Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-11-26 / 48. szám
fíildt tábornok és svéd követ a Gusztáv-Adolf-egyletre emelt poharat. Intéztek még üdvözlő táviratot a svéd királyhoz és vettek ily táviratot a stockholmi G. A.-egylettől. Délután a svéd kő melletti mezőn népünnepléssel ért véget a G. A.-egyletnek, a liitzem csatának emlékével egyesitett 50 éves ünnepélye, a melyről reánk vonatkozólag mondhatom : hogy azon nekünk magyaroknak nagy becsületünk volt s hogy valódi előzékenységgel, szívesen láttak bennünket, dacára annak, hogy a „Leipziger Tagblatt "-ban és némely szónok idétlen beszédében, akarták volna hitelünket lerontani. Láng Adolf. ismerettel ép oly szépen is van irva a történelmi dolgozat : hiszen elég alkalmunk volt alaposan megismerkedni Orbán József tőrőlmetszett, szépen gördülő, jó magyar irályával. Jelen legújabb műve a mily tanulságos, egyszersmind olyan élvezetes olvasmány 1 IRODALOM. A sárospataki énekkar története. Irfa Orbán Jó- | zsef, tanár. Sárospatak, ny. Steinfeld Béla. 196 lap, ára 1 frt. Művelődéstörténetünket egy igen becses fejezettel gazdagítja e munka. A pataki főiskola három századon át nevezetes tényezője volt a magyar nemzeti művelődésnek, s viszont ama főiskola kulturális életének egyik fontos factora volt az összhangzatos énekkar: ápolója, művelője s terjesztője épúgy a vallásos éneknek, mint a magyar nemzeti dalnak és zenének. Történelmileg kimutatható, hogy a főiskola jobbhangú diákjai 1621 óta időről-időre folyton gyakoroltattak az összhangzatos éneklésben (in pia harmónia). Enektanitóik kezdetben „publicus kántorok® és „mercuriusok«, kik latin egyházi s magyar temetési énekekre készítik elő a kántust, melynek hatása egész a legújabb korig rendkívül nagy s annak gyömölcse a kántus jó hirneve. Az összhangzatos ének megrázza egész benső valónkat, lelkünk mélyéig hat, emeli a vallásos érzést, s magasztos és szép tettekre hevit. A minő a kor, olyanok rendesen dalai is. A kántus mindenkor együttérzett a nemzettel, örömében, bánatában, s a mit érzett, azt dalában íejezte ki. Tyrtaeusi dalokat énekelt, ha a nemzet harcban állott s viszont ha nehéz napok következtek a hazára, vallásra és szabadságra, sírva vigadó dalaiban adott kifejezést a nemzet bánatos hangulatának. 1782 ben újra szervezkedett, 1860 ban Ivánka Sámuel alkalmazásával modern énekkarrá alakult e kántus. Ettől fogva részt vesz a dalárünnepélyeken, bár meg kell vallani, nem kielégítő sikerrel. A dicsőség pálmáját mások ragadják el tőle. Azért ma is fontos kulturtényező a főiskolaban, s nagy múltja mindenesetre méltó tárgya volt a nagytudományú szerző kutatásainak. Orbán Józsefnél senki sem volt hivatottabb e szép munka feldolgozására. A főiskolaban nőtt, az énekkarban 1832—34-ig oktávista, aztán az énekkarnak 1841—43-ig praecentora volt. Ismeri minden ízében, külső és belső viszonyait egyaránt. Okmánytárát hangyaszorgalommal kutatta át, s ennyi ismeret alapján, méltó emléket emelt jelen munkájában 1 az énekkarnak. Mondanunk sem kell, hogy amennyi K U LONFELEK. * Személyi hírek. A dunamelléki ref. egyházkerület egyházi főjegyzői hivatalára beadott szavazatok f. hó 21-én bontattak fel, az erre kinevezett bizottság által. Filó Lajos mgykőrösi lelkész választatott meg egyházi főjegyzővé 138 szavazattal, Eördős Lajos főesperes 100 szavazata ellenében. — Külső-somogyi ref. főesperessé, értesülésünk szerint Szalay Ferenc, nagyszokolyi lelkész választatott meg. — Özv. Szathniáry Király Pálné szül. Platthy Ida úrnőnek, tiszamelléki egyházaink kegyesszivű pártfogójának, a vörös kereszt egylet érdekéDen teljesített fáradhatlan munkássága jutalmául, a királyné, mint az egylet védasszonya egy sajátkezűleg aláirt diszokmányban elismerését fejelte ki. — Ideiglenes iskolalátogatókká neveztettek ki : gr. Degenfeld Lajos vértesaljai reform, segédgondnok Bágyon, Bér, Dengeleg, Szirák és Vanyarc, Geduly Elek Ferenc íóny bányai ev. lelkész Dobrocs, Lónyabánya, Podrecsány, Tamási, Udornya és Vámosfalva községek részére. — Id. Iletessy La jos mezőlaki ref. tanitó ötvenéves jubileumát — mint lapunknak írják — f. hó 5-én ülte meg, családja és tisztelői körében. Hetessy tanitói pályaját mint tatai segédtanító kezdte, majd Pázmandra, s onnét 1849-ben a pápai egyházmegye mezőlaki gyülekezetébe ment tanítónak, s 1858-ig ugyanott egyszersmind jegyző volt. Jubileumán Seregély György mezőlaki lelkész volt az ünnepi szónok. A nagyenyedi ref. főiskola elöljárósága, Trefort minist, körlevele vétele után azonnal elhatározta, hogy a theologiai szemináriumban az egészségtant hetenkint 8 órán át taníttatja. Az előadásra dr. Magyari Károly főorvost kérte fel. — Kerkápoly Károly elfogadván a solti ref. egyházmegye segédgondnoki hivatalát, f. hó iő-án Dunavecsén, az olvasókor nagy termében lőn ünnepélyesen hivatalaba beigtatva. — Baksay Sándor főesperes üdvözölte őt mint elnöktársát, kiemelvén, hogy őo.coo ref. egyháztag feletti őrködés s 25 egyház gondozása néz reájuk. Ezután Baky István csanádi lelkész felolvasta a szokásos esküformát s az uj gondnok letette az esküt, melynek megtörténtével hosszabb beszédben indokolta, hogy bár az egyházmegyei gondnoksággal nem jár külső fény s anyagi jutalom, az mégis megtiszteltetés s ígéri, hogy e téren is buzgón fog működni. Ezután Kovács Zsigmond egyházul. ügyvéd, majd Kálosy József egyházm. tanácsbiró üdvözölték az uj gondnokot, mire a gyűlés eloszlott. Az uj gondnok tiszteletére Csikay Imre lelkész és tb. főesperes gazdag ebédet adott. — Lukács Ödön felsőszabolcsi esperes és nyíregyházi lelkész, kit a minap debrecen külvárosi lelkészszé választottak, uj hivatalát, engedve a nyíregyháziak marasztásának, nem fogadta el. * A sárospataki akad. ifjúság által f. hó 20-kán rendezett Arany-emlékünnepély, mint levelezőnk irja, nagy és díszes közönség részvételével ment végbe. Az emlékbeszédet Cziáky Endre tartotta Ezen kivül két szavalat volt. A B Tetemre hívást* szavalta Virág József s a »Dalnok búját® Józsa Antal. Szuhay Benedek egy alkalmi költeményt olvasott fel. Az ünnepélyen közreműködött az énekkar is, három darab előadásával.
