Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-11-12 / 46. szám
megkárosítása sokkal nagyobb összegben lenne kifejezhető. És most, e bűnlajstrom összeállítása után hadd pihenjünk meg kissé, hadd vegyünk lélegzetet. Br. Ballagi Géza TÁRCA. Fogyunk. Már két esztendeje, hogy a fenntebbi cím alatt ki akartam mutatni, hogy az ág. hitv. evangélikusok száma feltűnően apad. Akkor csak általánosságban s hozzávetőleg tehettem volna azt, mivel a megfelelő számok, amint azok különösen az utolsó népszámláláskor kerültek napfényre, még nem állottak rendelkezésemre. A népszámlálás eredményei most már napvilágot látván*), egész biztossággal összehasonlítom a multat a jelennel, mely a szepességi evangélikusok számarányát tekintve, fájdalom, elég szomorúnak mutatkozik. Nem reflektálok ezúttal a reformatió idejére, amidőn majdnem kivétel nélkül az egész megye lakossága az evangyéliomi hitre tért át, miután a szepességiek a reformátorok nyelvét értették és kereskedelmi tekintetben is élénk összeköttetésben állottak az anyaországgal. De még 1674-ben az ellenreformatió többnyire erőszakos keresztülvitele után sem igen csökkent az evangélikusok száma kivéve azon 11 városban, mely Lengyelországnak nem volt elzálogosítva, és mely az utolsó lélekig katholizáltatott és szlavizáltatott. Voltak ugyan a községekben visszafoglalt kath. templomok és iskolák, de hívekre és tanulókra nem igen lehetett akadni. De még a mult század elején is túlnyomó többségben volt az ev. lakosság. Bohis György, kézsmárki tanár, ki 1722-ben meghalt, egy kéziratot**) hagyott reánk, melyben a megye leírását adván, a hitfelekezetre is tekintettel van. Az emiitett mű tanúsága szerint a mult század elején a városok lakossága vagy tisztán, vagy nagy többségben az ev. hitet vallotta. Még azon faluhelyeken is, hol most nyoma sincsen a protestáns hitnek, egyházunk hívei vitték a főszerepet. Ilyen helyek voltak a következők : Felső-Sunyava, Bohus idejében tisztán evangyéliomi vallású, most 552 kizárólag kath. vallású lakost számlál; Kis-Szálok, akkor lakosságának többsége még ev., most 302 különbség nélkül kath. lakossal; Krempach a Magúidban most 735, Grenitz most 1095, Vidernik most 209, Kubacli most 1415, Kravjdn 610, Vikartócz 1205, Alsó-Sunyava 705, Teplitz 1073 kivétel nélkül kath., mig ellenben Bohus idejében kizárólag ev. lakos*) Ily cím alatt: »A magyar korona országaiban az 1881-dik év elején végrehajtott népszámlálás eredményei « Szepesvármegye. XLVII. fiizet. Az evangélikusok létszáma az 1880-ban megjelent névtárban hibásan van kimutatva. **) Historico Geographica Terrae Scepusiensis in superiori Hungaria celeberimae, descriptio concinnata auctore Georgio Bohus. N, H. Scholae Késmárkiensis Rectore E. sággal. Hasonlóképen állottunk a többi szepesi faluk legnagyobb részében is. Azoknak névszerinti elsorolását azonban itt feleslegesnek tartom, miután a mar fennebb emiitettek úgyis eléggé bizonyítják a tényt, mely szerint a mult század elején a protestánsok a Szepességen túlnyomó többbségben voltak. A szepességi protestánsok 1790-diki létszámára vonatkozólag biztos adataink vannak. Az emiitett évben Balogh Péter de Ocsa volt a tiszaikerület egyetemes felügyelője. A pozsonyi országgyűlésen kisebbnek állították az evangélikusok számát, mint ő azt hivatalos uton tudta; azért is mind a négy kerületben összeszámláltatta az ev. híveket. A számolás eredményében természetesen a szepességi ev. egyházak létszáma is előfordul.