Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-24 / 52. szám

Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszter első sorban Urváry Lajosnak a Muraközre vonatkozólag beadott határozati javaslatára reflektál. Ezen ügyben épen szóló tette meg a kezdeményező lépéseket. Az ő minisztersége alatt hozatott a magyar nyelv kötelező oktatásáról szóló törvény. Az ő minisztersége alatt jött létre a csáktornyai praeparandia és polgári iskola, melyekben a tannyelv magyar, és melyek a magyar érdekeknek nagy szolgálatot tesznek a Muraközben. Arra nézve, hogy miért nem sikerült eddig a Muraköz teljes visszacsatolása, egész őszintén akar nyilatkozni. Először is azon nehézség merült fel, hogy ha a Muraköz egyházi tekintetben is visszacsatoltatik, akkor 42 szlavóniai községet kell Horvátországhoz viszszacsatolni s ezen esetben a magyar kormány elveszti a zágrábi érsek kinevezésére eddig gyakorolt befolyását, a mi fontos pozició Horvátországban. A püspökök, a kikkel ezen ügyben tárgyalások folytattattak, vonakodtak a Muraközt átvenni, mert nincsenek papjaik, kik a horvát nyelvet értenék. Egyébiránt e kérdés tárgyalása tovább fog folytattatni s azért kéri Urváryt vonja vissza határozati javaslatát, mert a kormány mindent meg fog tenni, hogy a magyarság érdekei megóvassanak a Muraközben. A mi saját személyét illeti, az több oldalról volt támadásoknak kitéve. A katholikusok azt állították, hogy szólót a protestánsok és zsidók befolyásolják; a protestánsok azt mondták, hogy csak katholikusokra hallgat. A zsidók is mindenfélét beszélnek. Szóló biztosithatja a házat, hogy nem fog sem katholikus, sem protestáns, sem klerikális szellemben eljárni ; a vezéreszme előtte a magyar államiság és annak keretében a magyar kultura. Ami a keletkező uj vallásfekezeteket illeti, megjegyzi, hogy ő minden oly vallásfelekezetnek becikkelyezése iránt kész javaslatot tenni a háznak, melynek tantételei az állam céljaival nem ellenkeznek. Ami a baptistákat illeti, kezében vannak e felekezet hitelvei. Ezek szerint az egyházak vezetőinél a műveltség kívánatos ugyan, de nem szükséges; ezt az illetők betii szerint veszik, pedig szóló a tudatlanság és műveletlenség demokráciáját nem szereti. Az itteni baptistáknak vezetője, kiről nem tud s nem is akar semmi rosszat mondani, végtére is nem nagy theologus, mert asztalos volt és talán jobb lett volna, ha ezen mesterségnél marad. A többiek azt mondták, hogy ők apostolok és próféták. Nem tudja, tudnak-e írni vagy olvasni, de annyi bizonyos, hogy a műveltségnek igen alacsony fokán állanak. Egy másik hitelvük olyan, hogy a nazarénusokkal is képesek összeolvadni. Amennyire informálva van, a baptisták között vannak a külföldön igen tisztességes emberek. Doktrínáik ellen nincs is, kivéve az emiitett két pontot, kifogása, de nem találja célszerűnek, hogy létezzék itt egy felekezet, mely egészen műveletlen emberek vezetése alatt álljon. A baptistáknak nem is az a céljuk, hogy szabadon gyakorolhasák vallásukat, hanem ők' prozelytákat akarnak szerezni s innen vannak azok a verekedések, melyeknek ki vannak téve. A katholikus egyház törvényes egyház, mely meglehetős jogkörrel van fölruházva, de, ha egy kapucinus, vagy dominikánus egy tisztán protestáns egyházközségbe menne és ott házról-házra járva prozelytákat akarna csinálni, szóló nem fogja helyeselni, ha megverik, de valószínű, hogy megverik. Addig, mig a baptisták intoleránsok lesznek, s minden áron azon vannak, hogy más felekezeteket becsméreljenek, nem lehet őket bevenni a törvényesített vallásfelekezetek közé; különben is Németországból kiűzettek s hogy ide jöjjenek prédikálni, ily viszonyok között ezt megenged ni nem lehet. A nazarénusokat veszélyeseknek tartja a társadalomra nézve, mert a védkötelezettség megtagadásának elve átmehet az adókötelezettség megtagadására is. A kérdés különben reájuk nézve egy Eötvös által Kiadott rendeletben szabályoztatott az esketést és anyakönyvvezetést illetőleg. Azt hiszi, hogy e veszedelmes szekta terjedését inkább az egyes felekezetek volnának képesek megakadályozni. Keleti akadémiát itthon felállitni jogunk van, de opportunitás tekintetéből nem javasolja. Hisz azok se találnak alkalmazást, kik a bécsi keleti akadémiából kerülnek ki. Az akadémia felállítására szükséges pénzt inkább fordítsuk reálisabb célokra. Igy abba szívesen beleegyeznék, hogy a kereskedelmi akadémián keleti tanfolyamok állíttassanak, mert kereskedelmünk a keletre van főleg utalva, exportálandó ipart pedig akár par force is teremtenünk kell. A harmadik egyetem felállításának kérdése összefügg a jogakadémiák kérdésével, melyeket már csak takarékossági okokból is át kell alakitnunk, mert vannak az országban akadémiák, hol nagy tanári apparátus működik 30—35 növendék számára. Ha ezek számát tehát redukálni akarjuk, gondoskodni kell előre egy új egyetem felállításáról. Szemére vetették szónoknak, hogy untalan kezdeményez. Ez azért van, mert minden örömét a munkában találja, bár az utókor elismerésére nem reflektál. Ajánlja a budgetet elfogadásra s a beadott indítványok mellőzését kéri. Urváry Lajos kijelenti, hogy nem veszi vissza határozati javaslatát, mert ha azt a ház nem is fogadja el, mégis hatása lesz a közvéleményre. Irányi Dániel helyteleníti azt a tréfás modort, melyben a miniszter ezeket a kérdéseket tárgyalja és fenntartja határozati javaslatát. Helíy Ignác helyteleníti, hogy a miniszter a keleti akadémiát luxus-intézetnek akarta föltüntetni. A nazarénusokról elismeri, hogy azon hitelvük, miszerint fegyvert viselni nem szabad, nem illik a mai társadalomba ; de mily szerencse volna, ha az egész világ nazarénus lenne vagy legalább a fejedelmek nazarénusok volnának; megszűnnék akkor minden háború. Ajánlja határozati javaslatának elfogadását. Szavazás következett. Urvárynak a Muraközre, Plelfynek a keleti akadémiára vonatkozó javaslata elvettetett. A vallásszabadság dolgában Irányi indítványa fö-