Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-02-18 / 7. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és K1ADÓ-H1 V AT A L : IX. ker. Kinizsy-utca 29. sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt ÖO kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Teljes számio.példái^^oü^l^a-l mindig szolg'áltLatia.aal^.^pB A Krassó-vidéki ev. ref. lelkészi értekezlet emlékirata a tiszántúli ref. egyházkerület egyházmegyéihez. A kormányzó hatalom központosítása önké­nyes uralomra vezet. Az önkény gyakorlása az emberi szabad­ságszeretetnek legnagyobb megtagadása. Az evangyéliom szerint reformált keresztyén egyház a szabadságnak nem csak bölcsője, hanem anyja is, ennek kebelén az önkény helyet nem találhat, táplálékot nem nyer. Egyházi életünk terén napról-napra gyakrab­ban kezdenek oly jelenségek feltünedezni, melyek a kormányzó hatalom központosítását célozzák, hogy ne mondjuk, az Önkénykedéssel határosak. Ezen és hasonló eljárások ellen tiltakozó szavun­kat felemelni, lelkünk aggodalmának kifejezést adni, egyházalkotmányunk bástyáit első sorban feleink ellen megvédeni szent kötelességünknek tartjuk. Nem tudunk először megnyugodni azon, bár régi gyakorlatra is alapított jogi tényen, hogy az esperesek és egyházmegyei gondnokok megvá­lasztatásuk alkalmával egyházkerületi gyűlésen teszik le a hivatalos esküt, melyről ujabb zsinati törvényeinkben említés sem tétetik. Szerintünk mindkettő az egyházmegye első tisztviselője lé­vén, mint ilyen legilletékesebben csak az őt meg­választó egyházmegye szine előtt teheti azt le. Igaz, hogy mindkét hivatal képviselője egyszers­mind tagja az egyházkerületi gyűlésnek, de nem hivatalnoka. Az egyházmegye szine előtt letett esküben azok működésének sokkal nagyobb biz­tositékát fogjuk mi reményleni egyházmegyei jog­körünk megőrzésére nézve. Ki akarjuk kerliltetni azon lehető eseteket, hogy az egyházkerületi gyű­lés szine előtt felesketett egyházmegyei elnökök saját egyházmegyéjük érdeke és jogi állása koc­káztatásával az egyházkerület fennhatósága előtt minden körülmények között vak engedelmesség­gel meghajoljanak. Továbbá a közel múltban kiáltó bizonyíté­kát látjuk annak, hogy az egyházkerületi gyűlés egyes egyházmegyének jogkörét tekintetbe sem véve, kegyelmet osztogat ott, hol a kegyelem egyes embernek hízeleghet, azt boldogíthatja, de egy népes egyházat, sőt egy egész egyházmegyét demoralizálhat. Nem akarunk az eset taglalásába mélyen ereszkedni, ismerjük mindnyájan ; azonban tiltakoznunk kell hasonló oly esetek ismétlése el­len, melyeknél az egyházkerületi gyűlés egyes érdeklett és saját viszonyait legjobban ismerő egyházmegyei hatóság mellőzésével bármily ter­mészetű ügyben határozatot vagy ítéletet hoz. Százados kapocs van a tiszántúli ref. egy­házkerület és Debrecen között. E kapcsot szülte a szükség s a bizalom; egymásra voltunk utalva. De a szükség és bizalom kapcsát Debrecen lassan­ként az egyházkerület hatáskörét megszorító bi­lincscsé akarja kovácsolni. Főiskolánk mint kö­zös kincsünk érdeke sokszor nem hagyta még a mélyen érzett jogsérelem panasz szavát sem ki­fakadni. És Debrecen a helyett, hogy az egyház­kerületet kétségtelenül megillető hatáskörnek időn­ként nagyobb tért engedett volna, inkább saját fennhatóságát igyekezett aránytalanul nagymérvű hatalom és befolyás növelésével szélesbiteni. Ott a példa az egyházkerület főiskolájának mind szellemi, mind anyagi kormányzásában. A főiskola 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom