Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-24 / 52. szám

lőtt a szélsőbal névszerinti szavazást kívánt, melynek eredménye következő: az elfogadás mellett szavazott 85, ellene 142 s igy az indítvány 56 szónyi többséggel elvettetett. A részletes tárgyalásnál a tanintézetek rovatánál Hermán Ottó az ingyenes oktatás fokozatos behozatala dolgában adott be indítványt. Trefort miniszter Hermán indítványát nem hajlandó elfogadni. A ház többsége az indítványt elveti. Az ipariskolák cimén Zichy Jenő gróf kevesli az előirányzatot s attól tart, hogy szakképzettség hiányában iparosaink nem foghatnak boldogulni ; a tételt 20,000 frttal emelni indítványozza. Lázár Ádám az iparos-szakoktatás érdekében emelt szót és óhajtotta volna, hogy Zichy határozati javaslata nem 20, hanem 50 ezer forintról szólt volna. Trefort Ágoston miniszter megjegyzi, hogy ez pénzkérdés. Az idén nem irányozhatott elő többet, de á jövő évre nagyobb összeget fog fölvenni. Zichy Jenő grof: Annyira át van hatva az ipariskolák szaporításának szükségétől, hogy a jövő évi budgetet nem várhatja be s mert az előirányzott 8000 frtot kevesli, e célra 12,000 forintot a sajátjából ajánl fel a miniszternek azon reményben, hogy a jövő évi budgetben e tétel már 20,000 frttal fog előirányoztatni. Trefort miniszter köszönettel fogadja az ajánlatot. A népnevelési szükségletnél felszólal Göndöcs Benedek és a népiskolák részére két olvasókönyv megírását és azokra pályázat kiírását sürgeti. Oly olvasókönyvet kíván, a milyen volt hajdan a „Kis Tükör®, mely minden szükséges tudnivalót felöleljen. Trefort Ágoston miniszter kijelenti, hogy a közgazdasági miniszterrel egyetértőleg gondoskodni fog ily olvasókönyv létesítéséről. A Rozsnyón felállítandó tiszakerületi ág. hitv. ev. árvaház alapszabályai. /. Cél és eszköz. I. §. A tiszakerületi ev. árvaház célja az ág. h. ev. prot. vallásfelekezethez tartozó vagyon- és segélynélküli árvák neveltetése, mit a kerület részint a Rozsnyón felállítandó árvaház fenntartása, részint egyéb segélyezések által törekszik elérni. 2. §. Ezen cél elérésére szolgálnak a) az alapitó tagok alapítványai, b) a rendes és rendkívüli tagok évi járuléka, c) az e célra tett ajánlatok, hagyományok és más rendkívüli jövedelmek, d) a tartaléktőke kamatja s az árvaház vagyonának jövedelme. II. A kerületi árvaház fenntartói. 3. §. Fenntartója az árvaháznak maga a kerület, az intézet alapitó-, rendes és rendkívüli tagjai által s ez intézi annak ügyeit a ker. gyűlésen megválasztott egy férfi- és egy nőbi-zottság útján. Rendes tagok azon egyházak, testületek, férfiak és nők, melyek vagy kik az árvaház pénztárába három éven át évenként hat frtot befizetni magokat kötelezik, rendkívüli tagok pedig azok, kik az egylet céljához évenként három frttal járulnak, szintén legalább három évre szóló kötelezettség mellett. 4. §. A rendes tag évi járulékát tőkésítheti is az által, ha egyszerre 100 frtot letesz, mely esetben örökös rendes taggá válik s részesül a rendes tag minden jogaiban anélkül, hogy köteles lenne valami új járulékot fizetni. 5- §• Aki ezer frtot adományoz, az alapitó taggá leend, és nemcsak a rendes tagok minden jogaiban haláláig részesül, hanem azonfelül jogában álland mindig egy, az alapszabályok kívánalmainak megfelelő árvát saját választása szerint vétetni fel az árvaházba; e jog azonban csak személyét illetvén, örököseire át nem száll, míg azon alapitó tagnak, ki 1500 frtnyi alapítványt tesz, alapító tagsági jogai örököseire is átszállanak. 6. §. Az egyházkerület a kerületi bizottság javaslata folytán tiszteletbeli tagokat is nevez ki oly férfiak és nők sorából, kik az árvaház gyarapítása ügyében magoknak különös érdemeket szereztek. 7. §. Mind a rendes, mind a rendkívüli tagok kötelesek évi járulékaikat az év folytán befizetni vagy pénztárnokhoz bérmentesen beküldeni s ha a felvállalt 3 évi lekötelezettség leteltével kilépni akarnak, ezt az utolsó év letelte előtt legalább 3 hóval a ker. bizottság elnökének írásban bejelenteni. 8. §. A rendes tagok jogai a következők : a ker. bizottság árvaházi közgyűlésén részt vehetnek, indítványokat tehetnek és szavazhatnak s egyes árvákat a bizottság figyelmébe ajánlhatnak, mely ajánlási joggal azonban a rendkívüli tagok is élhetnek. III. A közgyűlés. 9. §. Árvaházi közgyűlés a ker. bizottság nevében évenként egyszer, szükség esetén többször is hivatik egybe annak elnöke vagy alelnöke által egyházi uton. A közgyűlésen minden rendes tagnak egy-egy szavazata van s a meghatalmazottak általi képviseltetés csupán egyházak, testületek részére van megengedve. A közgyűlés akkor határozatképes, ha legalább 15 rendes tag van jelen és határozata akkor érvényes, ha azt a kerületi közgyűlés jóváhagyja. 10. §. A ker. bizottsági közgyűlés rendelkezik felelősség terhe alatt az árvaház vagyonával, megvizsgáltatja egy saját kebeléből kiküldött bizottság által a lefolyt évi számadást, megállapítja s kerületi jóváhagyás alá terjeszti a jövő év költségvetését, meghatározza a felveendő árvák számát, javaslatot tesz a férfi- és nőválasztmány, valamint a tiszteletbeli tagok s az árvaatya megválasztására és ez utóbbinak, valamint — a női bizottság előzetes javaslata alapján — nejének, illetve az intézeti ga^dasszonynak járulékaira, illetőleg évi fizetésére nézve s határoz az egyes tagok által tett inditványok felett Minden határozat és választás általános szavazattöbbséggel hozatik, illetve ejtetik meg s ha a választásoknál a választandók teljes száma az első választáskor az átalános szótöbbséget nyertekből ki nem telnék, a még hiányzó helyekre új választás történik, de 106