Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-10 / 50. szám

csak lehet jó iskola állittassék fel rendes iskola- és templomlátogatási. kötelezettséggel. A törvényhozó hatósá- j gok tartoznak ez iskolákat minél gyakrabban meglátogatni s rájuk szigorúan felügyelni. Ha valamely község nem bir tanitót tartani, ott tanítson az egyházfi, ha ez nem értett hozzá, akkor maga a elkész. A tankötelezettség alól csak az mentessék fel, ki valamely műhelyben dolgozik. E rendeletekben már a későbbi Bell-Lancasterféle módszerrel is találkozunk, hogy t. i. a nagyobb s előrehaladottabb növendékeknek a kisebbeket tanitniok kellett a tanitó felügyelete alatt. A mint ez Angliában ma is szokásban van a pupil teacherek intézményében. Gondoskodva volt „igazhitű® tankönyvekről is, a használt könyvek egy-egy védbástyát akartak képezni a fenyegető reformatio ellen. De mindez óvintézkedések dacára a reformatio árja betört s mély medret ásott magának e szabadságra oly fogékony nemzet lelkében. S most már magából a reformatio szelleméből folyt, hogy különösen felkarolja a népnevelést és a megerősödött reformált egyház most tökéletesen úgy járt el az iskolai ügyben, mint a róm. kath. egyház, minden eszközt felhasználván iskolák alapítására ; azokba igazhitű tanítókat alkalmazott, kikkel a hitvallást s a katechismust aláíratta stb. Ily szellemben intézkedett már az 1574-iki dortrechti synodus. 1581-ben detronisáltatott a spanyol királyi ház s I. Vilmos vette át a kormányt, kinek egyik legelső rendelete a rossz tanitók és tanítónők ellen volt irányozva. Majd az egyes provinciák, a generalstatusok és helyi synodusok rendelkeztek a maguk iskolái felett. A dortrechti 1618-iki zsinat kimondja, hogy különös figyelem fordittassék arra, hogy a szegények gyermekei »a tanításból s az iskolák jótéteményéből ki ne zárassanak*. Magán, vagy nyilvános iskolákat szabadon állithat akárki, csak a dissenterek : róm. katholikusok, lutheránusok, újrakeresztelők nem ; ezekhez később jöttek a remonstransok. Ha egyegy kath pap vagy apáca itt vagy amott tanitni mert, az rögtön büntettetett. Csak néhány városban volt nekik szabad árva- és szegényházakat tartani, hol aztán különösebb engedély mellett az előkelőbbek gyermekeit is taníthatták. Különben a katholikusok elleni emez elenszenv még ma is oly nagy, hogy azoknak még ma sem szabad valamely nyilt térre templomot épitni; a kath. templomok széltére a házak közé vannak beékelve vagy épen azok mögé épitve. Utrechtben e folyó évben fejeztetett be egy igazán monumentális templom, ez is egészen el van dugva, beépítve három sor ház közé s előtte áll a zeneakadémia. Talán nem lesz érdektelen az egyes provinciális rendeletek közül néhánynak főbb tartalmát megismertetni, hű képet nyújtanak ezek ama kor paedagogiai nézeteiről. Igy pl. egy gelderlandi 168r jun. 3-áról kelt rendelet azt mondja : »hogy az iskolamesterek verést és vesszőt ügy alkalmazzanak, hogy az által a fiatalságnak minden hibája és bűne méltányossággal javittassék minden részrehajlás, hanyagság, de minden keménység nélkül.® Továbbá elrendeli, hogy a kik fiú gyermekeket tartanak kostban, a házban ne legyenek 9—10 évesnél nagyobb leányok, és viszont a kik lányokat tartanak, 12 vagy 13 évesnél nagyobb fiukat ne tartsanak a házban; különben minden gyermekért 6 frt. büntetést kell fizetniük s bíróilag fognak fenyíttetni. Egy haagai 1622-ből való rendelet szerint még a házi tanitók sem működhetnek erre feljogosító bizonyítvány nélkül. Ezeket vizsgáljak meg az iskolamesterek s a tanács adjon nekik bizonyítványt. Kiválólag érdekes adatokat szolgaitat ez idők viszonyainak megítéléséhez a gröningeni polgármester és tanács által 1731 nov. 19-én kiadott provinciális rendelet. — A többek között azt mondja, hogy az iskolaügy ugy elhanyagoltatik, hogy sok helyen nyáron egyáltalában nincs, és télen is csak elvétve van iskola, most meghagyják és megparancsolják minden lelkésznek, egyházi patronusnak és iskolamesternek, -hogy ez intézkedésekhez szorosan alkalmazkodjanak. Az iskolamesterek vizsgáltassanak meg, mielőtt alkalmaztatnának. Jól kell olvasniok mindenféle nyomtatott és írott könyvet, legyen jó írásuk, tudják énekelni a Dávid zsoltárait; ismerjék a számtan főbb szabályait. Legyenek feddhetetlen életűek s nejeikkel együtt az egyház tagjai; jártasak a ker. vallás alaptanaiban, a confessiót és katechismust tartoznak aláirni. Szolgálatukat ne tétessék másodtanitókkal, még kevésbbé gyermekekkel; csak a lelkész beleegyezésével helyettesíttethetik magukat elkerülhetlen esetekben. Nyáron ugy, mint télen iskolát tartsanak, ha a gyermekek még oly kevesen volnának is. d. e. 8—11-ig, d. u. 1 — 3-igr s ahol esti iskolák vannak 5—7-ig. A lelkész beleegyezése nélkül a rendes időkön kivül szünidőt nem adhatnak. A szokásos szünidők : karácsonytól-ujévig, a húsvét- és pünköst hete ; nyáron egyfolytában nem több, mint 3 hét. Az iskolában használandó könyveket a lelkész válaszsza meg. A gyermekeknek alaposan kell a betűket ismerni, összeállitnl és sillabizálni, mielőtt az olvasásra átmennének ; minden gyermek kérdeztessék ki a feladott leckéből; egyszerre két gyermek soha ne olvasson. Ha a szülők közül csak az egyik is reformált, a gyermekeknek a káté kérdéseit tanulni kell. A róm. kath. gyermekeknek nem szabad egy s más könyveiket, olvasókat, kereszteket, sz. képecskéket vagy szobrocskákat magokkal hozni az iskolába. A tanitók kötelessége ügyelni, hogy a gyermekek sem az iskolában, sem azon kivül Isten nevét hiába fel ne vegyék, ne átkozódjanak, kártyázzanak, önmaguknak sok szaladgálással ártsanak, egymásnak csúfneveket osztogassanak stb., hogy ne jöjjenek későn az iskolába, vagy hogy egészen elmaradjanak, ez utóbbi esetben a szülőknél kell kérdezősködni. A büntetésben se nagyon kemények, se nagyon elnézők ne legyenek ; de haragban vagy hirtelen leiindulásban ne büntessenek, hanem a gyermekek vérmérsékére, természeti hajlamaira s képességére való tekintettel bánjanak velők. A szegények gyermekeit ingyen oktassák; ha ezek száma jelentékenyen nagy, ak-