Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-03-25 / 12. szám

egyetértést; mint legerősebb biztositékát munkáik sikerének s mint legbiztosabb eszközlőjét az egész egyházmegye kebelében megerősödött példány szer ii egyetértésnek. Azzal végzem tudósításomat, amivel kezdenem kellett volna, hogy a gyűlést mint rendesen templomban tartott istenitisztelet előzte meg, hol Thoroczkay dabolci lelkész az alkalomnak megfelelően, jeles beszédet mondott. Ezután Nagyiday Ferencz, világi tanácsbiró tágas termeiben gyűltünk össze, hol esperesünk buzgó imája után Várady Gábor gondnok hosszabb beszéddel nyitotta meg az ülést, mely általános tetszéssel fogadott beszédnek jegyzőkönyvbe iktatása elrendeltetett. A gyűlés utolsó tárgya a jegyzőkönyv hitelesítése volt, a melynek alkalmával nagy örömmel tapasztaltuk, hogy ugy egyházi, Ladányi Pál, Nagy Frigyes, mint világi Morvay Béla, ifj. Timár Pál jegyzőink kiváló buzgalmat és munkásságot fejlettek ki, amennyiben a rendkívül nagy halmaz munkaanyagot teljesen feldolgozták. Ezt megelőzőleg köszönet szavaztatott Verbőcz egyházának s a vendégszerető házigazdának Nagyiday Ferencnek a legszívélyesebb és fáradhatlan fogadásért, amelyben a nagyszámban egybegyűlt tagokat részeltették. r. I. A pápai ev. ref. egyházmegye közgyűlése, 1883. március 14—15. Fenti közgyűlés fontosabb határozatai következők : 1. Bejelentetett elnökileg, hogy a kebelbeli gyülekezetek presbyteriumai, a zsinati szabály, illetve törvény értelmében, kevés kivétellel megalakultak. A még megnem alakultak rövid, záros határidő alatt utasíttattak a szervezkedésre. 2. Az elnökség lemondván, utasíttattak a gyülekezetek, hogy esperes és s. gondnokra adandó szavazataikat f. év april i8-ra küldjék be 3. A lelkészi minősítésre nézve következő megállapodás történt: Negyedrendű egyházba palyázhat mindenki, ki lelkészségre van képesítve. Harmadrendű egyházba palyázhat : a) ki 3 évet rendes lelkészi szolgálatban tényleg már eltöltött, és az egyház kül- és belgondozása körül ellene kifogás soha sem tétetett, b) ki 3 évet ugyan még rendes szolgálatban nem töltött el, de kitűnő vagy jelesen van képesítve, c) Azon segédlelkészek, kik lelkészi oklevelükön kivül bizonyítványt mutatnak fel arról, hogy legalabb egy évi tanfolyamot egyetemen töltöttek. Másodrendű egyházba pályázhatnak azok : a) kik rendes lelkészi hivatalban már 5 évet szolgáltak ; b) kik rendes szolgálatban még csak 3 évet töltöttek ugyan, de kitűnő vagy jelesen képesítettek és az egy. haz kül- és belgondozása körül figyelemre méltó buzgalmat tanúsítottak, c) Lelkészi képesítettséggel biró tanárok. Első rendű egyházba pályázhatnak: a) Kik rendes leik. szolgálatban 8 évet töltöttek el és figyelmet érdemlő buzgalmat tanúsítottak az egyház kül- és belgondozásában, ha kitűnő vagy jeles képesítettséggel bírnak, b) kik kitűnő vagy jeles képesítettséggel nem birnak ugyan, de az egyházmegye, kerület bárminemű szolgálatában figyelmet érdemlő buzgalmat és ügyességet tanúsítottak c) Theologiai tanárok, vagy azon lelkészek, kik időnként tudományos irodalom terén bizonyos munkásságot tanúsítanak. 4. Az esperesi jelentés feltünteti, hogy egyházmegyénkben béke van. Építkezés történt 16000 forintig, különösen pedig N.-Piriten lelkészlak, Takácsin iskola építtetett 3000—3000 forintban, Csöglén pedig templom és toronytető több ezer forint erejéig. Táápon lelkész és tanitói lak 3000 forintig s így kisebb összegben még 14 helyen. Adakozás történt 3000 forint erejéig. Az adakozók között nevezetesebbek: Gr. Vallis Gyula, gróf Eszterházy Mór s özv. Nicsinger Sándorné Magtári tőke 4850 mérő rozs, buza és árpa. 5. Két végzett theologus u. m. Seregély Dezső és Csizmadia Lajos (jelenlegi senior) urak bocsáttattak ezután vizsgára a lelkészi tudományokból, kik is jeles osztályzatot nyervén, a pápai egyházban esperes ur által a lelkészi szent hivatal folytatására kibocsáttattak. 6. A zsinati törvények alapján 3 évre megválasztattak az egyházkerületre küldendő egyházmegyei képviselők is, Horváth Lajos jogakadémiai tanár és Barthalos István világiak, és Szekeres Mihály, Antal Károly egyhaziak személyében. Közli: Szekeres Mihály, egyházmegyei e. főjegyző. Válasz. A „Debreceni protestáns lap« 7-ik száma: »Nehány szó a krassó vidéki értekezlet emlékiratahoz® cimű cikkére mi is néhány szóval válaszolhatnánk, de miután ugy emlékiratunknak, mint annak védelmére szánt válaszunknak sokkal magasabb és távolabbi célja van : bár menynyire ohajtanók is a rövid feleletet, a magunk megértethetése és a közvélemény felvilágosítása végett kissé bővebb fejtegetésbe kell bocsátkoznunk, s a néhány szót nyomról-nyomra követve adjuk meg feleletünket. Ugy láttuk feltűnőnek találja cikkiró, hogy szerény körünkből távolabbra is tekintve szélesebb mezőt keresünk munkásságunk kifejtésére. Erre csak annyit jegyzünk meg, hogy a szorosabban lelkészi hivatalunk teendőihez tartozó tárgyak között ott van bizonyára egyhazkormányzatunk kérdése is, mely felett akár mint egyházmegyénk kormányzói testületéhez tartozók, vagy épen egyházkerületi gyűlésünk megbízott — tehát illetékes-tagja, —jog-és kötelességszerüleg is tanácskozhatunk. Legyen meggyőződve cikkiró, hogy nem hanyagoljuk mi el az itthoni hivatalos teendők kérdését sem, szinte IO éves lelkészi értekezleti körünk folytonosan gyakorlati lelkészi kérdések felett tanácskozik és cserél eszméket; és most midőn alkotmányos életünk uj aerája mintegy kiforrás alatt áll, saját egyházkerületünk, egyházmegyéink külső kormányzásának rendezését előbbvalónak tartjuk az elvont tudományok fejtegetésénél, ktilömben sem értük még el azt az időt, hogy p. o. hittani tételeket tűzzünk ki vita tárgyául, mert ugy járhatnánk mint ad i egyházmegye lelkészi értekezlete, melyen egy hittani fejtegetés olvastatván fel, annak tartalma általános tapssal fogadtatott, s bővebb megfontolás után jónak látták az ily munkatért ez egygyel bezárni, mert az orthodoxia féltékenyen táplált szelleme a legmodernebb köntösben talált fellépni. Elismeri cikkiró hogy: t

az emlékirat pontozatai között van egy pár komoly figyelemre méltó, tehát szélesebb kör vitájára is érdemes", de ezekről egész cikkében többet