Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-04-01 / 13. szám

hátik a választásba. Azon ellenvetés, hogy igy a minősítő bizottságnak gyakran össze kell jönni a nagy elvben alárendelt dolog és könnyen elhárítható. Harmadszor következik az, hogy mivel a választó gyülekezet viszonyait és igényeit csakugyan a kebelbeli jelölő bizottság ismeri legjobban, az a törvény szavai szerint ,,általános elvként" tartsa szemei előtt, hogy ai86. §-ban elősorolt érdemek méltassanak, jutalomra emeltessenek ; de ha a választó egyház fennforgó viszonyai és igényei ugy kívánják, szolgálati évre tekintet nélkül, a minősített pályázók közül azt jelöljék és bocsássák választás alá, ki azoknak legjobban megfelel. A pályázót elbocsátó és kijelölő bizottság értelmi és erkölcsi ereje, én azt hiszem, elegendő garantia az anyaszentegyház érdekei megvédésére, tovább pedig megszorítani a választási szabadságot sem nem szükséges, sem nem tanácsos. íme, édes barátom, mint te is tetted, lehet tárgyilagosan is eszmét cserélni, s a te szükségtelenül békitő cikked mellett ez sem fogja felforgatni a szent békességet és őszinte barátságot. Ezzel befejezem soraimat s javaslatom sorsát a közvéleményre, s ha addig eljut, az intéző körökre bizom. Nánás. ISKOLAÜGY. Az erdélyi ref. tanárok zilahi értekezlete. Az erdélyi ref. gymnáziumok tanárai évek óta virágvasárnapon tartják együttes értekezletöket. Zilah már négy év óta várta tanügyünk buzgó munkásait a maga körébe, s végre az idén csakugyan be is köszöntöttek várva-várt vendégei. Az igaz, hogy kevesen jöttek. Mindössze 18-an Ami nem csoda, ha tekintetbe vesszük, hogy a legnagyobb főiskola, a nagy-enyedi Bethlen-főtanoda egyáltalában nem volt képviselve. Márc. 17-én délben, az értekezletre érkezett erdélyi tanárokat kitűnő magyar vendégszeretettel fogadták Krasznán báró Győrffy Lajos egyházmegyei főgondnok, Nagy Domokos szolgabíró és Korbuly Lukács földbirtokos urak. Még az nap este beértek a tagok Zilahra, hol az ottani tanári kar tárt karokkal fogadta őket. A kedvezőtlen időjárást okolták, azért, hogy oly kevesen jöttek ; mert az öreg urak nem akarták egészségöket kockáztatni a rossz időben. A 18-án reggel tartott előértekezleten mindenekelőtt a tárgysorozat és a tanácskozási rend állapíttatott meg, hogy a közbeeső istenitisztelet végeztével kezdetét vehesse a rendes, érdemleges gyűlés, hová az értekezletek tiszteletbeli elnöke, ez idő szerint báró Wesselényi Miklós, kollégiumi főgondnok, testületileg meghivatott, ki szép üdvözlő beszédet intézett a vidékről és helyből a tanári kar mellé nagy számmal sorakozott, díszes közönséghez, mondván többek közt, hogy ő tisztelettel hajol meg az erdélyi tanári kar előtt, mely a munkások között mindig első sorban áll, s melynek a tanulók kiképzésén kivül azon szép, de nehéz feladat is osztályrészéül jutott, hogy a magyar állam egysége iránti hitet és meggyőződést az ifjú nemzedékbe csepegtesse. Ezután, az értekezlet további vezetésére Kerekes Sándor zilahi igazgató-tanárt kérvén fel, a gyűlést megnyitottnak nyilvánitá. Kerekes Sándor tanárértekezleti elnök újra üdvözlé a vendégeket, kik között mint a kedves visszaemlékezés fájó hangján megjegyzé, egyet sem lát azok közül, kik a ref. tanári testületnek 16 évvel ezelőtt, 1867-ben, Zilahon tartott értekezletében részt vettek. Találó vonásokkal ecseteié a tanügynek az 1867-ki kiegyezés óta történt nagy haladását; rövid történelmi visszatekintésével érdekesen festé az erdélyi ref. tanároknak azóta tanúsított magatartását és azokat az okokat, melyek a középiskolai törvénynek codificálását eddig meghiúsították. A középiskolák rendezését csakis egységes alapon tartja célravezetőnek, és hiszi, hogy a hozandó törvény éle nem fog, nem foghat, a ref. iskolák ellen irányulni, mert azok nemcsak a magyar államiságnak voltak hatalmas támaszai, hanem egyszersmind igyekeztek, és tudtak is, mindég a kor színvonalán állani. A lelkes éljenektől kisért igazgatói megnyitó beszéd a főgondnokéval egyetemben, Bod Károly udvarhelyi tanár indítványára, jegyzőkönyvbe iktattatni határoztatott. Ezek után a legfontosabb tárgyak előkészítése s ezek iránti véleményes jelentéstételre három bizottság küldetett ki, és pedig I. a népiskolai vallasi tananyag beosztására vonatkozó s az állandó igazg. tanácstól leküldött kézdi egyházmegyei felterjesztésre véleményadás végett: Szakacs Mózes elnöklete alatt Hegedűs István, Baczó Gábor, Benke István, Lénárd József és Bihari Imre; 2. az özvegy-árvai gyámalap pénztár állásának megvizsgálására : Páll Károly elnöklete alatt Geréb Márton, Benke István, Bod Károly, Vitus 1 ajos, Fogarassy Albert és Berényi János; 3. az iskolai gyűjtemények és tanszerek megvizsgálására s véleményes jelentéstételre : Dósa Dénes elnöklete alatt Szakács M., Páll K., Bod K., Bedőházi János, Bodor Domokos és Benke D., valamint a zilahi igazgatóság és gyűjtemény-felügyelők. Mivel a módszertani értekezleteken, könyvbirálatokon stb. kivül ez értekezletek egyik kidomborodó fő vonása az, hogy azon kollégiumnak, melynek körében a gyűlés tartatik, megalakulásától, illetve az előző helyi gyűlés óta lefolyt történetét is vázolni kell minden, azon iskolát közelről és távolról érdeklő kül- és belmozzanat dolgában : jelenben kivált tanulságos alkalmul szolgá't másnap (19-én) Berényi János zilahi tanvezető tanár által tartott felolvasás az iskola 16 éves legutóbbi történetéről, melyben az elöljáróságra, tanári testületre, tanügyi mozgalmakra, ujabb szervezetre, gyűjteményekre, statisztikára, jótéteményekre, önképzőkörre, pénzügyi viszonyokra és egyebekre vonatkozólag felsorolt adatok oly hű és tartalmas összeállításban voltak fejtegetve, hogy e nyomtatásban is megjelenő felolvasás méltán irányadóul vehető hasonló tárgy kidolgozásánál —A 2 ik napon a többi idő a bizottságok működésére hagyatott. 20-án, a gyűlés 3-ik és utolsó napján, a Nagy-E-nyedről bejelentett s szerzőikkel együtt elmaradt két értekezés hiányának kipótlására vállalkozott Fogarassy Albert] nagy-enyedi segédtanar, ki az ókori klasszikusok tanítására káros befolyással levő silány fordítások (milye-