Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-11-19 / 47. szám

PROTESTÁNS _ m ® SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL: 1X. ker. Kinizsy-utca 29. s 1. I, em, Előfizetési dij: Hirdetések dija: Helybea házhozhordással s vidékre postai küldéssel \ hasábos petit sor többszöri beiktatásáért félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. külön 30 kr. Teljes száLirxiá példányokkal xrxii^ciég- szolg-áLHiaLt-uLnls:. Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetések lejárt, annak megujitására felkéretnek. Az erdélyi lutheránusok, ii. Mult számunkban röviden, egész általánosságban, előadtuk azon sérelmeket, melyek a királyföldi magyar lutheránusokban megérlelték a szász testvéreiktől való elszakadás vágyát. Bármennyire -tiltakozzék is ellene az egyházi főtanács: nem lehet tagadni, hogy a megindult mozgalom nemcsak egyházi, dé egyszersmind politikai jellegű is. Ők maguk csinálták olyanná. A harc, mely immár kezdetét vette, akárhogy igyekszünk is azt szépítgetni, elvégre is nem egyéb, mint — valljuk be őszintén — a szászok harca a magyar nemzetiség ellen. S épen mert a nemzetiségi érzület van e küzdelemben provokálva : nem hisszük, hogy másképen ki lehetne azt egyenlíteni, mint a küzdő felek önállósítása és teljes szétválasztása által. Ha csupán egyházi differentíákkal lenne dolgunk: hivatkoznánk az erdélyi superintendentia többségével szemben az egyház jól felfogott érdekeire, s meg vagyunk felőle győződve, hogy a viszálkodást bizonyos engedmények árán kiegyenlitenők. De a szász lutheránusok, nem mint lutheránusok, hanem mint szászok tagadnak meg minden olyan koncessiót, mely által lehetővé válnék, hogy a körükben élő magyarok nemzetiségöket érvényesíthetnék és kifejthetnék. Avagy kérdjük, a lutheránus egyház érdekei követelik-e, hogy például a magyar ajkú házasfelek váló pereiben németül közöljék a német nyelvet nem értő felekkel az ítéletet ? vagy a lutheránus egyház érdekében áll-e a brassói intelligens magyar gyülekezettel mint filiával bánni s amikor az végre a maga lábára állna : a 2oo frtnyi évi segély könyörtelen elvonásával jót rúgni rajta, hogy elveszítvén az egyensúlyt, beadja ismét a derekát? a lutheránus egyház érdeke-e a szegény magyar gyülekezetektől a segélyt megtagadni s engedni, hogy azok megsemmisüljenek?! Félre minden chauvinismussal; feleljünk e kérdésekre elfogulatlanul, s lehetetlen, hogy megdöbbenve arra a meggyőződésre ne jussunk, hogy a 19-dik század uralkodó eszméje: a nemzetiség, befészkelte magát immár némely helyütt az egyházba is, hogy aláássa annak békességét s hogy hívei közt tönkre tegye az egyetértés szellemét. Ily körülmények közt a királyföldi magyar lutheránusok midőn nemzetiségük védelmére fegyvert fognak, egyházuknak is szolgálatot tesznek. Mert egyházuk fennállása lenne veszélyeztetve: ha tovább is együtt élnének azokkal, akik nemzetiségi gyiilöletökben még testvéreiket is meg* tagadják. A királyföldi magyarok a kormány védszárnyai alá menekültek Itt kerestek oltalmat s innen várják ii >yök elintézését. A kérdés már most az, váljon jó helyre fordultaké panaszaikkal? s várhatják-e onnan sérelmeik orvoslását ? A szász egyházi főtanács e kérdésre tagadólag felel. Lássuk tehát az ügyet közelebbről. A dolog ugy történt, hogy 1874-ben a brassói lutheránus magyar községek a ministeriumhoz egy folyamodványt nyújtottak be, melyben 95