Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-02-25 / 8. szám

BELFÖLD. Ez is egy elvi kérdés! A panszlávokat kivéve, mindenek igazán szívből örvendenek, hogy az ágostaiak az egyetemes egy házfelügyelő választatása kérdését, oly szerencsésen és tapintatosan oldották meg. Szükségtelen e közöröm okait részletezni: kivétel nélkül valamennyi lap hozta, s örömünkben is osztakoztak. Én ez alkalomból egy elvi kérdés felé akarom e lapok t. olvasó közönségének becses figyelmét terelni. Ez iránt is jó lesz tisztába jönni: mert a mi egyházunkban sok még az amabilis confusio, s a mennyi az egyházközség, csaknem annyi a szokás, egy némely kérdésben, hol még »sub judice lis est /' ! Szép dolog az, hogy: »differentia in adiaphoris non suffert unitatem fiáéig de szó,a mi szó, ezek a differentiák sok bajnak, sőt viszálkodásnak is lehetnek kútforrá- | sai s egyházunknak ezekre épen nincs szüksége: mert concordia res parvae crescunt etc. Tudni való, hogy az egyetemes szavazat bontó bizottság 24 szavazatot semmisített meg külömböző formahiány miatt: ezek közt egy főgymnaziumét is; még pedig azért, mivel a szavazatok egyenlősége ; mellett, az igazgató, miután előzetesen mint tanár szavazott, még egyszer szavazván mint elnök, a választást Péchy javára döntötte el. A bizottság Ítéletében, melyet hallgatva s igy helyeselve fogadtak minden lapok, meg kell nyugodni : mert országos tekintélyű jogtudósokból, s régi praktikus férfiakból állott, a kik ismervén a gyakorlatot, hivatva vannak, hogy a >votum Minervae" t interpretálják. Azonban mi protestánsok lévén, az infallibilitást el nem fogadjuk, legyen az személy vagy testület. Ennélfogva a más nézetüek ezen eljárás által, meggyőzve nem lévén, nem nyugodhatnak meg. En egyéni nézetemmel praeveniálni nem akarok: de föltartom magamnak, hogy a kérdéshez utólagosan szólhassak. Vannak nekünk jogtudósaink, régi kipróbált veteranusaink, kik tapasztalásból ismervén a gyakorlati életet és eljárást, elméleti és gyakorlati szempontból hivatva vannak, hogy a vitás kérdéseket eldöntsék. Kérem az ügy érdekében, kegyeskedjenek szólani e két kérdéshez : 1. Mi tulajdonkép a »votum Minervae,' s hogyan értelmezendő ? 2. Lehet-e hivatalos jellegű testületek elnökeinek kettős szavazata: még pedig külön mint testületi tagnak, s külön mint elnöknek ? Föl van vetve a kérdés, én tisztában vagyok iránta; de sokan ellenkező nézetben vannak: méltóztassék hozzá szólani és ez elvi kérdést tisztába hozni ! Felvidéki. KÜLFÖLD A holland népiskolai szervezel. Az 1878. aug. 17-iki közoktatási törvény. E becses lapok mult 1882. évi 50—52. számaiban volt szerencsém a holland népiskolai törvényhozás történetét rövid vázlatban megismertetni, most engedjék meg, hogy hadd adjam ama közleményeim kiegészitéseül a jelen iskolai szervezetet a legújabb, 1878. aug. 17-iki, közoktatási törvény alapján, melynek intézkedései 1881. jun. l-jével léptek életbe. Azon pontjai pedig, melyek az iskolai épületek uj berendezésére vonatkoznak, még •csak 1884-ben válnak kötelezőkké. A törvény a népiskolai oktatás meghatározásával kezdődik s azt a következő tantárgyakban állapítja meg : a) olvasás, b) írás, c) számolás, d) a mértan, e) a holland nyelv-, f) a földrajz, g) a történet, h) a természetrajz elemei és i) ének. Ez a minimum. Ezenkívül taníttathatnak a női kézi munkák, az élőnyelvek közül a francia, az angol s a német nyelv elemei, a világtörténet vázlatosan, a szabadkézi rajz, a gazdászat elemei és a testgyakorlat. Az iskolák államiak és felekezetiek. Állami iskolák mindazok, melyeket valamely község, mint az államtest egy része, valamely provincia vagy az összállam állíttat és tart fenn külön, vagy közösen; a többiek mind magán• vagy felekezeti iskolák. Ezeket is támogathatja ugyan a községi vagy provinciális hatóság önmaguk között megáliapitott feltételek szerint; de ez esetben felekezeti külömbség nélkül járhatnak abba a gyermekek. (1. 2. art.) Minden községben legyen a lakosság számának s szükségeinek megfelelő számú iskola. A kisebb szomszédos községek tekintettel az iSor. jun. 29-iki törvényre egyesülhetnek s közösen tarthatnak iskolát. Ezeknek a szükséghez képest való szaporítása csak a parlament s a király beleegyeztével történhetik. Kimondja, hogy a mennyire csak lehet ismétlő iskolákat is kell állítni azok számára, kik az elemi oktatást már elvégezték. Ez iskolák kiterjeszkedhetnek azokra a tárgyakra is, melyek a rendes tanfolyamban nem taníttathattak. A tanítás idejét, a szünidőket, a tanrendet, a használandó könyveket az iskola igazgatója, vagy ha a szabályzat egyszerre több iskolára is kiterjed, ez iskolák igazgatói, a polgármester, a községi tanács és a kerületi tanfelügyelő állapítják meg együttesen. Eltérések esetén a belügyminister rendelkezik, ennek tárcájához tartozván az iskolaügy. A rendes tanítási időn belől történjék a vallástanítás is, mit felekezeti katecheták eszközölnek. Ez órákra tekintettel kell lenni a tanrend szerkesztésénél. (4. 5. art.) A tanfelügyelők 1867-ben tartott ülésén azt az óhajt fejezték ki többen, hogy nagyon kívánatos volna, ha a tantermekben minden egyes gyermekre legalább 7°LJ centm. tér és 3 köbmét. levegő számíttatnék; de