Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-12-10 / 50. szám
Tisza Kálmán ugy szivére vette volt Samassának a főrendiházban tett erős támadásait a kormány bosnyák politikája ellen, — hogy haragját egész a királyi trónig vitte s a ki rajta ül, talált is, gondolom, a miskolki hadgyakorlatok idején alkalmat, ezt a magyar főpappal éreztetni. Nos, e hét csütörtökén, vagyis f. hó 7-én a király hivatni fogja ismét az egri érseket s a legkegyelmesebb fogadtatásban részesitendi. Nem lesz tehát »kulturharcunk«, a melyre valóban nincsen is semmi szükségünk. A katholikus kongresszusnak az autonómiára vonatkozó alapszabályai továbbra is ott maradnak Trefort ur asztalfiókjában, ki önelégülten mosolyog magára, ha tükör elé téved, mint az egyház és állam közötti béke helyreállítója. Megverte az ellenséget —- a mely mielőtt kilőtte volna fegyverét, szokás szerint — megadta magát 1 Átmeneti intézkedések és szabályrendelet az 1881. és 1882. évben Debrecenben tartott országos zsinaton hozott, s 0 Felsége által megerősített, a dunántúli ev. reform, egyházkerületnek 1882. évi november 19-én tartott közgyűlésén kihirdetett törvények életbeléptetése tárgyában. Az átmenti intézkedések elkészítése tárgyában kiküldött bizottság jelentése általánosságban és részleteiben tárgyalási alapúi elfogadtatván, határozatilag kimondja az egyházkerületi KÜzgyúlóo, rri 1000t-iiit . 1-ször. Az O Felsége által jóváhagyott, megerősitett egyházi törvények kihirdettetvén, azok azonnal életbelépnek. 2-szor. Az életbeléptetés első módozatának — az átmeneti intézkedések létesítését tekinti. 3-szor. A teljes életbeléptetést — a lelkészek, főgondnok és püspök kivételével — az összes egyházi hivatalok fokozatos minden rázkódást mellőző reorganisatiója által eszközli. 4-szer. Ámbár a zsinati törvények a kihirdetés után azonnal életbeléptek, — mégis addig, mig a 3-dik pontban érintett reorganisatio eszközöltetik — a jelenleg fennlevő egyházi hatóságok, s azok minden intézkedései törvényeseknek tekintetnek, miből következik, miszerint a törvény értelmében megkívántató újjászervezés reájuk bizatik. 5-ször. Meghagyatik az esperesi hivatalok utján, az e. kerület területén működő lelkészeknek, miszerint egyházaikban szószékről mielébb hirdessék ki, hogy az 1881/2-ik években Debrecenben zsinatilag hozott, s O Felsége által megerősített törvények kihirdettettek s életbeléptettettek. 6-szor. Utasíttatnak az illető lelkész urak, miszerint a szószéki ezen kihirdetés után az illető egyházhívekkel a presbyterium utján a törvénynek az egyházközség tagjaira vonatkozó részét ismertessék meg s különösen magyarázzák meg az egyháztagokra vonatkozó kötelességek felemlitésével azok szerzett jogait, s emeljék ki azon előnyöket, amelyeket a megerősített törvény ; — viszonyítva az eddigi állapotokhoz — az ev. ref. egyháznak nyújt. 7-szer. Az újjászervezés eszközlése alulról fölfelé rendeltetik el, ez okból, az esperesi hivatalok utasittatnak, miszerint az egyház-községi, presbyteriumokat a legközelebbi egyházi év kezdetére okvetlen szervezzék, s addig az erre megkívántató intézkedéseket, — szükséghez képest rendkívüli e. megyei közgyűlés tartásával megtegyék. 8-szor. Az egyházközségek a törvény 20-ik §-ában reájuk vonatkozólag megállapított jogokat, az ezen törvény 195. §-a első bekezdésében jogosított tagjai által gyakorolják, az egyházközségi kozgyülésbeni részvétellel. 9-szer. A törvény 21. §-ában nyert utasításhoz képest az egyházközségek joggyakorlata a következőleg szabályoztatik : Szabályrendelet. 1. §. A törvény 20-ik §-ában a), b), c) pontok alatt előirt joggyakorlat közvetlenül, a lelkészválasztási törvények 195-ik §-ában körülirt kellékekkel biró egyházközségi tagok által, a lelkész által egybehívandó közgyűlésben történik. 2. §. A lelkész a közgyűlés idejét, tárgyait szószékről a gyűlés idejét legalább 48 órával előzőleg vasárnap délelőtti isteni tisztelet alkalmával kihirdeti; — v-g^iiá^ku^íg r-'o-í.-; községének, vagy városának határán kivül lakó illetékes egyháztagokat levélbeni meghívás által értesíti. 3. §. A gyűlés határozatképességét alkotja első ízben a törvény 23-ik §-ában körülirt presbyterium létszámának háromszorosa ; határozatképtelenség miatt másodszor ugyanazon ügyben összehivott gyűlésen megjelenők határoznak. 4. §. A közgyűlés csak e célra alkalmas egyházi középületben tartathatik. 5. §. A közgyűlésen jegyzőkönyv vezettetik; a közgyűlésnek jegyzője a presbyterium jegyzője vagy helyettese ; a jegyzőkönyvben mindig első helyen felemlítendő a gyüléstartás idejének megtörtént kihirdetése, s a meghívók elküldésének foganatosítása ; úgyszinte a gyűlésen megjelenők nevei feljegyzendők; a lelkész kimondja a határozatot ; a jegyzőkönyvet az elnök, illetőleg elnökség hitelesiti ; — szóval csend- és rendtartás tekintetében is az elnökség jogait s kötelességeit a közgyűlésen mindig a lelkész gyakorolja; ha a rend másként fenn nem tartható, a gyűlést feloszlatja. 6. §. A presbyterek és gondnokok választását a törvény 3-ik §-ában előirt módozatok szerint az egyházközségi közgyűlés gyakorolja. 7. §. Előjöhető eshetőségek szempontjából, — mint a milyen a három évenként történő esetlegesen presbyterek közüli gondnokválasztás, — minden egyházban a