Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-10-01 / 40. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Kinizsy-utca 29. sz. I. nm. Előfizetési dij: Hirdetések dija: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel i hasábos petit sor többszöri beiktatásáért félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt Előfizethetni minden 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Rélyegdij kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. külön 30 kr. Teljes széim-ú. pél<5LóLnyolck:SLl xxxiixcLég- ezolgá] tLatu-iils:Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésök lejárt, annak megújítására felkéretnek. Zsinati utóhang. Nemes önérzettel s kedves reményekkel eltelten tekinthetünk vissza a magyar ref. egyház két szakaszban lefolyt zsinatának kiiltorténetére. A mult évben 30, most 10 napot áldozni teljesen önzetlenül az egyház ügyeinek s áldozni oly egyéneknek, kiknek egy része nagyfontosságú országos vagy magán ügyekkel van elfoglalva, más része a patriarkális szokások, de e mellett anyagi érdekek kötelékeivel hozzá van láncolva házi tűzhelyéhez, valóban nem csekély dolog. Mai napság kevés gyűlést tudnánk hazánkban felmutatni olyat, melynek tagjai a fennforgó ügy iránt oly érdeklődést s oly kitartást tanúsítanának, mint a minőt tanusitottak ezen most bezárt zsinatnak úgy egyházi, mint világi tagjai. Mi magyar protestánsok ne panaszkodjunk még a vallás és egyház iránti közömbösségről, ne prédikáljuk, hogy a vallásos keblű ősök helyébe nem állottak volna méltó unokák ! Hála a jó Istennek ég még egyházunk fiainak keblében az a hagyományos szent tűz. Vigyázzunk, ne hagyjuk kialudni! De hát az eredménye azután ezen nagy érdekeltséggel munkálódott zsinat működésének? Arany betűkkel lesz-e ez hazai reform egyházunk évkönyveinek lapjaira felvésve, avagy gyászkeretű lapra? Hát bizony vannak nemcsak a zsinat atyái között, de szerte az országban, kik az utóbbira gondolnak, kik szerint a zsinati atyák közelebb temetni volt.ak Debrecenben, eltemetni a protest. egyháznak egy némely százados jogát, de mindenek felett eltemetni ennek százados dicsőségét, egyik legfőbb büszkeségét. Kálvinista mamellik zsinat! Mert-e valaki ilyet gondolni ? Az a kálvinista egyház, melyet a lefolyt három század alatt megtörtek, megrongáltak igen sokszor de meg nem hajlítottak soha, most alázatosan betette a nyakát a járomba, melyet egy oly kormány küldött le neki, melynek politikai irányával a reform, egyház nagy többsége elégedetlen Az ősök, kik i-ső Lipótnak erőszakos, Mária Teréziának hallgatagul emésztő, Józsefnek édesgető, a pátensnek nem tudom milyen korszakában oly nemesül., megharcolták a nemes harcot, és sértetlenül* megőrizték egyházunk jogait, key I '* resik az in) o jíál^at^ymint egykor Rákhel magzatait, — de nem találják őket, a budavári nagy Heródes, értem a minrsterelnöki palotában lakozót, mind eltette őket láb alól. Biz .az egészen szokatlan helyzet, melybe most egyházunk jutott; összeül egy református zsinat, és mikor ez a maga nagyfontosságú határozatait felterjeszti az államkormány elé, ez gratulál az egyháznak a hozott intézkedések legtöbbjeért ; viszont, mikor a kormány némely pontra nézve megteszi a maga észrevételeit s ellenvetéseit: a református zsinat szelíden meghódol, s az illető pontok majd mindegyikét a kormány szája-íze szerint módositja. Valójában ilyet még nem látott a világ magyar földön, legalább mostanában. Nem csodálom, ha sokak előtt mameluk zsinatnak tünt fel az atyák utóbbi tanácskozása, s azon zsibasztó meggyőződés nyo-