Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-05-07 / 19. szám
IRODALOM. Értesítés. Tőlem nem függő akadalyok miatt, egyházi dolgozataim sajtó alá nem adathattak ; most azonban már szerencsés vagyok megrendelőimnek becses tudomásukra juttatni, miszerint „Magyar prot. egyházi szónoklatok" című egyházi beszédeim III. IV. füzete rövid időn szét fog küldetni; mely ideig az előjegyzések még mindig elfogadtatnak Ferenci B. könyvkiadó urnái Miskolcon. Jelen értesítésem közlésére tisztelettel kérem mindazon hazai lapok t. c. szerkesztőit, a kik szívesek voltak kiadóm előfizetési fölhívásáról megemlékezni. Gryöngyösy Sámuel, tisza-nánai ref. lelkész. Kókai Lajos bizományában épen most jelent meg : Ágnes asszony, Arany Jánostól. Értekezés, írta Thewrewk Árpád. — Ágnes asszonyt kritikusaink ártatlannak, képzőművészeink cinkosnak tüntetik föl. Jelen füzet tudós szerzője éleselműleg boncolja e ballada minden porcikáját, s ízről-ízre bebizonyítja, hogy festőink jobban megértették e ballada eszméjét, mint a kritikusok. Szerinte »Ágnes asszony4 egy szép asszony története, ki férjéhez hűtlen, szeretőt tart, mi köztudomásu a faluban. A szomszédasszonyok alighogy meglátják a véres lepedőt mosó Ágnest, azonnal categorice férjéüek hollétét kérdik, mert a legcsekélyebb jel, egy vérfolt, föltámasztja bennök a gyanút, hogy Ágnes a férjét lab alól eltette: Összefutnak a szomszédnők : Ágnes asszony, hol a férjed ? Csillagom, hisz ott benn alszik ! Ne menjünk be, mert fölébred. Thewrewk úr szerint, Ágnes asszony szeretője legényember s a szép asszony azért kivanja sze retője halálát, hogy mi se akadalyozza a szeretőjével való egybekelését. Unszolja szeretőjét, hogy ölje meg férjét. Szeretője hajt a szóra, s Ágnes asszony néma tanuja a gyilkosságnak : csak egy szavaba kerül és férje fölébred, s a bűnös merénylet meghiusul ? (Qui tacet, consentit.) Hogy a véres lepedő közös bűntényöknek árulója ne lehessen, Ágnes asszony a patakhoz siet vele, hogy kimossa. A gaztett mégis napfényre kerül. Jön a hajdú, viszi az asszonyt s szeretőjét a tömlöcbe. A gyilkost kivégzik, az aszonyra mint bűntársra szintén kimondják a legnagyobb ítéletet, de visszavonják ; ennek oka azonban nem abban rejlik, mintha Ágnes aszonynak az ítélet kihirdetése után netalán ártatlansága derült volna ki, hanem mert a bölcs törvényszék észreveszi rajta, hogy , megbomlott !s E szerint istenitélet előzte meg a bírákat a büntetésben: Isten verte meg a bűnös asszonyt azzal, hogy elvette az eszét. E borzasztó katastropha után, mint szerzőnk igen helyesen megjegyzi, a birak különleges büntetésének nincs többé értelme, nincsen célja, mert mit is büntetnek rajta, őrülten t! Hogy maga az Isten bünteti a balladaban Ágnest, e tény a kritikusok eddigi felfogásának legnagyobb veresége. Emberek tévedhetnek s ártatlanokat is elitélhetnek: de az, ki maga az igazság, nem tévedhet s ártatlant nem büntethet soha. Látnivaló, hogy Thewrewk úr szerint a balladának az. az alapeszméje, hogy a bun önmagaban hordozza a bűnhődés magvat, s ez nem engedi meg azt, hogy Ágnest a gyilkosságban artatlannak képzeljük. A ballada eddigi magyarázóinak tehát minden abbeli törekvése, hogy Ágnest erkölcsileg magasabbá, ártatlanná, férjének halaiában öntudatosan nem részessé tehessék : Arany ezen legnagyobb balladai alkotásanak alapeszméjét tamadja meg, s nem lévén egy ^artatlan4 Ágnesnek rettentő bűnhődése igazplva, a balladának erkölcsi alapját rendíti meg. Ahol büntetés van, ott a költői igazságszolgáltatásból folyólag, okvetlenül bűnt kell föltételeznünk. Mivel pedig Ágnes asszony I iszonyúan bűnhődik, neki csakugyan rettentő bűnösnek kell lennie. Mert hiszen ha nem bűnös, ha ártatlan, hogyan követheti büntetlenségét, ártatlanságát büntetés, s épen az »igaz biró Isten« részéről ? E mély psychologiai megfigyelő tehetséggel, alapos kritikai boncolással írt füzetet, kellemes és tanulságos olvasmány gyanánt, ajánljuk olvasóközönségünk figyelmébe. Ára 30 kr. Iíj. Nagel Ottó kiadásában Budapesten megjelent. Onügyvéd, vagyis gyakorlati útmutatás jogügyletek elintézésére, okiratok s beadványok szerkesztésére. A legújabb törvények alapjan 350 iromány-példával felvilágosítva. Bírák, ügyvédek jegyzők és felek használatára irta Knorr Alajos, köz- és váltó ügyvéd, a bpesti kir. ítélőtábla bírája. 3-ik, újra átdolgozott kiadás. I. füzet, ára ! 30 kr. KÜ LÖN FÉLÉK. * Személyi hirek. Horváth Mihály, a mezőfóldi 1 ref. egyházmegye érdemekben megőszült esperese, aggkora és azzal járó gyöngesége miatt hivataláról lemon: dott. Mint a Eehérv. Híradó értesül, e díszes állomásra a székesfehérvári ref. lelkész Tatay Imre is ki van szemelve. Igen örülnénk megválasztásán, mert benne az egyházmegye buzgó, értelmes és erélyes főt nyerne. — A kézdivásárhelyí ref. egyház főgondnoka, Jancsó Mózes, m. hó 20-án ez állásáról lemondván, 23-án tiszteletbeli főgondnokká, helyébe ugyanekkor valóságos főgondnokká Molnár Józsiás polgár választatott. — Tóth Albert tornyosnémeti ref. lelkész az abauji egyházmegye alsó- és felső-cécei gyülekezetének lelkészévé egyhangúlag megválasztatott. — A mezőföldi ref. egyházmegye segédgondnokává Bóné Géza fehérmegyei alispán, cs. és k. kamarás választatott meg. Ünnepélyes beigtatása az egyház hagyományos szokásainak megtartása mellett, apr. 26-án ment végbe, mely alkalommal a megtisztelt férfiú emelkedett szellemű iránybeszédet tartott. * A sárospataki ref. főiskolai énekkar bizottmánya szives tudomására hozza az énekkar valamennyi volt tagjainak, hogy a 100 éves jubileumra irandó alkalmi óda pályázati határidejét junius hó r. napjáig meghoszszabbitja, illetőleg újból kitűzi. A pályamunkák idegen kézzel írva a szerző nevét, lakását és utolsó postát rejtő jeligés levéllel ellátva a fentirt határidőig az énekkar elnökéhez küldendők. Az énekkar nevében Hallgató János, I kargl nö k. .
