Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-04-15 / 15. szám

helyreigazítani, vagy személyes megtámadásra válaszolni. 8. Ha szólni kívánók nem jelentkeznek : a harározat a nyilatkozók többsége szerint mondandó ki, s ha a többség ki nem vehető, vagy tíz tag szavazást kíván: az elnök szavazásra teszi föl a kérdést. 9. A kérdés szavazás alá mindenkor ugy teendő fel, hogy arra minden szavazó igennel, vagy nemmel felelhessen. Az elnökön kivül minden gyűlési tag szavazni köteles, s szavazatokegyenlősége esetén az elnökök szavazata dönt. Szavazás közben beszédet tartani vagy szavazatot indokolni nem szabad. 10. A kimondott határozatok jegyzők által Írásba tétetvén, rendszerint kiküldött bizottság által hitelesíttetnek, rendkívüli esetekben azonban a gyűlés folyamán is hitelesíttetnek. Ezután az egyházaknak a lelkész választási szabályok értelmében való osztályozása és a lelkészek minősítésével megbizott küldöttség munkálata vétetett tárgyalás alá, a mely némi csekély módosítással a következőképen fogadtatott el : A gyülekezetek négy osztályba soroztatván, 1-ső osztályúnak tekintendő az, melyben 800 frtnyi vagy azon felüli, 2-dik osztályúnak tekintendő az, melyben 600 frttól 800 forintig menő, 3-ik osztályúnak tekintentendő az, melyben 500 forintról 600 forintig menő, s végre 4 ik osztályúnak tekintendő az, melyben 500 forinton aluli a lelkész fizetése. A hivatalos lakás és az azzal járó házi kert hasznán kivül minden más javadalom felszámítandó, és pedig az egyházmegye valamennyi gyülekezeteire nézve a következő egységes kulcs szerint : a) a fizetésbeli buza 4 papi vékánként 7 frt, b) kétszeres buza 6 frt c) gabona vagy rozs 5 frt, d) szekér széna 4 frt, e) tűzi fának öle 7 frt, f) földilletmény 1200 öles holdanként szántó 4 frt, kaszálló 3 frt, g) stóla minden száz lélek után 4 frt. A gyülekezetek négy osztályba lett sorozásához képest a pályázhatást illetőleg a lelkészek következőleg minősíttettek : 1. Első osztályú egyházba pályázhatnak : a) az egyházmegyei, egyházkerületi, konventi és zsinati tisztviselők és képviselők, b) az első és második osztályú gyülekezetekben két évig, s harmadosztályú gyülekezetekben öt évig kifogástalanul és sikkerrel szolgált lelkipásztorok. c) Az egyetemeken járt theologiai tanárok. d) Egyetemen két tanszakot töltött kiváló képzettségű (kitűnő vagy jeles osztályzatú) s két évi segédlelkészi szolgálatot tett papjelöltek. e) Az egyházi irodalom terén jó nevet szerzeit s két évig szolgált papjelöltek. 2. Másod oszsályu egyházba pályázhatnak: as Harmad osztályú gyülekezetekben 3 évig, vagy negye ^ osztályúban 5 évig szolgált lelkipásztorok. b) Az egyetemen két tanfolyamot töltött s egy évig segédlekészi szolgálatot tett jeles osztályzatú papjelöltek. c) A kitűnő papjelöltek, ha egyetemen nem jártak is, két évi gyakorlati szolgálat után. Végre d) minden 5 évig kifogástalanul szolgált papjelölt. 3. Harmadosztályú egyházba pályázhatnak : a) A negyedosztályú gyülekezetben 3 évig ' kifogástalanul és sikerrel szolgált lelkipásztorok, b) A jeles osztályzatú papjelöltek egy évi szolgálat után. c) A segédlelkészek 3 évi szolgálat után, ha nem jelesen osztályoztattak is. 4. Negyedosztályú egyházba pályázhatnak : Minden endes lelkész és egy évig szolgált papjélölt. Minden lelkész pályázatik ugyanazon osztályú és alantabb osztályú egyházba, mint a milyenben szolgál. Ezen pontok elfogadása után megállapittatott, hogy a temetések alkalmával hányszor, miként és mennyi ideig történjék a harangozás díj nélkül; hányszor és mennyi ideig díjfizetésért, és hogy mily összeg lehessen ily harangozási díjul követelhető ? Az egyházmegyei képviselők választása az egyházi törvények értelmében az egyházmegyei gyűlések feladata levén : gyűlésünk rendes képviselőkül titkos szavazás utján Szarka Boldizsár és Isaák Dezső tanácsbiró urakat, pótképviselőkül pedig Tabajdi Lajos szatmári lelkész és Csepelyi Miklós világi tanácsbiró urakat választotta. Az egyházi törvények 38. §-átiak e) pontja szerint az egyh. megyei gyűlésre a tanítói testület jogosítva lévén a maga kebeléből két képviselőt választani, a felbontott szavazatok szerint egyik képviselőül Kókai Lajos szatmári tanitó választatott; a másik képviselőségre általános többséget senki sem nyervén, Liszkay János és Tas Károly ujabb választás alá kijelöltettek. Másodnapon elsőben is a változó és változtatott tanítók iigye intéztetett el. Tiz tanítóra még a mult évi tavaszi gyűlés 8-ik számú végzésében kimondotta volt az egyházmegye, hogy ha a jelen év ápril 24-kéig képesítési vizsgát nem tesznek, tanitói hivatalra többé semmi szín alatt alkalmaztatni nem fognak. E tanítók közül öten e hó folytán Debrecenbe vizsgát tenni ígérkezvén ezen Ígéret beváltásának feltétele mellett állomásaikon meghagyattak ; a többi 5 tanítóra nézve pedig, minthogy az e. m. határozatot kellő figyelembe nem vették, kimondatott, hogy helyük ezennel megürültnek tekintetik, s esperes ur megbízatott, hogy azon állomásokat a függőben maradt tanítókkal legjobb belátása szerint töltse be A lelkészek közül Cseke Bálint sim?i és Ferenczy Imre darahi lelkészek egymással cserélni óhajtván, esperes ur megbízatott, hogy ha az érdekelt egyházakból a beegyezésről szóló jegyzőkönyv hozzá beterjesztetik, a cserét erősítse meg. A Papp Gusztáv halálával megürült hermánszegi egyház a dijlevelet nem akarván kiállítani, oda időközi lelkészül Szabó Sándor helynélküli lelkész berendeltetett. A helyrendezés után az egyházi udókönyvecske rovatai megállapittattak. Az e. m. számvevőszék szabályai szinte megálapittattak, az e. m. költségvetés is rendeztetett. Az esperesnek irodai átalány és utazási költségek címén tisztelet dijul 500 frt, a főjegyzőnek 40, aljegyzőnek 20 frt évi átalány, a tanácsbiráknak személyenként egy-egy gyűlésre 6 frt állapíttatott meg. Ezek után számos heíyi érdekű ügyek tárgyaltattak le lehető gyorsassággal, s mégis a gyűlés csak délután 2 órakor lett befejezve. Kalós Péter, e. m. jegyző. Ne túlozzunk! A Prot. Egyh. és Isk. Lap különfélék rovatának szerkesztője jónak látta annak 14-ik számában néhány politikai lapnak azon támadását felemlíteni, melyet azok a debreceni ev. egyház ellen azon okból intéztek, mivel ez zöldcsötörtökön német híveinek az Úr szent vacsoráját német nyelven szolgáltatta ki, hallgatagon roszalását azon kijelentésben fejezvén ki: hogy „ily uton módon az ev. egyházra Debrecenben nem valami fényes jövő várakozik,« megtoldván azt egyszersmind azon tanácscsal: j,Si fueris Romae, romano vivito more.*