Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-01 / 1. szám

nagy fejedelem neve. Dallama, néhány hang hijján ugyanaz. 22. (23.) „Az ur isten nekem édes táplálóm4 , itt nincs szerző, s csaknem szórói-szóra ugyanaz. Ugyan- i ezen zsoltárt még így is megírta Illyés : Az ur énnékem őriző pásztorom : Azért semmiben meg nem fogyatkozom. Gyönyörű mezőn engemet ő éltet Megelégités folyó vize mellett, Megnyugasztalja lelkem szent nevében ; És vezérel engem igaz ösvényében. Ha árnyékában balálnak járok is ; Nem félek semmit a setét völgyben is : Mert mindenütt te jelen vagy én velem. Veszsződ és pálcád megvigasztal engem. Es nékem az én ellenségem ellen, Készítesz asztalt, eledelt ádsz bőven. Az én fejemet megkened olajjal ; És engemet itatsz jeles pohároddal. Irgalmasságod engem környül vészen, És követ engem tellyes életemben. Az ur énnekem megengedi szépen. Házába lakjam hosszú ideiglen. Dallama, csak pár hang külömbséggel, a Goudi­mélé. Lám, igy már aztán könynyen lehet pápista magyar zsoltárt irni ! 25. (26 ) Mikor Dávid vala keserűségben. Nagyszerű elferdités, hogy a „Michael* ki ne jöjjön 27. (28.) Hasonlókép „Michael * 29. (30.) Dávid prófétának imádkozásából (Desz­kásé), a két első vers ugyanaz. 30. (31.) A két első vers ugyanaz. 31. (32.) A dogmatizálásnak méltó példája ez a zsoltár. Sztárai igy irja: 1. Sok emberek vágynák e széles világon, kik tévelygésben vágynák, Az ur isten előtt az ő érdemekben igazulni akarnak: Mert az idvességről, és a boldogságról ingyen semmit se tudnak . Evangyéliomnak azért helyt nem adnak, sőt ellene állanak. 2. Tanuljuk meg azért Dávid prófétától, mint megigazúljanak; Istennek átkából, és nagy haragjából, megszabaduljanak, Isten kegyelmébe, színe elejébe Krisztus által jussanak Örökül örökké a nagy boldogságban, hogy ők vígadhassanak. Illyés igy irja : 1. Sok emberek vannak ez árnyék világon, kik tévelygésben vannak ; ! Semmit érdeminknek Krisztus érdeméből ők nem tulajdonitnak, Jó cselekedetből semmi igazalást ismérni nem akarnak ; Evangéliumnak s az apostoloknak azért ellene mondnak. 2. Dávid prófétából bizonyságot (hogy már) eléhozni akarnak.*) Noha semmit isten olly érdemek ellen soha nem találhatnak ? Melyek igaztílást Krisztus érdemiből ő híveinek adnak. Kik cselekedetből és nemcsak az hitből igazúlást találnak. Ugyané zsoltárból „Boldog az olyan ember e világon* csaknem egészen ugyanaz. 33. (34.) Mindenkoron áldom az én uramat, Mi­chael Starinus faciebat. Az első vers ugyanegy, a többi elforgatva. 35. (36.) Sok nyilván való bizonyságokkal, Sztárai, az első vers ugyanaz, a többi elferdítve. 36. (37.) Megnyomorult szegény keresztyén ember, Sztárai ; itt űgy : Nyomorúság szenvedő hív keresztyén (és nem keresztény.) 41. (42.) Mint a szép híves patakra, szórói-szóra a Szenei Molnár Albert zsoltára. Dallama a Cant. Cath. 105. lapjan. Tehát Ivánka Sámuel ne haragudjék any­nyira e zsoltárra a második sora egy szavának feleért. Nagyon szép ez ; lám a pápista atyafiak milyen régen, még a XVII. század végén megszerették. 42. (43.) Lásd meg uram én ügyemet, már az első és második verse is elferdítve, mert Tholnai Bálintot el kellett fedni 45. (46.) Mikor a Sennachérib a Jerusálemet, három első verse ugyanaz. De itt jön a csudálatos dolog. Ugyanezen zsoltárból itt van az „Erős várunk nekünk az isten*, a Luther éneke, Dávid Ferenc forditásában, mind a négy versével szórói-szóra, ugyancsak a Luther dallamán néhol melismákkal megrakva. Ez már mégis csak nagy sor. Bizon> osan jámbor Illyés István uram nem hitte el a Pázmán Péter ama prédikációját, mely­ben az foglaltatik, hogy Luther édes anyja halála órá­ján megvallotta, miszerint Márton fiának fogantatása­kor „az ördöggel bagzott*, különben ezt az ördögi szüle­ményt nem vette volna be a „Soltári Énekek* közé. 46. (47 ) A két első verse ugyanegy, a többi is kevés eltéréssel, végén néhány vers ismét ugyanaz. Dallama: „Adjunk halát az urnák, mert érdemli,* ez pedig tudjuk, hogy husszita dallam, meg is irtam már, ki és mikor vette at. 49- (50.) Hogy panaszkodik, első és néhány verse ugyanaz. 50. (51.) Ur isten irgalmazz nékem (versfőkből: Venia), ugyanaz, csakhogy egy vers: „Dicsértessél atya isten, fiu és szent lélek ur isten* hozzá van toldva. Ilyen toldás sok zsoltárnál található. Azon zsoltárból: a Hartyáni Imre éneke, ugyanaz. Azon zsoltárból: „Ne szállj perbe én velem*, a Pécseli Király Imre éneke, ugyanazon dallamon, melyen mi ma is énekeljük. (Es Üt helyre kell igazitanom, hogy nem két, hanem három régi magyar zsoltár van ma is használatban.) Hogy mi­ért irtam Pécselit és nem Péczelit, rövid időn elmondan­dóm, addig is csak annyit, hogy a Pécseli a helyes név. 51. (52.) Dávid Doeg gonoszságát, első, második s még több versei ugyanazok. 53. (54.) Ur isten kérünk, egy és ugyanaz. 54. (55.) Mikoron Dávid nagy bánatában, Kecske­méti Végh Mihályé, a két első versén kívül még több is egyez. (Vége következik.) Kálmán Farkas. *) Látszik, h >gy Sztárai ellen disputál K. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom