Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-30 / 31. szám

elragadta a hallgatóságot ; ezután szép magyar szónoklatot mondott, melyre a főpásztor magyar és tót nyelven felelt, itt is kiemelvén a magyar nyelv tanulásának kötelező voltát. De be is látják ezt maguk a hívek is, mert mindenik jól beszéli hazai nyelvünket. Istenitisztelet alatt, Fabinyi ker. felügyelő úr, ki betegsége miatt meg nem jelenhetett, távirati uton mentette ki elmaradasát. Ezután következett a búcsúzás. Láng Adolf főesperes köszönetet mondott a főpásztornak hű fáradozásaiért, melylyel az esperesség canonica visitátióját befejezte, mire ő mondott köszönetet a felügyelőnek, esperesnek és jegyzőnek támogatásukért. A paplak két szobájában gazdag ebédre volt teritve. A jó hangulatot emelték ugy a haziak előzékenysége, mint a pohárköszöntők. Éltetve voltak s másokat is éltettek : a főpásztor, a főesperes, Földváry Mihály, ki ide ifjabbik fiát elhozta adjutánsul, a mint Fóthon idősb fia szintén az ő oldala mellett tanulta az egyházigazgatás nemes mesterségét ; Bossányi László, ifj. gróf Keglevics Béla, Moravcsik Mihály, Jezsovits Pal és Kolbenhayer Soma lelkészek, Kapczy Vilmos szolgabíró, mint testimonium legale, Marossy Károly, Zvarinyi és Dubovszky lelkészek és Bachat Dániel fővárosi esperes. A lakomán résztvett 3 papné, köztük az elhunyt érdemes lelkész özvegye, Melna Mihályné szül. Sárkány Apollónia asszony, ki az egyház java előmozdításán tehetsége szerint most is faradozik. Ezután elszéledtünk, ki jobbra, ki" balra, mindenki rég nem látott családjához. Melczer Gyula, esp. főjegyző. A brassóvidéki ág. ev. egyházmegye 10 magyar községénél: egyházi elszakadási s magyar esperesség alkotási ügyéről az erdélyi ág. hitv. ev. egyházi főtanács fölterjesztése. Viszonzásul e lap 11—13. számaiban közlött kiadványokra. IV. B) Hátratétel az egyházi kormányzatban. »A panaszló magyar egyházak tényleg megfosztva vannak egyházhatósági jogaik s jelesen önkormányzati befolyásuk gyakorolhatasató!.« »Igy tény az, hogy az erdélyi agostai hitv. egyházkerületben 20.000 magyar protestáns az önkormányzat jogából is teljesen ki van szorítva. Igy, egyházaik anyagi és szellemi kormányzatában nemcsak nyomatékos, de még kisebbségi szavazatot sem érvényesíthetvén, nem lephet meg, hogy érdekeik elhanyagoltainak s ők minden ponton hátraszoríttatnak4

. A tények, amelyekre Nagyméltósagod biztosa fönnebbi állítások bebizonyitasa végett hivatkozik, ezek: hogy Brassóban megyei esperesnek, megyei seniornak, megyei gondnoknak vagy a megyei consistorium világi tagjának soha magyar nem választatott; hogy a megyei consistorium utóbbi ujjavalasztasakor még az eddigi magyar nemzetiségű egyházi ülnökök sem lettek újra megválasztva ; hogy a megyei házassági törvényszékben egyetlen egy magyar pap űl; hogy az egyházi főtanácsba, az országos egyházi gyűlésbe, a házassági főtörvényszékbe soha sem választatott valaki a tiz magyar községből. Magok a kérelmesek Nagyméltóságodhoz benyújtott folyamodványukban emiitik, mikép rájuk nézve sértő lett volna az egyház törvényhozó testületében képviselve nem lenni s ennélfogva kénytelennek lenni oly törvények előtt meghajolni, melyeknek létrehozására semmi befolyást nem gyakorolhattak. Más helyen és pedig mint beadványuk döntő közvetlen okat emiitik kérelmesek azon fonnebbi tényt, hogy a brassói megyei consistorium utolsó megújításakor oda egy magyar sem választatott be. Országos egyházunknak presbyterialis-synodalis alkotmánya az egyházi élet súlypontját, — mint már fenn megjelölni bátorkodtunk, — a közigazgatás és önkormányzat, minden egyházi jogok és kötelességek súlypontját az egyes egyházközségbe fekteti. Ebben alakul a hívek legszabadabb választása utján az egyházi kormányzat első és legjelentősebb fokozata, a községi képviselet és a presbyterium ; ezek intézik és igazgatják az átalános törvényeken belől a községnek minden külön ügyeit önállólag; az ő szabad valasztasukból az egyházi kormányzat további tagozata fejlődik ki ; semmi sem valhat a megyei község képviseletében hatarozattá, semmi sem az országos egyházban általánosan érvényes egyházi lörvénynyé, a nélkül, hogy előbb az országos egyház mindenik presbyteriumának a legkiterjedtebb alkalom ne nyújtatott volna, véleményét és óhajtásait a nékie pontosan tudtul adott tárgy iránt döntő helyen érvényesíteni. Minthogy pedig az egyhá/.i kormányzatnak ezen első és legjelentékenyebb fokozata, a községi képviselet és presbyterium, az országos egyháznak magyar ugy, mint minden más egyházközségeiben is a község legszabadabb választásából fejlődik ki: már ebből kifolyólag azon állítás kiterjedése, hogy a brassói magyar községek tényleg annak lehetőségétől elütvék, hogy egyházhatósági jogaikat és névszerint az önkormányzatra való befolyásukat gyakorolják, hogy az önkormányzat jogáról teljesen leszoríttattak és ügyeikre még egy kisebbségi szavazat befolyását sem érvényesíthetnék; és szintúgy azon allitas terjedelme, hogy őket az egyházi törvények létesítésében befolyás nem illetné, — igen lényegesen megszorítandó és helyreigazítandó. Ehez járul még, hogy Zajzon vagy Pürkerec egyházközsége az egész megyét képviselő megyegyűlésben épen annyi szavazatjoggal biró küldöttek által van képviselve, mint Brassó város egyházközsége vagy bármely más egyházközség, és hogy tehát mindenik magyar egyházközség minden határozatra, a megyegyűlés minden választására, következőleg a megyei consistoriumba, a megyei házassági törvényszékbe vagy az országos egyházi gyűlésbe való minden választásra épen ugyanazon befolyást képes gyakorolni, mint bármely más egyházközség. Miben áll tehát az allitólagos jogegyenlőtlenség és elnyomás ? Állítólag abban áll, hogy a brassói megyei és az országos egyház hatóságaiba a brassói magyar egyházközségekből tagok nem, vagy nem elegendő szamban választatnak. Az országos egyház hatóságaiba való beválasztás elmaradasa iránti panasz csakugyan nem lehet komolyan értve. Az országos egyház 269 egyházközségéből, névszerint a falusiakból, hanyan dicsekedhetnek azzal, hogy keblökből valaha a kevés tagokat számitó főegyházi tanácsba vagy a házassagi főtörvényszékbe tagok választattak volna ? És hogy az egyetemi egyházi gyűlésben a brassói magyar községekből soha sem ült egy képviselő — mert egy más magyar községből volt eset reá, — onnan ered, hogy mindenik megye oda csak két kép-