Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-06-17 / 24. szám

melyért minden buzgó protestáns tanítónak küzdeni kell! A szép elnöki megnyitó beszédet a jelenvoltak meg­éljenezték. A mult közgyűlés jegyzőkönyve felolvastatott, an­nak minden pontja elfogadtatván, hitelesíttetett. A jegyző­könyv felolvasása közben Plevnitzky Pál tanitó az »Eöt­vös-alapc < -ot a tagoknak meleg partfogásaba és támoga­tásaba ajánlotta! Az »Eötvös-alap4 -nak célja, mint a ne­vezett tanitó mondá, »a mult idő mulasztasait helyre­pótolni. * Az egylet 2 frt évi tagságdijjal az »Eötvös­alap * rendes tagjai közé lépett. Ez idő szerint a somlyó­vidéki ev. tanitóegyletből körülbelül io—12 tagja van az Eötvös-alapnak. A könyv- és pénztárnoki számadások tudomásul vétettek. Nagy Lajos megjegyzéseket, gondolatokat, eszmé­ket olvasott fel. A dolgozatban szó volt a felekezeti elemi iskolák gyökeres reforviálásáról. A dolgozat sokak­nak nem tetszet, mert a paedagogus és theologus között különbség van benne téve. Felolvasó mind a theologiát, mind a paedagogiat annyira nehéz és fontos tudományok­nak tartja, hogy azoknak mindegyike egy-egy ember­életet vesz igénybe, melynél fogva kitűnő theologia tu­dóst és kitűnő gyakorlati tanférfiut egy személyben alig alig tud képzelni. A legkitűnőbb theologiai tudós az elemi tanitás terén igen gyenge tanférfiu lehet. Erinté felolvasó a helyes munkamegosztás elvét is. Az irányt, melyet felolvasó követ a realizmus és materializmus irá­nyának hiszik. Sokan vannak, a kik a realismusban és a materialismusban a vallásosság gátjait, vagy akadályait szeretik- látni; az előbbieket az utóbbi megölőjének tart­ják 1 »Az a felfogás, az a nézet, melylyel mi a valláser­kölcsi nevelést illetőleg bírunk : nem megölője, sőt tá­mogatója a vallásos életnek. Mi soha sem tudunk meg­barátkozni a káténak életnélküli macjoltatásával, mert az elöli a gyermek artatlan lelkében a vallás iránti tisztele­tet, ragaszkodást és szeretetet. Ha anyagilag és szelle­mileg egyaránt gazdag egyháztagokkal birunk: akkor gazdag az egyház maga is, akkor van a valláshoz von­zódás, akkor, ha kell, aldozatokat is tudunk hozni egy­hazunk oltárara, de ha szegények vagyunk, akkor a sze­génység még vallásunk iránti ragaszkodásunkat is meg­lazítja ; de a szegénység még ennél is többet tesz ; az Istenbe vetett erős hitünket is képes megingatni. Bizony igaz, mit v. B. I,. mond, hogy a vallásos élet emel­kedését eredményezi az anyagi jólét ; a vallásos élet elevenségét eredményezi a feltisztult gondolkodás*. Stáhly György tanfelügyelő urnák többrendbeli at­irata tárgyaltatott; mely után a jász nagy-kun-szolnok megyei tanítótestületek és más egyleteknek megkere­sései intéztettek el. A második országos képviseleti tanitógyűlésre kép­viselőül Kovácsics Gyula pápai tanitó lett megválasztva, kinek ezellemi képessége garanciául szolgai nekünk arra nézve, hogy méltólag fog bennünket képviselni. Kiss Ferenc n -szőllősi tanítónak a választmányt il­lető inditvanya : elfogadtatott. Választmányi tagokul: Kiss Ferenc, László János, Buthy Márton, Plevnitzky Pal es Nagy Elek választattak meg. Az elnök és jegyző hivatalból tagjai a választmánynak. Nagy Lajos tanitó azon indítványa, hogy az egy­let Stahly György urnák Veszprémvármegye tanfelügyelőjé­nek kir. tanácsossá történt kineveztelése alkalmából üd­vözlő feliratot küldjön : nagy lelkesedéssel elfogadtatott. Több fontos indítvány az idő előrehaladottságánál fogva nem volt tárgyalható