*) Célomhoz nem tartozik a többször emiitett megye minden ev. községét lélekszámával elősorolni. Három egyház, u. m. Merény, Nagy-Lomnitz és Nagy-Szdlok kivételével, mindegyikben tetemesen csökkent a lélekszám. Ha ugyanis az 1790. és az 1881-ki népességi adatokat összehasonlítjuk, a következő eredményre jutunk: Lőcse a leánygyülekezetekkel, lélekszám 17!)0-ben: 2303, 1881-ben 1335, lélekszám-csökkenés 968. — Kézsmárk a leánygyülekezetekkel lélekszám 1790-ben: 3342, 1881-ben: 2524, lélekszámcsökkenés 818. — Schwedlér lélekszám 1790-ben: 1528, 1881-ben: 1241, lélekszám-csökkenés 287. — Remete léleksz. 1790-ben: 1656, 1881-ben 1298, lsz.-csökkenés 358. — Stósz léleksz. 1790-ben: 662, 1881-ben: 305, Isz.-csökkenés 357. — Szomolnok léleksz. 1790-ben :504 1881-ben : 162, lsz.-csökkenés 342. — Gölniczbánya léleksz. 1790-ben : 2955, 1881-ben 2055, lsz.-csökkenés 540. — Igló a leánygyülekezetekkel léleksz. 1790-ben : 3375, 1881-ben : 2028, lsz.-csökkenés 1347. — Váralja léleksz. 1790-ben: 861, 1881-ben: 551, lsz.-csökkenés 310. — Ólaszi léleksz. 1790-ben : 925, 1881-ben : 465, lsz.-csökkenés 460 — Szombat léleksz. 1790-ben: 665, 1881-ben: 481, lsz.-csökkenés 184. — Felka léleksz. 1790-ben: 1103, 1881-ben: 877, lsz.csökkenés 226. — Poprád léleksz. 1790-ben: 878, 1881-ben: 531, lsz.-csökkenés 347. — Matheocz a leánygyülekezettel léleksz. 1790-ben : 1265, 1881-ben : 1065, lsz.-csökkenés 200. — Menhard a leánygyülekezetekkel léleksz. 1790-ben : 733, 1881-ben : 570, lsz.-csökkenés 163. — Béla a leánygyülekezetekkel léleksz. 1790-ben: 2340, 1881-ben : 1836, lsz.-csökkenés 504. — Topportz a leánygyülekezetekkel léleksz. 1790-ben: 3351, 1881-ben: 2150, lsz-csökkenés 1201. 18. Batizfalu a leánygyülekezetekkel léleksz. 1790-ben: 2705, 1881-ben: 2139, lsz.-csökkenés 566. Összes : léleksz. 1790-ben : 30791, 1881-ben: 21613, lsz.-csökkenés 9178. Ezen, különben elég világosan beszélő számokhoz még csak azt jegyezzük meg, hogy 1881/2-ben a Szepességről kivándorlottak számából legalabb 1000 az evangélikusokra esik, ugy hogy a veszteséget numero rotundo minden túlzás nélkül már a felsorolt egyházaknál 10,000-re tehetjük. Még egyszer 90 év, és azon népes gyülekezetek, melyek hajdan itt virultak, teljesen elpusztulnak. Akkor aztán már nem lesz senkinek sem oka azon búsulni, hogy jtt az emberek még mindig tudnak németül, »és azt a torznyelvet beszélik, amit a 77-ik öregapjok beszélt.® Nyugodt lelkiismerettel mehetnek egyházaink a feloszlás elé, mert hiszen ők Rozgonytól kezdve 1312 óta, amidőn a szepesi s banderium« Róbert Károly királyt megmentette, a mai napig a haza leghűségesebb fiai voltak, ámbár már magasabb műveltségi fokuknál fogva is, a magyar nyelvet tudván vagy tanulván, a németet is megtart-*) Kirchliche Nachrichten, von Johan Scholtz. V. Band. S. io. Kézirat.
