Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-11-26 / 48. szám

* A közalapítványi javak jogi természetének megvizsgálására a képviselőház altal kiküldött bizottság f. hó 20-an ülést tartott, melyen Apáthy István beterjeszté tíz irott ívre terjedő jelentését, mely mintegy kiegészíti az Apathy által tavalyi jan. 12 én beadott s a képviselők közt is szétosztott jelentését. Apathy azt a tételt allitja fel, hogy a tanulmányi alapot képező javak joyi természetük szerint felekezeti és pedig katholikus alapnak tekintendők, s hogy azok ugy, mint eddig is történt, csakis katholikus oktatási célokra fordíthatók. E javak eredetéről szólva, kimondja, hogy azon része, mely a jezsuitáknak adomanyoztatott és ezeknek megszüntetése utan a tanulmányi alapnak engedtetett at, ezen átengedés idejéig, kizárólag kath. egyházi célokra szolgait. A tanulmanyi alap keletkezését tekintve tehát, semmi kétség, hogy a szóban levő alapot képező vagyoncsoportoknak azon része, mely a jezsuitáktól elvett javakból all, a tanulmanyi alap létesítéséig, kath. egyházi eélokra szolgált. A tanulmányi alapot képező javak kath. jogi természetét igazolhatni véli előadó továbbá azon intézkedésekkel, melyek az ezen alapot képező javak tekintetében a XVI. század óta történtek. Az első intézkedés, mely a tanulmanyi alapot képező javak tekintetében 1548-ban történt, azokat felekezetieknek ismerte el és azok katholikus jellegét minden kétségen felül konstatálta. A második intézkedés, mely a javak természetének megítélésénél jelentőséggel bir, az 1550: XIX t. c. Ha kétség támadhatott volna is az iránt, hogy az 1548-iki törvényhozásnak, a tanulmányi alapot képező javakra vonatkozó intézkedései, kivétel nélkül a kath. vallás érdekében keletkeztek, e kétséget teljesen eloszlatja az 1548-iki törvények kiegészítéseid alkotott 15 50: XIX. t. c., melynek minden más értelmet kizáró tartalma szerint, az országos rendek a királytól; az elhagyott templomok, káptalanok és monostorok ingatlan javainak és jövedelmeinek, iskolák építésére és a kellően kiképzett tanitók alkalmazására leendő fordítását a végből kérték, hogy ekként az istenitisztelet és a régi vallás mielőbb ismét felvirágozzék. A tanulmányi javak tekintetében történt intézkedések közé tartozik I. Rudolfnak a jezsuita-rend behozatalára, és a turóci prépostsagra vonatkozó, 1586-ban kelt adománylevele is. Az eddig felsoroltaknál mindenesetre fontosabb, mert fordulópontot képez, Mária Teréziának 1780-ban kelt alapitó levele, melyben az ismételten hivatkozik arra, hogy intézkedéseit az őt megillető legfőbb kegyúri jog alakján teszi. Igazolhatni véli előadó végre a tanulmányi alapot képező javak jogi természetét ezen javaknak kezelé.-ével és tényleges felhasználásával. A tanulmányi alapot képező javak az 1780-diki alapitás idejéig, az illető egyházi intézetek által kezeltettek, jövedelmei pedig az érintett időpontig kizárólag kath. célokra használtattak. A tanulmányi alapnak jelzett kezelése és felhasználása, ugyanaz maradt az 1848-iki események lezajlásáig, melyek után az osztrák pénzügyminisztérium alá került és 1856-ban a cs. k. vallás- és közoktatási minisztérium javaslatára, a magyar és a horvát tanulmányi alapok egymástól elválasztattak és ez utóbbi, mely József császár alatt 1782-ben 315,976 frt 38 krt tett, az anyaországtól az időközi kamatnövedék beszámításával 408.5 10 frt 49 kr összegben függetlenné tétetett. Dacára azonban ezen önkényes intézkedéseknek az abszolút kormánynak soha sem jutott eszébe a tanulmányi alapot rendeltetésétől elvonni, vagy annak a rendeltetését megváltoztatni. A tanulmányi alap maradt az, a mi az előtt volt; szolgált ugy, mint az előtt felekezeti, és pedig katholikus egyházi célokra. O felsége midőn az országban az alkotmányos rendszer helyreállítását 1860-ik évi október 20-án kezdeményezte, egyidejűleg ugyanaz évi december 26-án, a tanulmányi alap vi.sszaállitá-át s helytartótanácsi igazgatás alá bocsátását is elhatározta. A felelős minisztérium felállításával, a tanulmányi alap a többi kegyeletes társalapokkal együtt, a vallas- és közoktatási minisztériumhoz osztatott be. — Apáthy ilyetén jogi vélemén) ét eleve kiolvastuk tavalyi jelentéséből, mostani jelentése tehát ép úgy nem lep meg bennünket, mint nem lesz meglepő, ha elkészül gr. Apponyi Albert ujabb jelentése, kit a bizottság tudvalevőleg szintén megbízott véleménykészitéssel. Csak arra figyelmeztetjük a clerust, mely annyira élére állítja, forceirozza most, midőn kedvező chanceai vannak, az alapok és alapitvanyok jogi természetének kimondását, csak arra figyelmeztetjük, amire Girardin a teljhatalmi érzetében elbizakodott napoléoni kormányt : »mérséklet a sikerben, s türelem a balsorsban, az erő két egyenlő bizonyítéka,« s tovább folytatva: -»Cexcésde la force tourne contre elle et la change en faiblesse.& Mi tudunk tűrni, de csak addig mig a clerus mérsékli magát. Tudunk tűrni még táu azután is, mert bizton hisszük, hogy a clerus, mihelyt fölhasználja tényleges roppant erejét: menthetetlenül s most már visszapótolhatlanul — ina szakad 1 * A vasárnapi munkaszünet tárgyában a budapesti hirlapirók, f. hó 19-én tartott gyülésökön, a képviselőház elé terjesztendő feliratot fogadtak el egyhangúlag, melyből kiemeljük a következőket: E kérdést más, mint a törvényhozás sikeresen meg nem oldhatja. A magán érdekek tulhatalma meghiúsítana erre vonatkozó minden szórványos, elszigetelt törekvést s az ellentétes érdekek keseiü versenygéséből komoly társadalmi bajok is származhatnának, melyeknek törvényhozási uton nem nehéz elejét venni. Mivel vannak a munkának bizonyos ágai, melyeknek természete nem türi, nem engedi meg a szünetelést, e munkák, melyeknek teljesítése vasarnap is elmaradhatlan, csak törvényhozási uton szabályozhatók. A törvény természetesen nem Ölelheti fel mind ama különböző viszonyokat, melyek e téren felmerülhetnek. Az tehát nézetünk szerint más, mint általános természetű nem lehet. Ez általános törvény keretén belül az egyes törvényhatóságok lennének utasitandók, hogy számot vetve saját különböző viszonyaikkal, a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény alkalmazása iránt statutarius uton intézkedjenek <

( * A tiszavárkonyi ref. népiskola, roncsoló toroklob-jarvány miatt, hatóságilag bezáratott. * B. e. Révész Imre síremléke a napokban állíttatott fel a debreceni sírkertben. Igen sajnáljuk, hogy ez ünnepélyről bővebb tudósítást még eddig nem kaptunk. Gyászhirek. Lichard G. Dániel tót iró, Szakolcán elhunyt. Egykor selmeci tanár volt, hol tót tanulókból nemzetiségi kört alakított, s e körből került ki Sladkovski, a híres tót költő. Lichard volt az, ki Petőfit a a magyar történetből S

secundába ponálta," két más tárgyból pedig »classis primae ex ultimist* adott neki, a mi 35,alig elégségesnek* fordítható. Téves tehát az a nézet, hogy Petőfit Suhayda buktatta volna meg , ki akkor még nem is volt tanár, hanem ceglédi pap. Bolemann tanár is elnézőbb volt Petőfi iránt, ki Aszódról kitűnő bizonyítványt vitt Selmecre, hol Lichard gyűlölködésén kivül, főkép azért járt oly roszúl, mert Aszódon már a magyar nyelvet használták, mig Selmecen mindent latinul kellett tanulni. Lichard a Bachkorszakban Bécsben tót kormánylapot szerkesztett, honnét Szakolcára ment, s ott 20 évig szerkeszté az »Obzort.« Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Dr. Bstllag-i DEUTSCH M.-féle m&vészeti intézet Budapesten.