Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-05-20 / 20. szám

emberre nézve sem változik a hely, vagy helyzettel együtt. A mi kiirtani való, nem kell átültetés vagy áthelyezéssel szaporítani, terjeszteni. Az áthelyezés, mint javitó eszköz is kevésbé jöhet számba, mert ha valaki A-egyházban megtette a hibát és nincs más büntetése mint az, hogy B-egyházban ismételheti, aligha fog sokat gondolkozni a felett, miképen hagyja el az előbbeni utat. Mindaddig míg erre elég erő és bátorsággal nem bir az egyház : bajainak és panaszainak legbővebb forrását tartja nyitva .. . Ha e felfogás ellen az a vád, hogy szigorú ; ám legyen, de a jelen viszonyok között, midőn az állam a polgárokat ugy hozzászoktatta a lágy és enyhe intézkedéshez, hogy szinte kedve van a népnek a kihágáshoz, — annak pedig legközelebbi szomszédja a bűn, — inkább eltűröm a szigorúság, mint a lágyság vádját. A lelkészszel szemben egyházi törvényeink fegyelmi ügyénél semmi kíméletet nem látok célszerűnek. Az állam minél engedékenyebb a polgárokkal szemben, az egyháznak annál szigorúbbnak kell lenni hivei s különösen tisztviselői fogyatkozásaival szemben. A szigort ritkán, de az engedékenységet igen gyakran van oka megbánni minden kormányzó s igazság szolgáltató testületnek e világon. Vájjon nincs-e ideje már kimutatni azt is, hogy az erélyes és szigorú törvénytől nincs oka a papságnak félni s annak alkalmazását, első sorban magára nézve követeli, hogy ez által is mintegy alapot lásson szerezni arra, hogy másokkal szemben is gyakorolhassa. Az egyházi benső élet hanyatlása, az egyház s a hívek között levő bizalmatlanság növekedése mind arra vall, hogy az eddig követett irányon változtatni kell. A nagyon tág és sok szabadság az államéletben több engedményt követelt az egyháztól is, mint a mit egészséges s fokozatos fejlődés megengedhetett volna. Az állam az egyháznak ma a gyakorlati kérdések megoldásánál nagyon kevés segítséget ád, a fegyelmi ügyeknél pedig a mi szükséges joggal vagy gyakorlattal birt, azt is elvette, beszüntette, ennélfogva, az erély s ón magunk iránt való szigor, kell, hogy ha mást nem is, erkölcsi hatalmat teremtsen az egyház számára az állammal szemben, ezt pedig nem annyira érzelmek és gondolatok árusítása, mint inkább hitélet és cselekedet, munkásság s az erény után való törekedés, a hivatalos kötelesség pontos teljesítése által érhetjük el. Ez ellen véteni megbocsáthatlan bűn. Az egyházi törvények szellemének követelése : a hit és az élet igazságaihoz való hűség; a helyes administratió követelményei: erély és pontosság. Alkalmazzuk e mértéket. A canonica visitatíó 8-ik kérdése ez: Az évi számadások rendben s megvizsgálva vannak-e ? Tudok egyházmegyét (nomina sunt odiosa), hol e kérdésre az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a felelet évről-évre és minden egyházban ez: a számadások rendben vannak, átvétettek; de, hogy a canonica visita megnézné, megvizsgálná, arról szó sincs; ez okozza aztán a2t, hogy ugy az alaki mint a tartalmi hibák ismétlődnek, növekednek évről-évre sok helyen, s ezzel együtt a baj és kellemetlenség, s az egyh. megyei s kerületgyűlési s törvényszéki tárgya is, s végül az esperesnek aggodalma is növekedik, midőn az egyh. kerületi törvényszéki ülésen azt a kérdést teszik elébe: hogy lehet az, hogy valamely egyháznak számadás ügyei körül ugyanazon hibák, tévedések ismétlődnek, mint N.-ben ? erre aztán nem csoda, ha a meleg miatt kövér izzadság cseppekkel, a nyomott légkör miatt, nehéz lélegzettel felel, az igen tisztelt esperes ur. De ezen szerencséje, hogy t. i, számadásait éveken keresztül nem vizsgálták, sem nem vizsgáltatták, megvolt valószínűleg az esperesség minden egyházának. N. egyház jelenlegi presbyteriumánál, négy évi gondnoki számadásra : l%77> 79 és 80-ilc évre szólókra kelett felvilágosítást adni; a nevezett számadások egyszerre lettek kiadva, és pedig 1882-ben megvizsgálás végett. A N. egyháza r. lelkésze meghalt még az 1880-ik évben. Ha mindenütt elmulasztaná is a cononica visita a számadás megvizsgálását, de olyan egyházban, hol a lelkész meghalt, elmulasztani nem volna szabad. A mi egyházainkban a számadás vezető és készítő maga a lelkész, az elegendő ok arra, hogy annak halála esetén, az egyház számadása megvizsgáltassék, s olyan intézkedés legyen téve, mely a számadás vezetése körül a mulasztást vagy visszaélést lehetőleg megakadályozza. De erre semmi gond. így áll a dolog halál esetén, a lelkészihivatal s az egyház leltárával is. A számadásokat minden évben, minden egyházban a canica visita megvizsgálhatja, megerőltetés nélkül, s ott helyben megteheti rá az észrevételt, s még az évben felül is vizsgáltathatja, igy nem lesz rá eset, hogy a felvilágosítást, attól kérjék, ki a számadás vezetése s készítéséről mit se tud. Olyan számadásra tett nehézményeket, melynek készítője menyben vagy más egyházmegyében, vagy egyházban van, igen nehéz eloszlatni. Az egyházak számadásainak megvizsgálása minden évben elengedhetetlen. A 19-ik visitai kérdés ez: sürű-e a viszályos házasság és a törvénytelen összeállás ? Erre az esperesi jelentés felelete ez: 1881. „viszályos házasság, ha itt-ott előfordul is, de legáltalánosabban