Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-01 / 1. szám

KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. A marseillei egyetemes zsinat. Lapunk egy barátja, ki a franciaországi protestánsokkal folytonos összeköttetésben áll, közli velünk a következőket: A mi debreceni zsinatunkkal csaknem egyidejűleg tárták francia hitrokonaink is legutolsó egyetemes zsinatjokat, mely több, mint két száz év múlva követte a megelőzőt. E nagy zsinat f. é. okt. 17—26. napjain tartatott s üléseit épen úgy, mint a debrecenieket, higgadtság és békülékeny hangúlat jellemezte. Ez a zsinat is képviseleti alapon ült össze, s teljességét csak az csonkította, hogy néhány valasztó kerület (circonscription) tartózkodó állást foglalván el, nem küldé be képviselőit. A főtárgy itt is a szervezkedés volt (l'organisation réguliére des synodes officieux). Az érett megfontolással készült alkotmányjavaslat egyhangú elfogadásra talált. Második tárgy a zsinati pénztár (domestica) rendezése volt. E pénztar főforrasa a hívek áldozatkészsége s első célja közelebb, hogy a roszúl díjazott lelkészek fizetéseit javitsa évi általanyokkal. Harmadik tárgy volt az üresedésben levő kisebb lelkészi állomások betöltése. Több, mint ötven ilyen üresedést számlált össze a zsinat s elhatározta, hogy azokat egyelőre lelkészjelöltekkel tölti be, kiket megkülönböztetésül evangélistáknak nevez. A többi, még teljesen meg nem érlelt egyházi kérdést bővebb tanulmányozás végett a partialis synodusokhoz kivánta a zsinat útasitani. Az iskolaügyet illetőleg elfogadta ugyan a zsinat elvben a nyilvános iskolák laicisalását; minthogy azonban a kálvinisták nagy kisebbségük miatt érzékeny veszteségeknek vannak ez iskolák által kitéve, a zsinat felhívta az egyes egyházakat és az elemi iskolapártoló egyesületeket, hogy, a mennyire lehet, kettőztessék meg erőfeszítéseiket s tartsák meg felekezetiekűl az elemi iskoláikat mindenütt, a hol a tapasztalás ezt szükségesnek mutaja. A hittanhallgatók fegyverviselési kötelességét illetőleg azzal a kérésr.el fordult a zsinat az állami kormányhoz, hogy ez ifjak tartassanak távol minden oly katonai kötelességtől, melynek teljesítése vérontással járhat. Végül egy külön bizottság küldetett ki, hogy az a biblia különböző fordításait alaposan összehasonlítva és átvizsgálva, tegyen javaslatot a szent könyvnek netaláni új fordítása tárgyaban. A zsinat azzal az örvendetes meggyőződéssel oszlott szét, hogy a francia kalvinista híveket és lelkészeket élő és munkás szellem eleveníti, s hogy e közös munkálkodás még az eddiginél is szorosabbra vonta az egyes vidékek és egyházak közötti atyafiságos kötelékeket. IRODALOM. Kézikönyv az egyetemes történelem tanítására, életrajzi irányban. Népiskolai növendékek számára készítette Orbán József, sárospataki tanár. Második átdolgozott kiadás. Sárospatak, 1882. Kiadja az .irodalmi kör* a főiskola költségén. Ára 30 kr., kötve 37 kr. — E munka mestermű a maga nemében. Evek óta nagy figyelemmel kisérjük a népiskolák számára irt világtörténelmi kézikönyveket, de a jelen munkához mérhetőt egyet sem ismerünk. Meglátszik minden során, hogy a szerző teljesen ismeri a világ eseményeinek történetét^ s finom érzékkel kiszemeli abból a legjellemzőbb, legtanulságosabb, valóban korszakalkotó momentumokat. Irálya tőrülmetszett, igazi magyar stylus. Bár a köznéphez ereszkedik le, sohasem pórias ; nyelvezete sohasem dagályos vagy sallangos, hanem oly világos, oly áttetsző, mint a kristály. Valóban, e könyv nagy irodalmi tanulságot rejt magában, hogy t. i. tankönyvek készítéséhez nem elegendő az, hogy valaki tanító legyen ; a tapasztalat épen azt bizonyítja, hogy legrosszabb tankönyveinket épen ama szakférfiaink készítették. A tankönyviráshoz teljes tárgy- és nyelvismeret, kifejlett, edzett gondolkodás szükséges, miről pl. a franciak annyira meg vannak győződve, hogy nálok a tankönyveket nem tanítók, hanem miniszterek, az Institut s az Akadémia tagjai, a legelső irók készítik. Szerzőnk épen azért remekel e művével, mert világos eszű, szilárd meggyőződésű, öntudatos iró. Ez állításunkat mindennél inkább bizonyítja jelen munka előszava, mely tulajdonkép mélyen átgondolt értekezés a világtörténelem tanításáról a népiskolákban. E szerint a világtörténelem tanításának »célja egyrészről az, hogy a népiskolák növendékeit vallásos és erkölcsi érzetű emberekké, értelmes és jellemes polgárokká képezze; másrészről az, hogy nemes példák felmutatása altal a haza- és szabadságszeretetet sziveikben ápolja, s értelmöket a történelemben nyilatkozó örök igazság és isteni törvényszerűség belátására vezérelje.® Ekkép körvonalozza Orbán úr sajat művének paedagogiai célját, s amit itt elmond, egész munkájaban öntudatosan hajtja végre. Ami minket illet, nekünk valóban nagy örömünkre s szellemi élvezetünkre szolgált, hogy annyi gyárilag, tehetségtelenül, fonák módon készített népiskolai világtörténet után végre valahára akadtunk egyre, mely igazán tanulságos, világos, könnyen érthető, a növendékek felfogásahoz és fejlettségéhez alkalmazkodó kézikönyv, mely nem cifrálkodik holmi , legújabb4

tanrendszerekkel, de amely mégis szép a maga egyszerűségében hasonlóan egyházunk összes rendszerének egyszerű s mégis valóban szép arányaihoz. Bevezetés a reformált keresztyén vallásra. Vezérkönyv a ref. vallású elemi iskolák I. és II. osztályában tanítók számára. Irta II. Kiss Kálmán. Kiadja a dunamelléki ref. egyházker. Budapest, Kókai L. bízom. 8-rét, 126 lap. Ára 60 kr. — A dunamelléki egyházkerület-