Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-03 / 49. szám

törvények 48. §. e) pontjának mikénti alkalmazasa. E pont értelmében az Összes, nem teljes nyolc osztályú gymnaziumok tanárkara együtt egy képviselőt küld a superint. gyűlésekre. A mi superintendentiánkban csak egy ilyen gymnásium van: a rimaszombati, s az se ki­zárólag református jellegű, hanem együtt tartatik fenn a lutheránusokkal. Végre abban történt megállapodás, hogy azon években, amidőn az emiitett gymnasiumnak refor­mátus igazgatója van s amidőn ennélfogva az, igazga­tója ált'.d közvetlen érintkezésben van egyházkerületünk­kel, egy képviselőt a superint. gyűlésekre szintén küldhet. A jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után a hármas bizottság javaslatai alapján megállapittatott a presby terek és egy házgondnokok választására vonatkozó i eljárás. E szerint a választásban résztvehetnek mindazon egyháztagok, akik az egyházi törvények 195. §-a értel­mében lelkészválasztásra jogositvák. A választok névsora a presbyterium által előre elkészítendő és publikálandó. A választás napja a valasztast megelőző vasárnapon a szószékről kihirdetendő. Az egyháznak joga van szava­zatszedo bizottságot küldeni ki. A választás vagy felki­áltás, vagy névszerinti szavazás utján történik A szava­zas berekesztése előtt egy negyed órai határidő tűzetik ki; az ezután netalán beérkező szavazatok figyelembe nem vetetnek. A választást követő legközelebbi vasar­napon az uj presbyterek a templomban felesketendők. Esküformájuk igy hangzik: „En N. N. esküszöm az élő istenre, hogy elvallalt presbyteri tisztemet az egyház törvényei szerint lelkiismeretes pontossággal teljesitem.4 Az egyhazgondnokok választásánál az eljárás ugyanaz. Ezen valasztási szabályoknak 600 példanyban való kinyomatása s az egyházak közt való szétosztása elren­deltetett. Ezek után következtek a valasztások. Konventi rendes tagokká megválasztattak: 37 szavazat közül He­gedűs László 34, Mocsáry Lajos 25, Fejes István 35, Szentpétery Sámuel 25 szavazattal; póttagokka: Lükő Géza 19, Orbán József 15, Béky Sámuel 20, Makay Dániel 15 szavazattal. Az egyetemes tanügyi bizottság rendes tagjaiva megválasztattak: Szinyei Gerzson 30, Mitrovics Gyula 22, Dr. Lengyel Endre 18, Terhes Barna 11 szavazat­tal. A póttagok választása azonban — mi tagadás benne — nagyon furcsán történt. Jelen tudósításomban tar­tózkodtam ugyan minden subjectiv véleménynyilvánítás­tól; mert az a nézetem, hogy a gyuléstudósitasokban nem a referens véleménye, hanem az illető gyűlések tár­gyainak hű, objectiv előadása érdekli a közönséget; de ennél a tárgynál nem állhatom meg, hogy kifejezést ne ad­jak nem annyira a magam, mint inkább általában azok elégedetlenségének, akik az egyetemes tanügyi bizott­ság szerepének kiváló fontosságától athatva, e bizottság választásara is kiváló súlyt fektettek. A tanügyi bizottság póttagjaivá, veletlenül, 4—4 szavazattal Dókus Gyula és Radácsi György választat­tak meg. A megválasztott tagok személye ellen nekem I részemről nincsen kifogásom, habár — megvallom — szerettem volna a tanügyi bizottságnak legalabb pót­tagjai közt egy gymnasiumi tanart is látni; hanem az ellen igenis kifogásom van, hogy 37, illetőleg 35 sza­vazat közül valaki 4 szavazattal bármivé is megválaszt­ható legyen. Ilyen esetleges és csekély majoritás, a do­logtermészetnél fogva, nem lehet kifejezője a közakaratnak. A hiba két körülményből eredt. Először, mert elő­zőleg ugy látszik, nem történt semminemű megallepo­dás a megválasztandók személyére nézve. Másodszor, mert a szavazás módja volt helytelen. Egyszerre adat­tak ugyanis be a szavazó lapok a rendes- és póttagokra. Igy esett aztán meg az a különös eset, hogy Bokor Jó­zsef például mint rendes tag 9, Teleki Péter 7, Kérészy Barna 6, Csider Károly 6 szavazatot kaptak, s e sze­rint dacara annak, hogy a nevezetteket többen érde­mesnek ítélték mint rendes tagokat küldeni a tanügyi bizottságba, velők szemben a póttagok 4 szavazattal választattak meg. Azután meg a rendes tagokka megválasztott Lengyel és Terhes, mint póttagok is 10, illetőleg 9 szavazatot kaptak s igy tulajdonképen pót­tagokká is ők és nem azok választattak meg, akikre 4 szavazat esett. Végre, hogy a szavazás eredményére a véletlen mily befolyassal volt, mutatja az is, hogy a 4 szavazattal megválasztott póttagok mellett Nagy Fal és Teleki Péter ugyancsak 4, SZÍVÓS Mihály 3, Zsindely István 3, Kérészy Barna 3, Kun Pál miskolci tanár 3, Kérészy István 3 szavazatot kaptak. Egyébiránt még magában a valasztási eljárás sza­bálytalansága miatt -részemről nincs okom szívesen nem üdvözölni a tanügyi bizottság megválasztott két póttag­jat, mint a kikben ebbeli tisztükhöz bizonyára megvan a kellő képesség. Félreértés kikerülése végett még csak azt kell megjegyeznem, hogy a megválasztottak közül a szavazás alkalmával egyik se volt jelen. Az a bizottság, mely a zsinati törvények életbe­léptetésére vonatkozó státutumokat fogja kidolgozni, a következőleg alakíttatott meg: elnökei a püspök és ifj. br. Vay Miklós ; tagjai: Ragályi György, Csider Károly, Teleki Péter, Farkas József, br. Vay Béla, Kovács Ka­roly, Dókus Gyula, Dr. Lengyel Endre, Debreceni Gá­bor, Nagy Pál, Békéi Sámuel, Vajányi Lajos, Tóth Dá­niel, Terhes Barna, Kálnicky János, Makay Dániel. A választások után még két peres ügy jött szóba. A téglagyár ügyében, a melyet a gyűlés egyik szónoka méltán nevezett az egyházkerület tengeri kígyójának, a sárospataki népbank kér intézkedést. Nemes Ferenc pe­dig, mint néhai Árvái József örököseinek gyámja, gya­moltjai érdekében kéri az Árvai-féle tankönyvek után szerződésileg megállapított tiszteletdijaknak más alapon való kiutalványozását. Mind a két ügy a számvevőszék­hez utasíttatott olyan meghagyással, hogy az vélemé­nyes jelentését a legközelebbi egyházkerületi gyűlés elé terjessze be. Ezzel a gyűlés az elnökség éltetésével szétoszlott. Dr. Ballagi Géza. 100*

Next

/
Oldalképek
Tartalom