Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-17 / 51. szám

Adatok Kallós Lajos életrajzához. A Protestáns Lap 50. sz. 1614. lapján Kallós Lajos jogtanár feletti emlékbeszédben, felolvasó azt mondja róla: ,a forradalmi viharok előtt elhúzódott a fővárosból rokonai csendes körébe.« Engedje meg nekem, hogy e tételt felvilágosítsam s tisztelt barátom életrajzához par adattal járuljak. Losonc feldulása után 1849. oct. 2-án érkeztem Pilis Maróthra a megüresült lelkészi hivatal betöltésére. Kallós Lajost itt találtam egy jólelkű földmives házánál beszállásoltan s itt ismerkedtem meg vele közelebbről, bár már S.-Patakon mint igen szorgalmas tanulóról - négy osztálylyal előttem járt — volt tudomásom. O Pestről csak a muszka hadsereg közeledtére vonult Kis-Vácra rokona, az öreg Kallós Mózes lelkészhez s épen látogatóban ott lévő veje Rác Péter pilis maróthi lelkész hivasára, vele jött Pilis-Maróthra ; azonban az ifjú lelkész az esztergomi kanonoki palotákban elhelyezett honvéd sebesültek lelkészi vigasztalása teljesítésében megkapván a forró lázt, néhány napra elhunyt. Ekkor a szerény s gyengéd vendég Kallós Lajos a szomorodott ifjú özv. marasztalását el nem fogadva, a már jelzett helyre szállásolt és az angol nyelv tanulmányozásával tölté legtöbb idejét. -- Nyájas modora, becsületes lelkülete megnyert minden szívet; de a tevékenység terére a szomorú időkben kilépni nem akart. De végkép ő sem zárkózhatott el a világtól, néhány jobbmódu gazda ugyanis az akkori biró önkénykedése ellen felszólalt, miért becsukattak Esztergomban, a rokonság Kallós Lajoshoz fordult, ; kinek tizenkét sorból álló iratára a befogottak azonnal kibocsáttattak; de neki is be kellett menni a bíróval, hol a büszke diadaltól, égő biró szeme láttára Farkas akkori főügyész, öle'ő karokkal s örvendező tisztelettel fogadta s karöltve a bírótól kisértetve mutatta be megyefőnök Jagosits urnák, ki örömét lejezte ki megismerésén s felhatalmazta megyéjében ügyvédi működésre. Az akkor nélkülözhetlen igazolván)! Pestről minden nehézség nélkül szereztem meg számára. Sebesült, hivatalatól felfüggesztett testvérem látogatására többször lerándulván, Pestre megbízásából művei kiadójától Emich Gusztávtól többször vittem neki pénzösszegeket, mert ez esemény után is egyedül tanulmanyainak élt, s hivatalt vallalni nem volt hajlandó, csak annyit nyilvánított, hogy a jogtanári széken működni legfőbb óhaja, de ezt csak meghívás utján, pályázni nem fog soha. Ekkortajban hirdettetett palyazat S.-Patakról egy jogtanari szék állomására, Én Kallós baratomnak mit sem szólva, Soltész Ferenc tanár, tanulotarsamhoz írtam s figyelmeztettem Kallós Lajosra, s alig négy hét multával a hivány hozzám érkezett, mit megbízatásom szerent atadtam Kallós Lajosnak, ki azt elfogadva, lekísértem őt Pestre, egyik jelesünk Erdélyi Jánoshoz, ki szintén akkor választatott meg ottani tanárrá. Gegus Nándor, pilismaróthi ev. reform, lelkész. KÖNYVISMERTETÉS. Bibliamagyarázatok az evangélisták irataiból templomi gyülekezet előtt. Irta Gödölley Jézsef' reform, s. lelkész. Pécsett, nyomatott ifj. Madarász Endrénél ISS'2. Ára 1 frt 60 kr. A most élőknek legnagyobb része tudja, hogy hazai protest. iskoláinkban ez előtt csak két évtizeddel is milyen volt a tanítás, tudja, hogy az iskola az egyház veteményes kertje vagy melegágya volt, hogy az szorosan az egyházhoz volt nőve, s célja majdnem kizárólag az volt, hogy az egyház számára neveljen tagokat. Ezért is azokban a kisebb és nagyobb népiskolákban tanultunk és tanítottunk zsoltárt, Hübnert, kátét és mindig csak ezt, hol kisebb, hol nagyobb kiadásban. Ez által azután elértük azt, hogy a lelkész munkája megkönnyítetett, az evangeliomi prot. alap a lelkekben akkorra megvettetett, mikorra azokat a lelkész gondozása alá vette, s neki a feladata már csak az volt, hogy a megvetett alapon építsen tovább, hogy az iskolából a templomba áthozott hajtásait a vallasosság csirájának ápolja, erősítse. Ámde most a lelkész majdnem magára van hagyatva. A tanitó vajmi kevés szolgálatot tehet a papnak, vagy jobban mondva a vallásossag ügyének. Hisz ő maga is — az ifjabb nemzedék egyrészét értem — csak ügy mellék-tantárgy képen tanult valamit a vallásból, vallásról, s megszokta a vallásos ismereteket csak ügy tekinteni, mint ez idő szerint még szükséges rosszat a hasznos világi tudományok mellett, mint az ördögnek való világgyujtást. De ha más irányú képzettsége van is a tanítónak, ha az valóban vallásos kedélyű s egyházias irányú férfiú is, és mint ilyen kegyelettel viseltetik is azon jó, bár mainapság elöregedettnek kikiáltott anya iránt, melynek emlőin felnövekedett; mégis a növendékek vallásos nevelésére édes kevés gondot s időt fordíthat. Ugy, hogy mikor ez a mai nemzedék kikerül az- iskolából, csak ugy feliből-harmadából érti meg a pap prédikációit, azok a bibliai célzások, képek, nevek, kifejezések teljesen ismeretlenek lévén előtte, melyek az egyházi beszédekben elő szoktak fordulni, s melyeknek nemismerését s nemértését kivált az öregebb papok nem is tudják elképzelni. Már csak ezen okból is nagy fontosságú s nagy lelki haszonnal jaró dolognak tartjuk mi a biblíanak templomi gyülekezet előtt való magyarázását. Ha az iskolában nem ér rá a gyerek a bibliát megtanulni, meg kell tanulnia a templomban. E nélkül a mi prot. egyházunknak nincs alapja, élete csak tengélet. S nemcsak megtanulnia, de még a mi nagyobb dolog, meg kell szeretnie. Mutassuk meg híveink előtt, hogy az a nálunk mostanság félredobott könyv mennyi, s mily drága kincseket tartalmaz, hogy az idők változhatnak, az emberiség a világi ismeretekben óriási haladást tehet,