A közgyűlés utolsó tárgya a tiszti kar lemondása és uj tisztikar választása volt. A tisztikarnak lemondása el­fogadtatott és neki sikerdus működéseért, nemkülönben az egylet érdekében kifejtett áldásos munkálkodásáért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. De tekintetbe vette a közgyűlés azt, hogy a lemondott tiszti kar élén a nt. elnök úrral az elmúlt három évben minden erővel oda törekedett, hogy a somlyóvidéki ev. tanitóegylet szép hírnevét emelje; oda működött, hogy az egyleti élet hasznos legyen a tagokra, de továbbá, mivel ezen tiszti­kar oly önzetlenül, oly buzgón vezette egyletünk ügyeit, hogy ahhoz szó sem férhet, ezért a lemondott tiszti­kart egyhangúlag a bizalom és ragaszkodás jeléül — közfelkiáltással — ismét megválasztotta. Nt. Szalay Sándor elnök ur ugy saját, valamint tisztviselő társai nevében a kitüntető és szép bizalmat melegen megköszönte s az érdekes gyűlést d. u. i óra után bezárta. gy. s. Ünnepélyes zárgyülés ! Eperjesen 1883. jun. 10. d. e. 11 órakor. Az eperjesi ág. hitv. ev. hittan-intézet önk. s öns. egyesülete, az eperjesi dalegylet szives közreműködésé­vel, folyó évi jun. hó io-én d. e. ii órakor a Collegium nagy termében ünnepélyes zárgyülést tartott, melyen a város értelmiségének elitéje jelent meg. A nagy, való­ban ritka fényes közönség előtt lefolyt ezen ünnepély­nek műsora és lefolyása a következő volt: i. Legelői az eperjesi dalegylet énekelte nála szokásos pontosság­gal és kifejezés,teljességgel a szózatot. 2. Azután Hörk József tanár az egyesület elnöke tartotta következő, közbe-közbe éljenekkel félbeszakított, elnöki megnyitó beszédét: „Sokszor hasonlították már az emberi életet az utazáshoz, s oz embert azon utashoz, a ki ez uton halad. Es e hasonlat találó. Mert ha egyes elemeit, vo­násait szemügyre vesszük, azt fogjuk találni, hogy azok teljesen egybevágnak, találnak. Ha az élet utazás, akkor az, a ki az életre készül elő, útra készül. Mit mivel az, a ki (mai napság) útra készül ? Uti ruhát, eleséget, egy kis mulattató olvasmányt vagy gyönyörködtető virágot vesz, melylyel idejét kellemesen eltöltse, és ami nélkül sehová, semerre sem mozdulhat, pénzt. Ha már most az élet egyes kisebb nagyobb szakait ugy tekintjük, mint egyes állomásokat az útban, melyeken az ember meg­pihen, hogy hátra tekintsen a már megtett, meghaladott, hátrahagyott útra s előre tekintsen a még előtte álló pályára : akkor — mélyen tisztelt közönség — indo­kolva lesz önk. s öns. egyesületünk ez idei ünnepélyes zárülése, mint olyan alkalom, a midőn a közönség előtt kiszállva és a közönség, a nyilvánosság elé állva, elárul­juk, elmondjuk azt is, meddig jutottunk és eddigi és ezen­túli utunkra miképen készültünk fel ? Ám nézzük meg tehát, milyen azon ruha, melyet magunkra vettünk, mennyi azon eleség, melyet beszerez­tünk, milyen azon virág, melyet szedtünk és mennyi azon pénz, melyet otthon nem feledtünk ? A ruha, m. t. k., melyet Önk. s Öns. E. magára öltött, meg kell vallanom, számítva van a mi, mi tűrés­tagadás, hideg éghajlatunkhoz. Méltóztatnak tudni, hogy éghajlatunk hidege, hogy az ember meg ne fagyjon, meg ne fázzék, valóban meleg ruhát igényel. A minden­féle, mind nagyobb és nagyobb arányokban terjedő kö­zöny minden iránt, a mi az élet ideális, eszményi szép­ségeit képezi, minden magasabb, fennköltebb eszme iránt, valóban méltán mondható társadalmunk telének, e tél zord fagyának, melyet csak ugy bir elviselni, eltűrni az

Next

/
Oldalképek
Tartalom