Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-02-25 / 8. szám

A vadházasságokról. A Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 6-ik számának „Különfélék" rovatában azt olvasom, hogy Illek Vince újpesti plébánus ur ugy segitett az ott elszaporodott vadházasságok baján, hogy kihirdette, miszerint mindazokat, kik vadházasságban élnek, ingyen fogja összeesket ni s gyermekeiket ekép törvényesíteni (!!) s ime egy hónap alatt több mint 30 pár jelentkezett nála esketés végett. Ezen esetet aztán a napi lapok felkapták, s mint csalhatatlan szert ajánlják a vadházasságok ellen ! A vadházasságok az erkölcsök sülyedésének, a családi élet lazulásának jelei; és pedig egyaránt szaporodnak nemcsak Budapest környékén, a főváros közelében, hanem az ország legszélső határain is. Erdélyben is felszólaltak ellene megyei hatóságok. Baranyamegye érdemdús alispánja is szigorú rendeletet bocsátott ki a vadházasságok ellen; sőt az országgyűlésen is elodázták már — ámbár nem hisszük, hogy folyvást kitérjenek e kérdés elől, dönteniök kell ez ügyben valahára, mert az egész ország közvéleménye fel van zúdulva ez elharapódzott családi rákfene ellen; — mert hiszen tisztességes szülék, hogy merjék férjhez adni gondosan nevelt jó leányukat, ha ki van téve annak, hogy egy idő múlva a férj okot keres, hogy elverhesse, s helyébe fészkébe tán a szobaleányt, vagy valami kóbor emancipált hölgyet ültessen, s a szülék szemefénye pedig testben-lélekben és vagyonilag tönkretéve térjen vissza a szülei házhoz, vagy legtöbb esetben ki a nagy világba elzülleni!! . . gondolatnak is borzasztó; pedig az ily jelenetek mindennapiak, és pedig azért mindennapiak, mert a törvény elnézi, hallgatva beleegyez, sőt a községi jegyzők már polgári házasságnak nevezik az ágyasságot, és szerződéseket irnak a vadfeleknek, ho gy némileg törvényesítve is legyen a fertelem! Az bizony igen egyszerű módja volna a vadházasságok eltörlésének, hogy megesketnök a feleket ingyen, ha csak abból állana; törvényesitenők a törvénytelen gyermekeket is, ha egy holtomiglan-holtodiglan elmondása minden családi szenyet letörülhetne az ártatlan gyermekek homlokáról. Csak az a kis hiba van a kréta körül, hogy vadházasságra nem nőtlen ilju és hajadon leány szokott vetemedni, hanem rendesen olyanok, akik már valahol valakivel megesküdtek és ott hagyták a törvényes társat. Majd minden vadházasságnál ugy áll a dolog, hogy az egyik fél már nem szabad, száz közül egy eset van csak, hogy mind a két fél szabad és összeeskethető legyen; ha aztán az olyat össze találnánk eskettetni, majd lenne az eskető papnak hadd el hadd a bigamiáért ! Igy áll a dolog a törvénytelen gyermekek törvényesitésével is. Az anyakönyvbe a pap tartozik nagy felelősség terhe alatt beirni a gyermek törvényes vagy törvénytelen voltát, s ha a nő már valakinek neje, ha nem laknak is együtt, tartozik a pap a kakukfiakat az esküdött férj nevére beirni, (ami ugyan elég absurdum !) de még ha a vadfelek senkivel nincsenek is megesküdve: a törvénytelen gyermek, a ki a házasságkötés előtt született törvénytelen marad — mert ugy van beirva — s az anyakönyvből ki nem törölhető, s csak megyei hatóság közbejöttével, esküvő után, még pedig nagy utánjárással, s mind ennek dacára a közvélemény mégis csak törvénytelennek bélyegzi az ilyeneket, ha utólag törvényesítve vannak is Azt a csekély stólát — ha csak az volna az akadály — bizony elengednők magunk is, de én még sohasem láttam olyan vadházasokat, a kik összeeskethetők lettek volna ; ha legény és leány nemzenek magzatot, azok vagy törvényesen egybekerülnek, vagy a csábító elhagyja az elcsábított szerencsétlent; csak ott áll elő a vadhazasság, hol a törvényes egybekelés akadályba ütközik. Az az orvosság, melyet ezen becses lap ajánl, t. i. az ujoncozási törvény revíziója és a tényleges szolgálat idejének leszállitcisa nem sokat használna, hiszen Baranyamegyében a mi hadkötelezett ifjaink, már 18 éves korukban, tehát az újoncozás előtt, rendesen megnősülnek, s a hadi szolgálat se oly nagyon hosszú, sőt a lovasság kiképzésére talán rövid is, a pauperismus terjedése pedig olyan baj, melyet hoztak az ujabb kor intézményei, gyárak, vasutak, telekkönyvek stb. s ezt gátolni aligha áll hatalmában bárminémű kormánynak, szegény ember volt, van és lesz mindörökké, de abból nem következik, hogy annak vadházasságban is kell élnie !