Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-05-13 / 19. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és K1ADÓ-HI V ATA L : IX. ker, Kinizsy-utca 29, sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. IMF*Teljes sz;áim."CL péld.átH3rols:l£a,l mindig' szolg'á.llxat'U.rLl^-^H Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésük lejárt, annak megújítására felkéretnek. A domesztika kérdéséhez. l\hxou őiSóve.í fiovlov uíiU.or, i] /ityódct tyyvifv (Keveset adni légy kész inkább, mint sokat igérni.) Demosthenes. Alig van egyházi intézményeink között egy is, mely messzeható következményeit tekintve egész figyelmünket oly mértékben vehetné igénybe, mint a zsinat által egyházi közalapnak elkeresztelt domesztika. Volt is elég idő és alkalom a nagyfontosságú intézmény tervezetének minden oldalú meggondolására, mert huszonöt esztendeig volt szőnyegen a kérdés, és e hosszú idő alatt az egyház színe-java férfiai, (ifj. b. Vay Miklós, gr. Teleki Sándor, Tisza Kálmán, Lónyay Menyhért, Hajnal Ábel, Tolcsvai Nagy Gedeon, Sárközy József stb') szóltak a dologhoz. Mik or én 1858-ban lapunk megindulta után ötödik hétre y

Országos egyházi domesztika* című Aezércikkben az eszmét megpendítettem, fejtegetésimet e szavakkal vezettem be: Az egyház és iskola anyagi szükségeinek fedezése oly gyakoriati kérdés, melyet sikeresen megfejteni a történelmileg kifejlett viszonyok és fennálló körülmények figyelembe vétele nélkül egyáltalában nem lehetséges. Ma, hogy a jó isten megengedte érnem, hogy az ige testté legyen, és küszöbén állunk annak, hogy a zsinati törvény értelmében a közalap létesüljön és működése meginduljon: ismét csak azt kell mondanom, hogy „a közalap létesítésének síkeres keresztülvitele a történelmileg kifejlett viszonyok és fennálló körülmények figyelembevétele nélkül egyáltalában nem lehetséges/ Nem lehetséges egyfelől azért, mert a superintendentiák közel másfél százados különállása folytán fejlődött különböző helyhatósági viszonyok, melyekhez személyes és testületi érdekek is fű, zőclnek, sokkal mélyebben gyökereztek meg, semhogy azok csak ugy sebtiben, napok alatt megváltoztathatók volnának; másfelől, mert azon viszonyok tekintetbe-nem-vétele nyilt megtagadása volna a zsinat tanácskozásaiban irányadóul szolgát, vezéreszmének. E szerint a superintendentiáknak egységes intézkedhetés végett létrejött egyesülési műve s ennek folytán a konventnek az egyházalkotmány kormányzati hatóságai közé ékelésel valamint az egyházi közalap létesítése csak ugy gondoltatott sikeresen keresztül vihetőnek, ha a bureaukraticus központosítás mellőzésével a kormányzati főbbhatóságok működési szabadsága lehetőleg megovatik s azok végrehajtási statutarius joga meg nem köttetik E vezéreszme eléggé praegnans kifejezést nyert a tanácskozásoknak mindjárt legelején, midőn Erdélyre nézve kimondatott, hogy úgynevezett speciálitásai mindenestül érintetlen maradván, „az 5 egyházkerületet egyetemesen érdeklő ügyekben a zsinat, az erdélyi egyházkerületre nézve is törvényhozó testület." Ez tehát, és nem feledékenység oka annak, hogy a zsinati törvény, épen azon újonnan alkotott intéz ményeknél, melyeknek behozatala a fennálló viszonyok tetemes alteratiója nélkül nem lehető : a végrehajtás módozatait illetőleg részletezésekbe nem bocsátkozott, hanem a közigazgatási kormányzó testületekre bizta, hogy a beszerzendő adatok nyomán, a helyi viszonyok tekintetbe vételével alkosson statútumokat, melyek a törvény keresztülvitelét a fennállónak nagyobb megrázkódtatása nélkül tegyék lehetővé. Igy a papválasztásra nézve kimondja a törvény, hogy az egyházak papi jövedelmök arányában 4 osztályba sorozandók, és a lelkészek és segédlelkészek érdemeik szerint minősitendők; azonban ugy az osztályozás, mint a minősítés módozataira nézve semmit sem határoz, hanem azok