Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-05-20 / 20. szám

orvosoltatik.c Gyönge magyarság, még gyöngébb igazság, mert a gyógyszer és az orvos, késik az éji homályban. — ^Törvénytelen összeállás van az egyh. megyében: 178."— 1882-ben már: 185; 1883-ban: 235; 1882-ben felishivja jelentésében espe­res ur az egyh. megye figyelmét a „nagy mérvben terjedő ragály meggátlására^ való intézkedésre, de biz ez, mint sok más, abba maradt. És mégis, ha indítvány van téve, vagy beadva a vadházas­ság ügyében, az a felelet rá: majd ott lesz a tárgy­sorozatban; pedig ott biz a sincs mindég, a mit előre beadnak. Magán uton értesültem, hogy a vadházasok ügyében az egyh. megye tisztikara véleménye ez: a konvent fog határozni. Hogy a konvent ez ügyben, hogy gondolkozik, azt a konventi jegyzőkönyv jelzi; de hogy nekünk, kiknél e be­tegség ijesztő mérvben terjed, tenni kellene, az is bizonyos. A konventre való hivatkozás, az egy­házmegyétől, a konventig érő kényelmes nyújtóz­kodás, mely oly közel áll a semmit nem tevéshez, mint a fog a szájhoz. A mi viszonyainkat mi is­merjük legjobban, bajainkat mi tudjuk, nem a kon­vent jogügyi bizottsága, orvoslására is mi tehet­nénk legtöbbet. Ha a canonica visita a viszályos és vadhá­zasságban élőket a visita napjára megidézné, s rábeszélő ékes szólásával a veszélyes útról való letérésre intené, alig hiszem, hogy kárba veszne. Ha minden századik lenne megnyerve a jónak, még akkor is megérdemelné, pedig hiszem, hogy nagyobb percent is lenne, de ha ezt nem, a f. baranyai egyházmegyében pl. annyit erőltetés nél­kül megtehetne az esperesi hivatal, hogy még a mult 1882. okt. 21. Baranya megye derék al­ispánja által a vadházasság ügyében kiadott szi­gorú rendelet végrehajtását sürgetné az illető t. szolgabírói hivataloknál. . . A 23-ik visitai kérdés: »Az iskola mi kar­ban van általánosságban szellemileg, anyagilag? E kérdésre is kész a felelet papiroson, de hogy szemléletileg vagy tapasztalatilag meggyőződne róla, esperes ur nem teszi. Négy éven át egymás után megejtett canonica visitatió, nem vette ma­gának azt a fáradságot, hogy olyan iskolát meg nézzen, melynek tanítója ellen panasz is lett téve, botrányos hanyagsága miatt, pedig alólirott ak­kori ottani lelkész kérte is esperes urat, hogy látogassa meg az iskolát. . . A canonica visitatió, ha meglátogatja az iskolát, buzditólag hat tanitó és növendékre egyaránt; az iskola fenntartó tes­tületnek pedig jól esik látni a figyelmet és gon­dosságot. Ellenkező eljárásnak eredménye is el­lenkező. Ezek csak morzsái a lágyság és a csapással vetekedő jámborságból folyó tenni nemtudásnak vagy nemakarásnak, s ezeket sein akartam ugy felszedegetni, hogy abból semmi el ne vesszen, mert ezek inkább negativ, mint positiv gyengeségek. Hogy Kálvin szelleme, mit mondana mind­ezekhez, azt nem találgatom, mert az nagyon szi­gorú lenne, de a szelid és irgalmas nazarethi Jé­zus is mondana ennyit: menj el és többé ne vét­kezzél, stb. . . . Bölcs Salamon is kemény hason­latot mond arra: „ki lágyan viseli magát az ő dolgában", és igaza van. A canonica visitatió ára, vagy szükséglete, minden évben tetemesen szaporodik, méltányos hát a várakozás affelől is, hogy az ur szőllőjében való munkálkodás, gondosság, a canonica visita­tiónál is, lehetőleg arányban legyen az anyagi ál­dozattal. Másfelől jól esnék az egyházi elöljáróknak azt látni, hogy „az atyák" nemcsak a caritativum s stolarékat szedik fel, hanem az egyház és is­kola, anyagi szellemi s erkölcsi elébbvitelére is tesznek valamit. A canonica visitatió pontos és hűséges tel­jesítése, az esperesi-hivatal erélyes betöltése na­gyobb felét teszi az egyházi közéletnek. Az esperesi hivatalnak pedig, nem tudakozó intézetnek, nem deputatió gyárnak, hanem az erely és törvényes munkásság műhelyének kellene lenni itt is, s van reményünk, hogy az lesz... B. I. ISKOLAÜGY. A vallástanítás a népiskolában. (A budapesti evang. esperességi tanitóértekezleti gyűlésen 1882. oct. 11., dec. 7. és 21-én pontonként megvitatott és elfogadott értekezés.) (Folyt, köv.) 4. pont. szólni kell már az ember eredetéről. 1. az első emberpár története elbeszélendő a fennebb jelez­tem modorban és nyelven. 2. Az ember összehasonlí­tandó a többi teremtményekkel. 3 Egy rövid szentírási hely. 4. Egy énekvers alkalmazandó itt már. 5. pont. 1. A vidám szívvel való tevékenységre ösztönzés. 2. A szüléktől való függés és feltétlen en­gedelmesség ápolása. 3. Oly elbeszélések, a melyek a gyermeki életből való eseteket tárgyalnak. 6. pont. 1. A mi tehetlenségünkból folyólag, 2. a másoktól való függésünk és egymás segítségére utalt­ságunkról való eleven példázódás által fel kell gerjeszteni az emberi társaság iránti meleg érdeklődést. A szűkebb körű szeretet tágabb kör betöltésére készíttetik elő. 3. A jótékonyság, a részvevő szeretetnek jó helyen való alkalmazásának állása rajzoltatik és pedig az árvaság és az árvaházak konkrét példáinak előállítása által. Az orsz. prot. árvaház rajzban is előmutatandó s az áivaház al­katrészei elősorolandók. S hogy az árvák nevelése az illető árvaatyák és anyák által a jó mennyei Atya ne­vében történik, hangsúlyozandó. Igy növekedett már fokról-fokra a vallás a gyermeki lélekben belülről kifelé ugy, hogy máris észrevehető és látható a gyermekek arcain annak igazán boldogító volta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom