Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1883-01-07 / 1. szám
dum, melylyel e lap utján volt alkalma már a magyar közönségnek is megismerkedni. Ennyi volt, a mit egész általánosságban mondani akartam. Jövő alkalommal ismertetni fogom a daruvári és brekinszkai egyházakat részletesen, körülményesen is, a megalapitási évtől fogva. Mig azonban ezt tenném, addig is felhívom a magyar közönség, különösen pedig a magyar ref. egyház figyelmét e két nyomorral küzdő egyházra s szegény magyer véreinkre, hitrokonainkra. Ezek legnagyobb része koldusbottal kezében, s tarisznyával nyakában hagyván el az édes haza határait, nincs olyan helyzetben, hogy támogathatná egyházunkat, mely pedig tamogatas nélkül romlásnak néz elibe. Hozzátok fordulunk hát édes magyar véreink, hallgassatok meg esedezéseinket, s ha még nem fáradtak el kezeitek az adakozasban, ügy segéljetek rajtunk, kik itt magunkra hagyatva állunk ! Adna Isten, hogy ne lenne egy magyar, ki meg ne könyezné sorsunkat, s ne lenne egy magyar protestáns is, ki meg ne hallgatna kérésünket, s meg ne hozná az Ur szent oltárára a maga csekély ajandokát! Már hét éve, hogy készülnek híveink a daruvári ref. templom alapkövének letételéhez, mar ott van a szép fundus Daruvár legszebb helyén, ott a sok kő, tégla, fa, melyet e szegény nép majdnem vért izzadva hordott össze ; de fájdalom, hiányzik a még szükséges 7000 frt. Legyen hat a sokat emlegetett Daruvár a nagyérdemu magyar közönségnek még egyszer figyelmébe ajanlva, s engedje az ég, hogy felépüljön abban még ez évben azon csinos góthstylban építendő ref. templom, mely ma még csak mint terv hever asztalomon, várva szebb jövőre, boldogabb időkre. Fáncsik János, lielv. hitv. lelkész. KÜLFÖLDVisszaemlékezés J. J. van Oosterzeere. Az elhunyt év sirja felett szeretünk megállani s mielőtt egészen behantolnank azt, vissza szeretünk gondolni azokra a mozzanatokra, mik rövid életéből kiemelkednek ; legyen bár fajó ez emlékezés, mégis visszavissza idézzük őket, jól esik, most már a resignatió érzésével elmerengenünk rajtok. Itt allva a letűnt év sírjánál, az én emlékezetemben, mikor összeszedem ez év történeteit, a külföldnek egy nagy alakja elevenül meg. Fájdalom ! hogy csak a képzelet önthet már belé életet; az a kedves, rokonszenves alak már a múlté, lelke s annak alkotásai a halhatatlanságé, tetemeit pedig az utrechti kicsiny sír födi. Hadd adjak vele foglalkozó gondolataimnak hangot; hadd tegye le a tanítvány szeretett tanárának sírjára a hálás emlékezés koszorúját s jöjjetek el velem ti is mindnyáján, kik egykor tanítványai voltatok j az elhunytnak és emlékezzünk együtt Oosterzeeről! A mult év julius 29-én egy az egész theologus világot mélyen sújtó hirt hozott a távíró Wiesbadenból, hogy Oosterzee d. e. 9V, órakor meghalt nyughatatlanul töltött éj és egy órai rövid szenvedés után. A hir közvetlenül ugyan csak Hollandiát sújtotta le, mely a nagy egyházi szónokot és a kiváló theologiai tanart vesztette el benne; de szomorúan érintett az minden theologust; — mert ki ne ismerte volna Oosterzee munkáit, ki csak felületesen is foglalkozott valaha a theologiával ? Hisz, a theologiai tudományoknak nem volt oly aga, melyet ne művelt volna s azokban ne lett volna a külföld előtt is elismert tekintély. >,Praktische Theologie*-ja a modern európai nyelveken kivül nemcsak svédre, de a japani nyelvre is le van fordítva s a német gazdag irodalom is sokszorosan és elismerőleg hivatkozik rá; vagy ott van a t Christelyke Dogmatiek"-ja, mely igazi bibliai vallasos melegséget lehel. Nyelvünkre is le van fordítva a Renan .Jézus élete* ellen irt polémiája. A buzgó keresztyén felszólalt, hogy mesterének alakját hogyan merik így megszentségtelenitni és vallásos lelke egész szent álntataval csüggve a nagy alapitón, megírja annak életét „Het leven van Jezus*-Ában (3. kötet), azzal az igazi pietistikus melegséggel, a melylyel egy hű tanítvány gondol mesterére, ki égből szállott alá, hogy megtanítson bennünket és hogy adja magát érettünk. Érzi az isteni kegyelem emez intézkedésének óriási horderejét, nagyságát, véghetetlenségét és kegyelettel őriz meg minden isteni vonást a menny küldöttének életéből. E müve szintén le van fordítva öt nyelvre. További munkái: »Theologie van het nieuwe Testament*, , Verhandeling over de Apostel geschiedenis* »Christologie van het Oude Test áment*. Azután a Lange „Bibelwerk«-jében a pásztori levelek a »Philemonhoz irt levél* és a »Jakab levele* felett irt commentarok ; majd kisebb gyakorlati magyarázatok a Dachsel bibliajaban. Doedessel együtt adta ki a s Jaarhoeken voor wetenschappelijke Theologie-t, ezekben folytatta hareat nagy ellenfelével a modern philosophus Opzoomerrel s ugyancsak ez ellen adta ki s Apologetische Zeitstimmen* című művét. A mig ezekben a spinozista bölcsész minden dogmát eltörölni akaró nézetei ellen küzd, mert nem elégszik meg csak annyival, mit Opzoomer meg akart tartani az egész keresztyén hit- és erkölcstanból, hogy ennyi a törvények és próféták egész summája : „szeresd a te uradat istenedet és szeresd felebarátodat" addig t Theopneustiká* -yában meg ama túlhajtott 17-ik századbeli dogmatikus irány ellen emeli fel szavát, melynek képviselője Dr. Kuyper, ki; Amsterdamban rectori székfoglaló beszédében „De hedendagsehe texteritiek"jében a supranaturalis mechanikus inspiratioi tan mellett nyilatkozott. Az inspiratio mellett Oosterzee a bibliai írók egyéniségének jogát is fenntartandónak mondja. Halála után néhány nappal hagyta el a sajtót » Wijsheyeerte van den Godesdienst* (Vallás bölcsészet) cimu műve. A szellemes író köréből hát csak a halál vehette ki a tollat és igy a tevékeny férfinak egy olyan iga/' élet jutott részébe, mely nem tudja, hogy mit tesz a halai előtt meghalni. Magasabb vágya lehet-e ennél 2*