Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-31 / 53. szám

szúnyognak látnának, — azt némely képzeletdús elmék itt a vidéken, hol kevesebb a látni való, szeretik tevé­nek festeni. Nem csoda aztán, ha megakad a szűrőjü­kön és beszélnek portentumokról, melyeknek látására is elszörnyűködnek némely félénkebb természetű emberek. Hogy mi »mindent követnek el1 1 Békésmegyében az úgynevezett ^panszlávok*, — mert hát azokkal hozatott kapcsolatba kamuti híveim iskolája — ,00 evant/elikus egylwz kompromittálására«. : azt én nem tudom. Szerény nézetem szerint nem azok kompromittálják egyházun­kat, akik törvény által kívánják megakadályoztatni a hazánk közművelődési állapotára hátrányos befolyással biró körülményeket ; hanem a kik a személyes dicsőség csábító varázsáért falra festik az ördögöt, hogy annak undorító alakjával szemben maguk angyaloknak láttas­sanak. Különösen indokolatlannak találom a megyénk­beli evangelikus egyházak hazafiatlanságának megtáma­dását akkor, midőn épen ezen megye kebeléből tétetett a Bányakerületnek legutóbb tartott közgyűlésén azon indítvány a magyar nyelv érdekében, mely ha az espe­rességek által elfogadtatik, akkor ki lesz mutatva lel­készeink számára a hic Bhodus, hic salta, és meg lesz szüntetve azon abnormis állapot, hogy szemeinket a szálka miatt folytonosan piszkálják olyanok, a kik a magukéban a gerendát sem látják. Ezt illetőleg csodál­kozásom annyival inkább nagyobb, mert a névtelen cikk­író stylusából gyanítom, hogy megyei viszonyainkat ha nem is alaposan, de mindenesetre magasabb kitünte­tésre érdemes buzgalommal tanulmányozza. Az ellenem idézett Deák-adomát én is igen szellemesnek tartom, de azt hiszem, hogy a fenntorgó esetre nem igen alkal­mazható. Igenis vannak dolgok, melyeket a törvény nem tilt, s melyeket tisztességes ember azért mégsem követ el. De azon dolgok, melyekre nézve a törvény intézkedik s világos utasítást foglal magában, nem számithatók ama nem tisztességes dolgok közé. Mert különben ezen feltevés homályt vetne azon férfiakra, kik amaz ügyet, a népnevelés ügyét kodifikálásra mél­tónak találták. A mellett egy kis satyrát is látok a dologban, hogy épen a »Békés4 érdekében történik a Deák Ferenc adomájára való hivatkozás, midőn neve­zett lap egyetlen képviselője megyénkben azon politi­kai pártnak, mely a Deák Ferenc politikáját a jogfel­adás és hazaárulás politikájának vallja. Azt is bajos dolog volna eldönteni, hogy nevezett lap megyénk legtekintélyesebb lapjai közé tartozik-e, mi­dőn megyénkben öt lap van, mely ezen címre egy­formán igényt tarthat. Mutasson nekem névtelen cikkíró egy megyét, mely annyi magyar lapot tart fenn 1 Nem egy kis contradictio in adjecto-e, midőn megyénk haza­fias szellemét oly kedvezőtlen színben iparkodik feltün­tetni a hazai közönség előtt ? Fogadja egyébiránt tisztelt Szerkesztő úr kiváló tiszteletem kifejezését. Mező-Berény, 1882. dec 20-án. Dax György, a m.-berényi ág. h. ev. németajkú egyház lelkésze. A Rozsnyón felállítandó tiszakerületi ág. hitv. ev. árvaház alapszabályai. (Vége.) 13. §. A férfi-bizottság rendelkezik az egylet va­gyonával s megköti az árvaház nevében a szükséges szerződéseket, felveszi az árvaházba és elereszti abból az árvákat, megállapítja az óra- s házrendet, javaslatot terjeszt a közgyűlés elébe a megválasztandó árvaatyára s annak évi fizetésére vonatkozólag, választja az orvost, pénztárnokot, jegyzőt s a segédszemélyzetet, és megha­tározza azok fizetését s az e célra rendre kinevezett megbízottjai által folyton felügyelteti s ellenőrizteti az. árvaintézetben a tanítást, fegyelmet, az árvaatya összes eljárását és az árvákkal való bánásmódját, azoknak mi­kénti elfoglalását, egy szóval az árvák nevelését és ta­nítását, intézkedik az árvák ellátása, ruházata és azok­nak, akik netalán a házon kivül volnának elhelyezve, rendkívüli segélyezése iránt, ellenőrizteti a pénztárnokot, megvizsgálja s évenként felterjeszti a bizottsági- és ke­rületi közgyűléshez az év végével mindenesetre bezá­randó számadásokat, a vagyonállást, valamint az évi tu­dósítást, a jövő évi költségvetésre s más ügyekre vonat­kozó javaslatait s végrehajtja a ker. közgyűlés határoza­tait. A bizottság minden hó elején rendesen egybegyűl, de a szükséghez képest többször is összehívható, egybe­hivatik pedig az elnök vagy ennek akadályoztatása ese­tében az alelnök által. Határozati képességre az elnökön vagy alelnökön kivül legalább 7 bizottsági tagnak jelen­léte szükséges és a határozatok mindig a jelenlevők szó­többségével hozatnak. 14. §. A férfi-bizottság elnöke képviseli az árva­házat a hatóságok és más személyekkel szemben, nala és rendelkezésére áll az árvaház pecsétje, ő utalványozza ki a kifizetendő összegeket, ő vizsgálja meg évenkint többször a pénztárt, gondoskodik a jövedelmek szaporí­tásáról, szemmel tartja az árvaház kezelését s elnököl a köz-, a férfi- és együttes gyűléseken. Az elnököt ennek akadályoztatása esetében az alelnök helyettesíti, kik egyéb­iránt a teendőket egymás közt meg is oszthatják. 15. §. A női bizottság gyűlési szabályai a határo­zatképességre, szavazásra stb.-re nézve a férfi-bizottsá­géival azonosak, teendői pedig : az árvaház belső keze­lését szemmel tartani, a háztartást berendezni és ellen­őrizni, az árvák ruházatáról, ápolásáról, tisztántartásáról s a kiképzett leánykák elhelyezéséről gondoskodni. Ezen bizottság minden hó utolsó hetében gyűl össze rendesen, de egybehivathatik többször is elnöknője által. Ezen bi­zottság e célra rendre felváltva megbízott két-két tagja által folytonosan felügyelteti az árvaház kezelését, akik a kisebb hiányokat azok minőségéhez képest magok vagy a férfi-bizottságnak a felügyeletet velők egyidejűleg teljesítő tagjával egyetértőleg orvosolják, a nagyobb ba­jokat pedig a férfi-, illetőleg női bizottságnak orvoslás végett oejelentik. Rendkívüli esetekben a női- és férfi-bi­zottság együttes ülést is tarthatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom