Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-05-20 / 20. szám

tegnap vett, hivatalos tudósításából sajnálattal értesültem az ezen gyűlésen való meg nem jelenhetéséről : nekem jutott a szerencse ezen t. e. k. k. tanácskozásait vezetni, s önöket üdvözölni. A közelmúltban Debrecenben tartott zsinatunkon hasonló helyettesítés kötelezettségében részesültem azok­kal együtt, kiket a tisztelt egyházkerület képviseltetésé­vel megbízott. Anyaszentegyházunk alkotmányának újra alakításában tehetségünk szerint közreműködtünk, meg­győződhettek a felől, miszerint fel nem adva általunk mindig gyakorolt és országos törvényeinken alapuló jo­gainkat, készséggel járultunk egy oly ujabb egyházi al­kotmány alkotásához, mely a mai összeolvadott egy ha­zában, ref. anyaszentegyházunk közös jogait biztos alapra fektetni, törekedett azon hitben, hogy egyesült erővel és egyetertéssel felekezeti önállóságunkat inkább kifejteni tudjuk s védeni, ha kell, törvényeink által annyira bizto­sitolt val'asegyenjoguság alapjan. Törekvésünket siker követte, királyunk eléggé meg nem hálálható alkotmányos érzületének ujabb bizonyíté­kául sietett legfelsőbb jóváhagyásúval szentesíteni felter­jesztett egyházi törvényeinket. Ezen törvénynek az áltálunk ez ideig gyakorolt al­kotmányos szervezetünkkel való összeillesztése leend közgyűlésünk teendőinek egyik lefőbbike. Felkérem azért ezen közgyűlés minden egyes tagját, miszerint tapasztalt higgadtságukkal működjenek közre ezen reánk nézve oly fontos, mondhatni életkérdésünk megoldásahoz, miután ezen törvény eddig gyakorolt törvényes jogainkat jövőre is biztosítja. Óvakodjunk feladni oly jogokat, melyeket országos törvényeink alapján a gyakorlat mindig fenn­tartott. A közgyűlés tartamára segédjegyzőknek Sándor János, Demeter Sámuel, Bedőházi János és Török István neveztetnek ki. Az inditvái yi, kérvényi, sérelmi stb. bizottságok ki­nevezése után a gyűlésnek a hat éves uj ciklusra választott képviselő-tagjai véglegesen igazoltatnak. Következett az esperesek és jegyzők fölesketése. Ket esperes u. m. Kelecsényi Károly a szebeni és Rá­kosi Lajos a marosi egyházmegye esperese eskettettek föl, azután a jegyzők Vass Tamás a marosi és Rákosi Lajos a szebeni egyházmegye jegyzőjévé. Bethlen Gábor gróf beadja Bonyha község kér­vényét sajat papja ellen, kinek se világi élete, se viselt dolgai nem illenek paphoz s kéri a pap áthelyezését, minek el nem érése esetén a görög-keleti egyházba tér at. Világos, hogy ez az eloláhosodással járna, miért is kéri az ügy szigorú megvizsgálását. Kiadatik a kérvé­nyi bizottságnak. Miklósi József dézsi pap ellen a hatóság félreveze­tése és az iskolának felekezetiből községivé lett átval­toztatasa miatt fegyelmi kereset indíttatott s Miklósi szigorú reversalis alá helyeztetett. Titkár olvassa a beadványokat, melyek közül ki­emelendő a dézsi egyházmegye indítványa, a népiskolai targyak egyszerűsítésére vonatkozólag. Teleki Miklós gróf főgondnok előrehaladt életkora miatt beadja le­mondását, melyet a közgyűlés sajnálattal vesz tudomásul. A tanárvalasztásra kijelölő bizottságba a hátra­levő két évre Vályi Pál helyére, 112 beadott szavazat közöl 59 szóval, Rákosi Lajos esperes választatott meg. A magyar reformált egyházi közalap állandó vég­rehajtó bizottságába egy rendes és egy póttag lett volna választandó, a mi azonban Nagy Péter indítványára a zsinati törvények életbelépéseig elmarad. A köz- és fő­törvényszéki tagok meghagyatnak még egy évre Ezután Nagy Péter püspök előterjeszti altalanos figyelemmel kisért főpásztori jelentését a lefolyt évről. A születések és halálozások statisztikája kedvezőtlenebb volt, mint a megelőző évben; akkor a lelkek száma 2543-mal, az idén csak 812-vel növekedett. Méltatva em­lékezik meg a vallás- és közokt. miniszternek leiratáról, melylyel a felekezetek lelkészképzése körébe a közegész­ségtannak, mint tantárgynak fölvétetésére adott buzdí­tást ; a nagyenyedi Bethlen-főiskola, mint egyházkerüle­tünk theol. szemináriuma, már a f. isk. év második fe­lére gondoskodni is sietett a közegészségtannak, a ne­gyedik évi theol. kurzusban, jeles szakember által való tanításáról. A nép- és középiskolai tanulók száma az idén 1 százalék emelkedést mutat. A vallásváltoztatások számbeli eredménye szerint a felekezetünkhöz térteknek száma 122-vel haladja meg a kilépettek számát. — Az egyháztagok közös erejével történt építkezések, az aján­dékozások, segélyezések adatai, az áldozásra készségnek, az egyházias buzgóságnak ékesszóló tanúi. Nemes cél­jainkat ismételten gyámolitották ő felségének, a király­nak magán-adományai. — Szónoki lendülettel fejtegeti az egyetemes zsinat altal alkotott országos segélyalap céljait, különös tekintettel a ref. magyar nemzetiségi gyengébb pozíciók megmentésére; buzdit a zsinat tö­rekvéseinek valósítása céljából a tehetségünk szerinti ál­dozatok meghozatalára. — Referál főpásztori látogatá­sairól ; végül fajdalommal emlékezik meg Valyi Pál es­peres haláláról. Az állandó igazgatótanács évi jelentése a tagok közt kiosztatván, felolvasottnak tekintetik : átvizsgálásá­val, s a határozathozatalt kivánó mozzanatok előterjesz­tésével Hegedűs János, Kerekes József és Dézsi Farkas bízatnak meg. Parádi Kálmán tanügyi előadónak jelentéséből a következőket emeljük ki: Szászvároson a gymnazium ref. magyar eleme folyvást erősbödik. Dr. Antal László, Szász Béla, Jenei Viktor, Kolosvari Sándor jelentékeny iskolai célú alapítványokat tettek. Tanítóképzőn 23, lel­készképző intézetünk 16 végzettet bocsátott ki a le­folyt évben. Délután a kolosvári kollégium mathésis-természet­tani tanszékére történt meg a másnap megejtendő vá­lasztás alá a kijelölés. A közgyűlés további tanácskozásainak legfőbb tár­gyát az anyaország ref. egyházkerületekkel való unio­iigye képezi, melyről jövő számunkban. KÜLFÖLD Az ó-katholicismus Németországban. (Folytatás.) Az előkészületek az ultramontan épület betetőzé­séhez nem kerülték ki a szaktudósok figyelmét. Mig a 40-es évekig a kath. káték a pápai csalhatatlanság kérdésére nemmel feleltek, s ellentéte prot. ráfogásnak bélyegeztetett, addig az ujabbak már e kérdést is csűsztatjak be. Friedrich 1876-ban Mainzban oda nyilatkozott, hogy az 1845-ben, a mainzi s trieri ordinariatus jóváhagyásával szerkesztett, s a mainzi dioecésisban használt Krauthei­mer-féle káté azon kérdésre : Hisszük-e, hogy a pápa csalhatatlan, nemmel felel. E kátét Ketteler eltávolította, s egy csalhatatlanságival helyettesitette. Egyidejűleg föl­merülnek Franciaországban azon blasphemikus tudósítá­sok, melyekre a haldokló Montalembert megjegyzé : »a

Next

/
Oldalképek
Tartalom