Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-31 / 53. szám

hard, Mühlenbach, Felka, Poprád, Strázsa, Zsákóc. Összesen 21 egyház, 21.265 lélek. 5. Alsó-szepesi (vagy hernádvölgyi) esperesség. Bekeblezendő a VII. bányavárosi esperesség egészen, továbbá a VI. sz. k. városi, a XIII. városi és a tátraaljai esperesség következő egyházai: Szepes-Olaszi, Szepes-Váralja, Ruszkinóc, Lőcse, Igló és Svábóc. Összesen 13 egyház, 14.829 lélek. 6. Sárosi esperesség. Ezen uj esperességbe osztatnék be Sárosmegye minden egyháza, számszerint húsz, 15.086 lélekkel. 7. Abauj-zempléni esperesség. Ide csatoltatnék Abaujmegye minden egyháza, valamint Felső-Zemplénből a kassavidéki 4 egyház és Bereg egyetlen gyülekezete. Egyházai tehát a következők: Abauj-Szántó, Fancsal, Hernád-Vécse, Kassa (magyar, német és tót egyh.), Felső-Kemence, Rank, Sókút, Mernyik, Kladzány, Pazdics, Uj-Klenóc. Összesen 12 egyház, 11.219 lélek. 8. Hegyaljai esperesség. A mostani, három abaujmegyei kis egyház, úgymint: Fancsal, Hernád-Vécse és Abauj-Szántó kivételével. Roppant kiterjedésű esperesség, mely magában foglalja Borsod, Szabolcs, Hajdú, Bihar és Szatmár megyéket egészen, valamint Alsó-Zemplént Egyházainak száma, az újonnan alakult debreceni anyaegyházat is számitva, 12, lélekszáma 20.166. Arányok : legkevesebb, 12 —12 egyház van Abauj-Zemplénben és Hegyalján, legtöbb, mintegy 34, Gömörben; legnéptelenebb esperesség az abauj-zempléni 11.2 19 lélekkel, legnépesebb a liptó-árvai 40.657 lélekkel. Ha már most az egész hazai ev. egyház mostani felosztását összehasonlítjuk az általam javasolt uj felosztással, a következő adatokat nyerjük. Tényleg legkevesebb egyház van a pozsonyvárosi esperességben = 3 ; a tervezet szerint legkevesebb a. pozsony-csallóközi esperességben — 6. Tényleg legtöbb egyház van Nógrádban = 46 ; a tervezet szerint Gömörben = 34. Tényleg legnéptelenebb egyházmegye a barsi = 2745 1.; a tervezet szerint legnéptelenebb a mozsonymegyei — 8592. Tényleg legnépesebb a békési esperesség = 100.646 1.; a tervezet szerint ugyanez, de csak 82.776 lélekkel. Tényleg az egyes kerületek esperességeinek száma 8 és 12, mig a javaslat szerint 8 és 10 között váltakozik. Tervezetem szerint is, mikép bemutattam, az aránytalanság nincs egészen megszüntetve. Ennek legfőbb okai egyfelől az, hogy nem lehet, s nem is tanácsos egészen egy kaptára húzni a prot. egyházvidékeket, másik oka pedig a történelmi fejlődés, a helyi érdekek óvatos figyelembevétele. Óhajtanám e tervemet az életben megvalósítva szemlélni, s épen azért, lehetőleg alkalmazkodtam a tényleges állapotokhoz, hogy ekkép nem sokat markolva, több eredményt szoríthassak. Annyit jólélekkel elmondhatok, hogy nincs a hazai ev. egyházban egyetlen oly gyülekezet sem, melynek ide- vagy amoda csatolását közigazgatási, helyrajzi, nemzetiségi, történelmi, közlekedési tekintetben indokolni ne tudnám. Mert tervezetem készítésénél, minden egyes gyülekezetet ujj-hegyre véve, minden tekintetben meghánytam-vetettem viszonyait, s ugy osztottam be ez vagy amaz esperesség kötelékébe. Egyébként bizom benne, hogy lesznek, akik hozzászólnak ez eminens fontosságú kérdéshez, s akkor majd részletesebben indokolhatom tervezetemet, vagy legalább annak oly vonásait, melyeket nem árt a nagy közönség színe előtt feltárni. Még csak annyit, hogy ha akár a zsinat, akár az egyetemes konvent belebocsátkozik az uj felosztás kérdésébe: teendőinek sorrendje az egyházkerületek s az esperességek rendezésével még nem lenne bevégezve. E müveletek sikeréhez okvetlen szükséges, hogy a nagy egyházaknak, illető esperességükben nagyságukhoz mért befolyás biztosittassék. Ezt kívánja nemcsak a történelmi fejlődés, mely a nagyobb városi gyülekezeteknek az ev. egyház körében mindig nagy hatáskört biztositott, hanem ezt kívánja a méltányosság, valamint egyházunk és hazánk jólléte. Mert az ev. egyházban a városi intelligens elemek uralma a vidéki községek fölött, szorosan összefügg a hazafias elemek uralmával. Nem szükség ezt bővebben indokolnom; tudja ezt mindaz, aki behatóbban ismeri ev. egyházunk viszonyait. Aki pedig nem ismeri, az úgysem olvassa cikkemet, mert meg nem érti. Az általam felhozott számok és nevek halmaza, megelevenedik a szakértő szemében; de nem tárja föl titkait az avatatlanok előtt. Ballagi Aladár. ISKOLAÜGY. A tanitóválasztások megerősítése.*) Nem hiszem, hogy szerkesztő ur tudtán kivül ne került volna becses lapjának 50. számába, a „Különfélék* rovatába egy rövid közlemény Hontmegye közgyűlésének egyik határozatáról, mely szerint ez feliratot *) Midőn t. munkatársunk jelen cikkét közöljük, újdondászunk igazolására meg kell jegyeznünk, hogy ő, ha hibázott, — amit ugyan nehéz volna bebizonyítani, — csak abban hibázott, hogy Hontmegye kérdéses indítványát nem a protestáns egyházjog, hanem kizárólag a magyar nemzeti politika szempontjából vette szemügyre, s hogy az ultimüm remediumot, mely a prot. autonómia kétségtelen megcsorbítását vonná maga után, már most emlegeti. Annyi bizonyos, hogy ha az autonom egyházi hatóságok nem állnak a sarkukra s nem lesznek képesek megbirkózni a pan-