágak annyira kifejlődtek, minden tárgy tanitására szakember kell. Lehetetlen is képzelnünk, hogy egy ember, különösen felső osztályokban sikerrel taníthasson latint, görögöt, magyart, történelmet, földrajzot, az ily ember tudja (?) ugyan azon osztály anyagát (bár egy osztály anyagának tudása az előzők s következők alapos tudása nélkül felette veszedelmes az ifjakra), de azontúl aztán semmit, abból indulva ki, hogy ő felsőbb osztályban ugy sem fog tanitani, tehát mit törődjék a dramaturgiával, irodalmi történettel, melynek pedig alapos ismerete nélkül a magyar nyelvnek egy részét sem lehet kellő sikerrel tanítani; kérdem tehát tanithat-e kellő eredménynyel az oly tanár, kinél a felsőbb osztályú növendék is többet tud, mert a növendék évről évre halad, míg a tanár marad, de hisz hogy is haladhatna annyi féle tantárgyból ! Kérdem, sikerrel tanithatja-e a számtant az alsó osztályokban oly tanár, kinek nem szaktárgya a mathematika ? Hisz csak az képes megítélni az alsó osztályokban előforduló egyes tételek fontosságát, ki az egész mathematikában jártas levén, ismeri azok alkalmazását a felsőbb osztályokban. Helyesen írja Dengi János, azt senki sem tagadhatja, hogy sikeres eredményt minden előtt öntudatos tervvel lehet elérni. Amely tanár az egész tanfolyam anyagát s kezelésének céljait ismeri s tisztában van a tanitandókkal, anyagánek basisait is ugy fogja lerakni, hogy azokra a következő években biztos fogásokkal építhessen. Sem szűkebb, sem szélesebb medret nem as, mint a milyenre épen szüksége lesz a tanfolyam menetében. A magyar nyelvtant például már kezdetben oly alapokon tanítja, melyekre később egész biztossággal rakhatja le a stilisztikai rendszert; ebben megint csak oly altalános és karakterisztikus vonásokat ad. melyekbe az epikai, drámai, lyrai s rhetorikai részletezések teljesen beleillők legyenek, ezeknek oktatásával ismét mintegy erős figyelemmel lesz a befejező irodalom történeti tanításra; e műfajokat oly írók müveiből s ugy válogatja, kiknek működésére azok leginkább jellemzők, s hogy a növendéknek már rendszeres irodalomtörténet tanulása előtt helyes és áttekintő irodalom történeti is. merete legyen ; nem is említve : mennyi fontos s a következő évekre alapvető megjegyzést lehet tenni már az egyes műfajok tanításánál is az egyes korok jellemzésére, az irók viszonyaira, egyéniségére, eszméikre stb. Mindezekhez persze szakrendszer, a szakrendszerhez pedig szaktanárok kellenek. Vannak még napjainkban is, kik fennhangon hirdetik, hogy diploma nélkül ís mily kitűnő tanárok voltak a régiek ! Igaz, de feledik, hogy azok a diploma nélküli tanárok pályájuk kezdetén kettős kárukra voltak növendékeiknek, mert először is az előadandó anyagot kellett elsajátitaniok, mi mellett vajmi kevés figyelmet fordíthattak az anyagnak niethodikus kezelésére s igy csak évek múlva jutottak oda, hol a diplomatikus tanár pályája kezdetén már van, mert az oki. tanár kész anyagot visz pályájára s legfölebb a módszerrel kell még küzdenie ; de ezt is elsajátíthatja kitűnő tanárok előadásait kellvén hallgatnia. Nem mondjuk, hogy a diplomatikus tanár eo ipso jó tanár, de a diploma garantiát nyújt arra ; hogy az illető tanár szaktárgyában képzett Vajon művelt ember hivna-e nem diplomatikus orvost, bizna-e ügyét nem oki. ügy-_