Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-10 / 50. szám

rendes presbyterek számának fele arányában póttagok választandók a presbyteriumba, — kik azonban csak rendes taggá létük esetében gyakorolhatják jogukat. 8. §. A 20-ik § ban c) pont alatti esetekben a pres­byterium által készített, az egyházközségi gyűlés elé terjesztett javaslat mellett, — az egyházi felsőbb ható­ságok jóváhagyása végett felküldés alkalmával, akár el­fogadtatott, akár elvettetett a javaslat vagy szerződés ; — az egyházközségi gyűlés indokolása külön íven mel­léklendő. 9. §. Minden egyházközségben a gondnoki végleg megállapított számadás az egyházközségi közgyűlés előtt tudomás végett felolvasandó. 10-szer. A törvény 26. §-ában nyert felhívás foly­tán utasíttatnak az egyházakban időszakonként presby­tereket választató küldöttségek, miszerint : az újonnan választandó presbyterek előtt a törvénynek az egyház községek s annak hivatalnokaira vonatkozó részét olvas­sák fel, s magyarázzák meg; s midőn az elválasztott presbyterek nyilatkoztak, hogy azt megértették, velük a következő esküt tetessék le: , En N. N. esküszöm az egy igaz Istenre, hogy az előttem ismeretes egyházi törvények érteiméhen, elvállalt preshyteri hivatal teendőit, — híven és lelkiismeretesen teljesitendem. lslen engem ugy se­géljen /« 11-szer. Ugyanezen eljárás követenelő a törvény 141. §-a alatt emiitett egyházközségi gondnokok válasz­tásánál, kik a következő esküt teszik le : »^n IV. iV. esküszöm az egy igaz Istenre, hog>/ az előttem ismeretes egyházi törvények érteiméhen, elvállalt gondnoki hivatal teendőit híven és lelkiis­meretesen teljesitendem. Isten engem ugy segéljeii /' 12-szer. A 38-ik §. b) pontjában tett intézkedések­nek megfelelőleg a kebelbeli egyházmegyék utasíttatnak, miszerint a felállítandó szervezetnél megkívántató, s ke­belükben működő tanácsbirák számára vonatkozólag vé­leményes javaslatot terjesszenek a legközelebbi kerületi gyűlés elé fel, hogy az — azok számát megállapíthassa. 13 szór. A törvény 48. §. b) pontjára vonatkozólag az egyházkerületi gyűlés a kerületi gyűlési képviselők szá­mát 38-ban állapítja meg, és pedig a következő kulcs szerint: minden 15 ezer lélekig számláló egyházmegye küld egy egyházi s egy világi: — 30 ezerig számláló két egyházit s két világit; — s a harminc ezer lélek­számon felüli egyházmegyék három egyházi s három világi képviselőt. Ennek folytán a kebelbeli egyházmegyék képvise­lete a kerületi közgyűlésen a következő: I- Bars 2 egyházi, 2 világi 2. Belsősomogyi 3 » 3 » 3. Drégelypalánki . . 1 » 1 9 4. Komárom. ... 3 3 5. Mezőföld .... 3 3 6 Őrség 1 , 1 7. Pápa 2 egyházi, 2 világi 8. Tata 2 » 2 s 9. Veszprém ... 2 >, 2 „ Az egyházkerület közgyűlési képviselők megbíza­tása három évre szól. Ezen a kerületi közgyűlésre küldött, s az egyház­megyei közgyűlésen választott képviselők választása, mindig az egyházmegyei közgyűlés első napján, titkos szavazattal eszközöltetik. 14-szer. A törvény 48. §-a c) pontja utasításához képest a kerületi tanácsbirák száma hat egyházi s hat világiban állapittatik meg. Fennhagyatván azonban az egyházkerületi közgyű­lésnek azon jog, — hogy a felmerülhető szükséghez ké­pest — beadandó indítvány folytán — kerületi határo­zatilag ezek számát emelheti. 15-ször. A törvény 48. §-a d) pontja alapján a pá­pai főtanoda, főgymnasíum s tanítóképezde tanári kara küld egy-egy, összesen három ; — s a csurgói gymná­sium tanári kara egy kerületi közgyűlési képviselőt. A tanári kar kerületi közgyűlési ezen képviselői tanári gyűlésen titkos szavazattal 3 évre választatnak. Utasittatik ennélfogva a Pápán s Csurgón létező s fentebb felsorolt iskolák tanári kara, — miszerint ezen választást már a legközelebbi ker. közgyűlésre eszközölje* 16-szor. A törvények III-dik részében foglalt lel­készválasztási törvények mielébbi teljes keresztülvitele céljából megyhagyatik a kebelbeli egyházmegyéknek, hogy a törvény 187. és 188. § aiban foglaltaknak, a leg-KozeieDDi keruicii közgyűlésre okvetlen eleget tegyenek; s addig, mig az egyházkerületi közgyűlés az egyházme­gyék felterjesztése folytán megkívántató intézkedéseket megteszi, ezennel határozatilag a kerületi közgyűlés ki­mondja, miszerint az előbbi törvények alapján fennálló lelkészválasztási szabályok maradnak érvényben. Molnár Béla, egyh. ker. vil. jegyző. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. A holland népiskolai szervezet. I. A holland iskolai szervezkedés történetének rövid vázlata. Mielőtt magát a holland iskolai szervezetet megis­mertetnők, talán nem lesz érdektelen a szervezkedés történetének rövid vázlatát adni, hogy mintegy lássuk, minő fejlődési folyamatot futott meg ott a közoktatás ügye, mig az a legutóbbi 1878. aug. 17-iki népiskolai tör­vényben culminál. Németalföldön az 1759-iki forradalom előtt nem volt semmiféle olyan általános érvényű nemzeti törvény, mely az egész statust kötelezte és az iskolák egyönte­tűségét eredményezte volna. Ez azonban természetes is, a mennyiben azelőtt az egész Németalföld apró, egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom